Felrobbantották a Togliatti–Odessza ammóniumvezetéket

Felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket Ukrajnában, az incidensnek polgári sebesültjei vannak - jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán. A tábornok szerint terrorcselekmény történt, amelyet ukrán diverzánsok követtek el a Harkiv megyei Maszljutivka település közelében. Közölte, hogy a sebesültek, akik között nincsenek orosz katonák, orvosi ellátásban részesültek. A beszámoló szerint az ammónia maradványait a vezeték sérült szakaszain keresztül elvezetik ukrán területről.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vezeték helyreállítása egy-három hónapig is eltarthat, amennyiben a helyszín megközelíthető lesz. Mint mondta, a támadással kiiktatták az egyik szivattyútelepet; a blokkolószelepek működésbe léptek ugyan, de mégis szivárgás történt.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország mindent meg fog tenni az incidens kivizsgálása érdekében. Azt állította, hogy Kijev az egyetlen fél, amely nem érdekelt a csővezeték működésének helyreállításában.

A megsérült, 2470 kilométeres ammóniavezeték a leghosszabb ilyen létesítmény a világon. A cső az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, tavaly február óta nem üzemel.

A napi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov azt is elmondta, hogy az ukrán hadsereg a donyecki régió déli részén elszenvedett kudarcot követően Donyeck körzetében, Artyomovszknál (ukrán nevén Bahmutnál) próbálkozott meg az orosz védelem áttörésével, de nyolc támadási kísérlete itt sem járt eredménnyel. 

Beszámolója szerint az orosz erők a donyecki régió déli részén három támadási kísérletet vertek vissza, megölve több mint 190 ukrán katonát és megsemmisítve egyebek között 8 harckocsit és 20 páncélozott harcjárművet.

Konasenkov az ukránok összesített egynapi harctéri veszteségét csaknem nyolcszáz főben nevezte meg. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között megemlített egy Szu-27-es és egy MiG-29-es repülőgépet, két vezetési- és megfigyelőpontot, továbbá egy lőszer- és két üzemanyagraktár.

Elérte az ár Nova Kahovka települést, miután „az ukrán hadsereg csapásai lerombolták a kahovkai vízi erőművet” – jelentette ki Vlagyimir Leontyjev, a város orosz hatóságok által kinevezett polgármestere kedden a Rosszija 1 tévécsatornának.

Nova Kahovkában rendkívüli állapotot vezettek be. Leontyjev azt mondta, hogy a város elleni ukrán tüzérségi csapások a Dnyeper jobb partjáról a nap folyamán is folytatódtak. A „terrorcselekményekért” a kijevi hatóságokat tette felelőssé és azokat, „akik őket irányítják”.

A polgármester fő feladatként a lakosság elszállítását és az áramütés lehetőségének kizárását nevezte meg. Mint mondta,

ennek érdekében lekapcsolták a folyam alsóbb szakaszán fekvő települések áramellátását. Úgy vélekedett, hogy az erőművet helyreállítani már nem lehet, csak teljes újjáépítéséről lehet szó.

A rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma arra figyelmeztette Herszon megye part menti területeinek lakóit, hogy a vízszint hirtelen megemelkedhet a gátrendszer egy részének megsemmisítése miatt. A tárca szerint katasztrofális áradás léphet fel Nova Kahovka, Hola Prisztany és Aleski város körzetében.

A lakosokat felszólították a legszükségesebb személyes tárgyak, iratok, valamint három napra elegendő élelmiszer és ivóvíz összekészítésére, valamint a gáz és a víz elzárására. Nova Kahovkában tíz méterig, Dnyiprjanyban nyolc méterig, Korsunkában pedig 5,3 méterig emelkedett a vízszint, és ez az állapot szakemberek szerint körülbelül 72 órán át tarthat.

A kahovkai vízerőműtől lefelé 14 települést áraszthat el a folyó, a területen mintegy 22 ezer ember él. Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt maradt részén a RIA Novosztyi hírügynökség szerint nyolc települést áraszt el a víz.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy

Ukrajna „szándékos diverziót” hajtott végre az erőmű ellen, ami potenciálisan több tízezer ember számára járhat nagyon súlyos következményekkel.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva határozottan visszautasítja az ukrán vezetés vádját, miszerint köze lenne a létesítmény elleni rakétacsapáshoz, és hangsúlyozta, hogy a felelősség a történtekért a „kijevi rezsimet” terheli. Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök folyamatos tájékoztatást kap a helyzetről.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye Moszkva által kinevezett ügyvezető kormányzója a Telegram-csatornáján azzal vádolta meg Kijevet, hogy a vízi erőmű lövetésével a régió élelmiszerbiztonságát akarja aláásni, és igyekszik elterelni a fegyelmet az ukrán ellentámadás „kudarcáról”.

