kulcsár edina
Létrehozva: 2023.06.27.
Guruló dollárok: Egymásra kenik a felelősséget a baloldalon
Amerikában börtön jár a külföldi pénzekért...
Ungár Péter szerint Márki-Zay Péter kifejezetten kártékony politikus, a DK pedig azt mondta, hogy nemcsak a korábbi miniszterelnök-jelöltjüknek, de Karácsony Gergelynek is van felelőssége abban, amit tett. A Mediaworksnek Cseh Katalin is megszólalt a Karácsony-féle 99 Mozgalomhoz érkező pénzekről, de szerinte Karácsony Gergely felelőssége fel sem merül.
Márki-Zay Péter még 2021-ben szólta el magát, hogy az előválasztáson 500 millió Ft-ból kampányolt Karácsony Gergely, a 99 Mozgalmon keresztül. Később a kijelentését azzal magyarázta, hogy csak megbecsülte ezt az összeget. Most viszont a Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra került jelentéséből az derült ki, hogy Márki-Zay becslése meglehetősen pontos volt, hiszen egy párbeszédes politikus Perjés Gábor, 19 részletben, több mint 500 milliót fizetett be a 99 Mozgalom számlájára, forintban, fontban és euróban.
A DK országgyűlési képviselője, Arató Gergely a külföldi pénzek kapcsán azt mondta, hogy Márki-Zay Péter szeret össze-vissza beszélni, ő maga pedig nem tudja milyen támogatás érkezett a 99 Mozgalomhoz.
A politikus azt hangoztatta Márki-Zaynak és Karácsonynak is van felelőssége abban, amit tettek, de erről őket kell kérdezni. A szintén DK-s Komáromi Zoltán azt mondta, hogy semmi köze ehhez az ügyhöz, és nem foglalkozik vele.
Ungár Péter szintén Márki-Zayt tette felelőssé, akit egy kifejezetten kártékony politikusnak nevezett, Karácsony Gergely és a 99 Mozgalom kapcsán azt mondta, hogy különbséget kell tenni a kampány előtt és a kampány közben érkező pénzek között.
Az összeget tizenkilenc részletben a párbeszédes Perjés Gábor fizette be készpénzben a szervezet számlájára, a pénz forrása egyelőre ismeretlen.
A Mediaworksnek megszólalt Cseh Katalin a Momentum EP-képviselője is, aki szerint ez az egész Márki-Zay Péter problémája, Karácsony Gergely felelősségéről viszont nem tud.
A külföldről a magyar baloldal kampányába érkező pénzeket már számos helyen vizsgálják, hiszen a külföldi beavatkozás súlyosan sérthette az ország szuverenitását.
Az Állami Számvevőszék jelentés tervezete alapján az összefogásban részt vevő pártok sosem látott büntetésre, több milliárd forintra számíthatnak a külföldi pénzek miatt.
Az Egyesült Államokban a külföldi ügynökökről szóló törvény alapján börtönnel is büntethető a külföldi beavatkozás elfogadása, akár már olyan esetben is, ami például a tavalyi magyar kampányfinanszírozásnál jóval enyhébb. Az elmúlt bő tíz évben volt is erre példa a tengerentúlon.
Amerikában még 1938-ban iktatták törvénybe a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényt, amire csak FARA-ként hivatkoznak a köznyelvben. A jogszabály megköveteli, hogy
a külföldi kormányok vagy más külföldi megbízók (beleértve az amerikaiakat is) nevében tevékenykedők kötelesek nyilvánosságra hozni a külföldi megbízókkal való kapcsolatukat és információkat szolgáltatni a tevékenységükről.
Azok ellen, akik ezt szándékosan elmulasztják, büntetőeljárás indulhat, olvasható az amerikai igazságügyi minisztérium honlapján.
A törvényt a gyakorlatban is alkalmazzák. 2012 januárjában például egy kansasi bíróság egy év és egy nap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Mark D. Siljander korábbi michigani képviselőt az igazságszolgáltatás akadályozásáért és külföldi ügynökként való működésért. A volt képviselőt az Islamic American Relief Agency (IARA) nevű iszlám jótékonysági szervezetnek végzett munkája miatt ítélték el, amelyet a nemzetközi terrorizmussal is kapcsolatba hoztak.
Egy 2021-es kaliforniai esetben Imaad Shah Zuberit 12 év börtönbüntetésre ítélték, miután 2019-ben bűnösnek vallotta magát a FARA megsértésében, 2020-ban pedig az igazságszolgáltatás akadályozásában is.
2013 és 2017 között Zuberi külföldi állampolgárokat és külföldi kormányok képviselőit kereste meg azzal az állítással, hogy kapcsolatait felhasználhatja az amerikai külpolitika megváltoztatására az ügyfelei javára. A közpolitika befolyásolására irányuló erőfeszítései részeként Zuberi lobbistákat bérelt fel, PR-szakembereket foglalkoztatott, és kampányokat támogatott, így elősegítve a kapcsolatok kiépítését magas rangú amerikai tisztviselőkhöz, akiknél azután ügyfelei érdekében lobbizott.
A FARA-váddal kapcsolatban Zuberi elismerte, hogy hamis regisztrációs nyilatkozatokat nyújtott be, amelyek eltitkolták a Srí Lanka-i kormány nevében folytatott lobbitevékenységben betöltött szerepét, politikai hozzájárulásait és a kapott több millió dollárt.
Míg a saját belügyeibe láthatóan nem tűri a beavatkozást az Egyesült Államok, más országok belügyeivel kapcsolatban már jóval kevésbé finnyás. Mint az közismert, Magyarországon az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki,
amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból.
Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”. Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”.
Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt.
Márki-Zay Péter nem sokkal később nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról. Bár ebből nem derül ki, hogy pontosan kiktől érkeztek a néhol elképesztő összegek, az biztos: az Action for Democracyn keresztül nyolc, összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dolláros „makroadomány” duzzasztotta az MMM számláját.
A nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülésén meghallgatták a Nemzeti Információs Központ összefoglaló jelentését a tavalyi országgyűlési választások külföldi befolyásolásával kapcsolatban.
A bizottság a jelentés titkosításának feloldását kérte, és amennyiben ez megtörténik, közzé is kívánja tenni azt.
Az illegális kampányfinanszírozás ügye a csütörtöki Kormányinfón is előkerült, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, ha az erről szóló levél megérkezik, a kabinet támogatja a jelentés titkosságának feloldását.
Aki azt ismeri, annak nem lehet kétséges, hogy a dollárbaloldal elnevezés az egy már-már hízelgő neve a magyar baloldalnak azután, amit az ország és a törvények ellen elkövettek az előző választási kampányban
– fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, nincs olyan demokratikus ország a világon, ahol megengedett, hogy külföldről támogassanak politikai pártokat. Ilyen nagyságrendben pedig ez végképp példátlan.
Amerika kapcsán egyébként érdemes azt is megemlíteni, hogy Joe Biden elnök fia, Hunter Biden ellen egyelőre nem emeltek vádat a FARA alapján, holott, mint Tucker Carlson jobboldali véleményvezér rámutatott, az ifjabbik Biden „külföldi ügynök volt”, de „soha nem regisztráltatta magát”.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
