Erősödnek a migrációellenes pártok Európában

Az ukrajnai háború és a bevándorlás adott lendületet az európai konzervatív pártoknak, ami erőteljes változásokat, átalakulást indított el ezekben a formációkban, de átrendezte a politikai erőviszonyokat is – írja nyomtatott lapszámának összeállításában a Le Figaro.

A lap rámutat: az úgynevezett szélsőjobboldali mozgalmak, mint például Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Olasz Testvérek pártja, normalizálódtak a hatalom gyakorlásával. Európában megszaporodtak a radikális jobboldali és a konzervatív pártok részvételével létrejött kormánykoalíciók – írja a lap. Hozzáteszi:

„a baloldali kormányokat koalíciós partnereik jobbra húzzák”.

Ez a 2024-es európai választásokon megváltoztathatja a kontinens politikai arculatát – vonja le a következtetést a Le Figaro.

Megdőltek a tabuk

Számos skandináv országban sorra dőlnek meg azok a tabuk, amelyek korábban megakadályozták az eltérő utakat járó jobboldali pártok közös kormányzását. Norvégiában a bevándorlásellenes Haladás Párt 2020-ig koalíciós partnerként kormányzott együtt a konzervatívokkal – sorolja a francia konzervatív lap.

Hozzáteszik: Svédországban a jobboldal a bevándorlást szintén elutasító Svéd Demokraták támogatásával kormányoz.

Abban a skandináv régióban, amelyet sokáig a szociáldemokrácia bástyájának tekintettek, mára a radikális jobboldal vált meghatározóvá

– foglalja össze a Le Figaro. A lap arra is kitér, hogy Dániában még a szociáldemokrata miniszterelnök, Mette Frederiksen is a jobboldal felé hajlik.

Olaszországban viszont Giorgia Meloni, aki korábban oroszbarát álláspontjáról és a szankciók ellenzéséről volt ismert, már 2022 februárjában látványos fordulatot hajtott végre: támogatja az ukránokat, és habozás nélkül a többségi nyugati állásponthoz igazodott.

A háború fékező hatása

Donald Trump híveinek 2021. január 6-i washingtoni Capitolium elleni ostroma elidegenítette a volt amerikai elnök európai támogatóinak egy részét – teszi hozzá a lap.

Mélyebb szinten viszont a bevándorlás a jobboldal politikai átalakulásának fő mozgatórugója

– mutat rá a Le Figaro.

Mivel a bevándorlást az európai lakosság többsége elutasítja, ez a hagyományos pártokat, sőt a szociáldemokratákat is, hogy ennek megfelelően alakítsák politikájukat, emellett a bevándorlás a radikális jobboldali mozgalmakat pedig arra kényszerítette, hogy a bevándorlás mellett most más témákkal is foglalkozzanak, lévén, hogy ez a probléma most már nem csak az ő retorikájukban szerepel.

Különös házasságok

Mindez megnyitotta az utat a sokáig természetellenesnek tartott koalíciók előtt.

„Svédországban ma már mindenki a bevándorlás ellen van.

Így a radikálisabb jobboldalhoz sorolható Svéd Demokraták és más konzervatív pártok már nem korlátozhatják a diskurzusukat a bevándorlásra, így például gazdasági programokat is alkotnak” – magyarázta a lapnak Thibault Muzergues politológus.

A dán miniszterelnök a szélsőjobboldal nyomására nagyon szigorú bevándorlási politikát folytat. Finnországban a koalíciós tárgyalások a bevándorlás kérdésén alapulnak.

Giorgia Meloni a bevándorlás, valamint a társadalmi és erkölcsi kérdések terén ugyanolyan határozott maradt, mint korábban. „A jobboldali pártok a választók igényeire reagálva erre a kérdésre helyezik át a hangsúlyt, míg a baloldaliak veszítenek a befolyásukból” – jegyzi meg Marc Lazar történész, olasz belpolitikai szakértő. Szerinte a bevándorlás a lakosság újabb rétegeinek szimpátiáját kelti fel a radikális jobboldal irányában.

A lap úgy látja, a bevándorlásellenesség Franciaországban is a népszerűség egyik záloga lehet:

húsz év alatt 18 százalékról 42 százalékos lett a migrációt elutasító Marine Le Pen pártjának támogatottsága.

S elég volt néhány hónap ahhoz, hogy egy újságíró, Éric Zemmour a szavazatok 7 százalékát szerezze meg a francia elnökválasztásokon – sorolja a Le Figaro. A lap által megszólaltatott, egyértelműen liberális-baloldali látásmódot képviselő szakértők az általuk posztpopulizmusnak nevezett jelenség kapcsán egyfajta radikális jobboldali európai fordulat okait vizsgálják – ám ennek bekövetkeztét nem látják valószínűnek.

A jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) párt a közvélemény-kutatások adatai alapján országosan a második legnépszerűbb politikai erővé nőtte ki magát, míg az ország keleti részén magasan vezet, és három tartományi szavazást is megnyerhet.