Úgy vélekedett, hogy

a bal parton nem lesz szükség evakuálásra, noha a helyi hatóságok felkészültek erre, és kifejezte meggyőződését, hogy az orosz hadsereg a történtek dacára képes lesz megvédeni állásait.

Szergej Akszjonov, a 2014-ben elcsatolt Krím vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a kahovkai vízerőmű tönkretétele miatt nem fenyeget árvíz a félszigeten, de fennáll a veszélye annak, hogy az Észak-krími Csatorna vízmennyisége megcsappan. Hangsúlyozta, hogy az ivóvízkészletek több mint elegendőek, a hatóságok azon dolgoznak, hogy minimalizálják a csatorna vízveszteségét.

A zaporizzsjai atomerőmű részéről kiadott tájékoztatás szerint a vízszint csökkenése nem jelent veszélyt a nukleáris biztonságra, a létesítmény ugyanis más forrásból biztosítja vízszükségleteit.

A biztonsági szolgálatokra hivatkozva orosz hírügynökségek éjszaka jelentették, hogy az ukrán tüzérség hétfő este lerombolta a kahovkai vízierőmű felső részét. A beszámolók szerint a csapást feltehetően az Vilha típusú, ukrán gyártmányú sorozatvetőkkel hajtották végre. A gáton lévő zsilipek egy része megsemmisült, aminek következtében „szabályozatlan vízleeresztés kezdődött”, de maga a gát nem sérült meg.

A kahovkai a többlépcsős Dnyeper vízerőmű-rendszer hatodik, alsó és utolsó foka. Az erőmű Nova Kahovkától 5 kilométerre található. A létesítményt és a várost az orosz hadsereg már a „különleges hadművelet” kezdetekor ellenőrzése alá vonta, az ukrán tüzérség azóta folyamatosan támadásokat intéz ellene.

A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy az orosz küldöttség az ENSZ Biztonsági Tanácsában októberben köröztetett állásfoglalásában sürgette, hogy

a világszervezet politikai döntéshozó testülete akadályozza meg az ukrán hadsereg által célzottan támadott gát és az erőmű lerombolását.

Az RBK orosz gazdasági lap felidézte, hogy az erőműnél május 7-én ellenőrzött vízleeresztésbe kezdtek, hogy elkerüljék a gátszakadást.

A víztározó Herszon és Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, valamint az ukrán ellenőrzés alatt maradt Dnyipropetrovszk megye területén található.

Mindkét félnek lehetett oka a Nova Kahovka-i vízi erőmű gátjának felrobbantására a hirado.hu-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint, de Horváth József azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy elszabadult egység vagy egy olyan csapat hajtotta végre az akciót, amely tudatosan akarja eszkalálni a helyzetet. Az Alapjogokért Központ munkatársa arra is válaszolt, hogy az elmúlt napok ukrán támadásai már a nagy ellenoffenzíva első felvonását jelentik-e.

„Mind a két félnek érdekében állhatott az erőmű felrobbantása, hiszen a háború pillanatnyilag olyan, mint egy élén álló kocka, amiről nem tudjuk, hogy melyik irányba dől el” – nyilatkozta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a hirado.hu-nak.

Amint ismeretes találat érte a Nova Kahovka-i vízi erőmű gátját Dél-Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részén, a háborús felek pedig egymást vádolják az akció végrehajtásával.

Horváth József szerint

az ukránok ezzel az akcióval gátolhatták az orosz kézen lévő zaporizzsjai erőmű működtetését, ráadásul a robbantás az oroszok ellenőrizte Krím vízellátásában is zavarokat okozhat.

Hozzátette:

ugyanakkor az oroszok részéről sem kizárt, hogy érdekükben állt egy ilyen támadás, hiszen – azon túl, hogy számukra milyen károkat okoz – az általuk ősszel feladott Herszont is fenyegeti az erőmű megsérülése.

„Pillanatnyilag messze vagyunk attól, hogy tisztán lássunk, de az is lehet, hogy sose tudjuk meg mi történt pontosan. A külföldi szolgálatok, kiemelten az amerikaiak, a térségben szinte minden vonalat lehallgatnak, ebből hátha ki fog derülni” – mondta.

Horváth József szerint amennyiben az oroszok robbantottak, nem a felperzselt föld taktikát alkalmazták, tehát nem azért tették, mert arra készülnek, hogy feladják az ukránoknak azt a területet, amelyen a vízerőmű áll. Inkább az lehetett az okuk rá, hogy ha egyszer vissza akarják foglalni Herszont, akkor ez kedvező pozíciót teremt hozzá nekik.

Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat

„Olyan forgatókönyvet se zárjunk ki, hogy egy harmadik fél hajtotta végre az akciót, hiszen számtalan zsoldos és úgynevezett külföldi önkéntes harcol Ukrajnában” – világított rá.

A biztonságpolitikai szakértő felvetette, az elmúlt hetekben többször láttunk arra példát, hogy az ukrán fél az amerikai támogatóinak a tudta és beleegyezése nélkül hajtott végre támadásokat. Ilyen volt például az ukránpárti csapatok betörése orosz területre Belgorodnál.

„Az amerikaiak most már időnként igyekeznek kordában tartani az ukránokat, ezért nem zárható ki, hogy egy elszabadult egység vagy egy olyan csapat hajtotta végre az akciót, amely tudatosan akarja eszkalálni a helyzetet” – vélekedett.

Sajtóhírek szólnak arról, hogy

az elmúlt pár napban fokozottabb ukrán aktivitás volt megfigyelhető az arcvonalon,

egyesek pedig ezt úgy értékelik, hogy már a Kijev által indított nagy ellenoffenzíva első felvonása zajlik.

A biztonságpolitikai szakértő úgy vélte, korai lenne még ezt kijelenteni.

Amiket látunk, azok szerinte inkább elterelő hadműveletek, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az orosz erőket minél több irányba lekössék, és ezáltal eltereljék a figyelmet a valódi támadás irányáról és idejéről.

„De arra is jók lehetnek, hogy a nyugati média és nyilvánosság felé aktivitást mutassanak. Mivel úgy tűnik, hogy még mindig nem szánták el magukat az ellenoffenzíva megindítására, ezek a – nyugati szponzoraiknak mutatott – demonstratív összecsapások alkalmasak arra, hogy egy kis időt szerezzenek maguknak” – tette hozzá.

Horváth József elképzelhetőnek tartja, hogy a vízerőműnél történt incidens is ezeknek az elterelő hadműveleteknek a része.

„Félő, hogy az erőmű felrobbantása mind a két felet nagyobb aktivitásra fogja sarkallni, ami a háború további eszkalációját okozza” – mondta.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás című műsorban (fotóotó: hirado.hu/ Horváth Péter Gyula)

Resperger István ezredes, egyetemi tanár nemrég a Ma7 felvidéki hírportálnak adott interjújában azt mondta, nem tartja valószínűnek, hogy az ukránok sikeresen átszakítanák az orosz védvonalat, de ha ez meg is történik, akkor ott fognak tartani, mint Bahmutnál: az ukrán hídfő az orosz tüzérség katlanjába kerül, amiből vérfürdő lehet.

Horváth József egyetértett Resperger állításával és hozzátette:

az elmúlt időszakban az oroszok a drónjaikkal szándékosan fogyasztották az ukrán légvédelmet, mivel tudják, hogy egy nagy offenzívát megindítani megfelelő légi fedezet nélkül, nem más, mint öngyilkos művelet.

„Nem véletlen, hogy az ukrán hadvezetés folyamatosan légvédelmi eszközöket kér a Nyugattól, hiszen most már a hírek szerint tízezer méter fölé nem tudnak lőni, márpedig az orosz stratégiai bombázók ezen magasság felett röpülnek” – hívta fel rá a figyelmet a biztonságpolitikai szakértő.

Kérdésünkre, elképzelhető-e mindezek tudatában, hogy az oroszok szándékosan engednék valahol az ukrán áttörést, hogy ott kerítsék katlanba a támadókat, Horváth József azt a választ adta, lehetséges egy ilyen forgatókönyv, de helyesebb azt a kifejezést használni, hogy az oroszok terelik az ukránokat.

Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies

„Nyilvánvaló, hogy az oroszok most már nagyon komoly hírszerzési információkkal rendelkeznek, illetve

a legfrissebb amerikai értékelések szerint a nemrég felküldött orosz katonai műholdak az eddigieknél sokkal nagyobb felbontású, pontosabb képet adnak az orosz felderítésnek. Így már sokkal nehezebb rejtetten megindítani az ukrán ellentámadást.

Ötven–hatvanezer embert és az ennek nagyságrendileg megfelelő gépeket, fegyvereket egyszerűen nem lehet a mai világban eldugni, azok között a terepviszonyok között meg pláne nem” – fejtette ki.