Az AfD országszerte 17–19 százalékos eredménnyel zárna, ha most tartanák a választásokat, ami rekordot jelent a párt számára. Mindezt úgy sikerült elérnie az AfD-nek, hogy 2021-es választásokon még csupán az ötödik helyen végzett a párt, amikor a szavazatok 10,3 százalékát szerezte meg – írja a Reuters.

A 2024-ben tartományi választásokat rendező keleti tartományokban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban az AfD első alkalommal áll a mérések alapján az első helyen, támogatottsága 23–28 százalék között alakul.

A párt támogatottsága utoljára 2018-ban járt hasonló magasságokban, amit akkor az európai migránsválság hatásaival magyaráztak. Ezúttal az AfD előretörése mögött a hárompárti kormánykoalícióban zajló belharcok állhatnak szakértők szerint.

A portál rámutat, hogy a radikális pártok Európa-szerte teret nyertek. Franciaországban a Nemzeti Tömörülés egyértelműen a második helyen áll, Olaszországban és Svédországban pedig már kormányon vannak a radikális jobboldali pártok.

Németországban az AfD – amely a német kormányt jelenleg elsősorban a bevándorlás félrekezelése, a magas infláció és a költséges zöldátállás miatt bírálja – felemelkedése „az ország náci múltja miatt” érdekes a Reuters szerint. A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal „szélsőségesnek” minősítette az AfD ifjúsági szervezetét, mondván, hogy az faji társadalomfelfogást propagál. Így például a szervezet nemzetfelfogása nem egyeztethető össze az alaptörvény által képviselt értelmezéssel, alkalmas a sajáttól elértőként érzékelt népcsoportok tagjainak kirekesztésére és a migrációs háttérű német állampolgárok másodrendű németekként kezelésére. A belföldi terrorelhárításért felelős szervezet vezetője azzal is megvádolta az Oroszország elleni szankciókat ellenző AfD-t, hogy segít az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz propaganda terjesztésében.

A legnagyobb német pártok gyakran hangsúlyozzák, hogy kizártnak tartják az együttműködést az AfD-vel, méghozzá azért, hogy távol tartsák azt a kormányrúdtól. Ám még ha ki is zárják a pártot a hatalomból, felemelkedése komoly átrendeződést eredményezett a német belpolitikában, ugyanis „elszívta” a szavazatokat más pártoktól, ezért azok sokkal komolyabb koalíciós kényszerbe kerültek országos és helyi szinten is.

Az AfD egyes kezdeményezései helyi szinten sokak szimpátiájával találkozott. Decemberben a CDU tagjai a szászországi Bautzen kisvárosban megszavazták az AfD javaslatát, amely egyes juttatások – például a nyelvtanfolyamok – csökkentésére irányult olyan migránsok esetében, akiknek elutasították a menedékkérelmét.

„Az a dogmatikus berlini módszer, hogy az AfD-t mindenből ki kell rekeszteni, mondván, hogy mind nácik, teljesen helytelen”

– mondta Matthias Grahl, a bautzeni kerületi tanács CDU-s vezetője.

A migráció témája egyre fontosabb kérdésnek számít a német politikában. A CDU-s Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a migránsok száma felfoghatatlanul nagy, és a befogadási rendszer szigorítását, valamint a segélyek mértékének csökkentését követelte. A CDU elnöke, Friederich Merz mindazonáltal elutasította, hogy közös nevezőre hozzák pártját az AfD-vel. Vasárnap azt mondta például, hogy a CDU retorikája semmiben sem hasonlít az AfD retorikájára.

Eközben Nancy Faeser belügyminiszter részben az AfD-t hibáztatta a bevándorlásellenes érzület erősödéséért, mely szerinte a migránsok elleni támadások számának növekedéséhez vezethet.

Keményednek a frontok a német szövetségi kormány és a tartományok közötti szerdai csúcstalálkozó előtt, amely a migrációs válságról szól. A berlini kormány nem akar több pénzt áldozni a migránsok elhelyezésére és integrációjára, amit a tartományi vezetők elfogadhatatlannak tartanak. Még a kormánykoalícióban részt vevő FDP főtitkára, Bijan Djir-Sarai is gyökeres fordulatot sürget a migránspolitikában, és élesen bírálta az Angela Merkel vezetése alatt a németek nyakára hozott problémákat.

Gyökeres fordulatot sürgetett a német kormány menekültpolitikájában Bijan Djir-Sarai, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) főtitkára. A szerdán kora délután kezdődött berlini migrációs csúcs előtt

az iráni származású (Teheránban született) szabaddemokrata politikus élesen bírálta az Angela Merkel exkancellár által bevezetett migrációs politika irányvonalát is.

„Nem lesz könnyű megbeszélés, ugyanis számos felfogás létezik a migrációval kapcsolatban. Fontosnak tartom azonban, hogy egységes nevezőre jussunk, vidéken ugyanis közben sok minden történik. Erre utalnak a tartományi vezetőkkel és a polgármesterekkel folytatott beszélgetéseim” – mondta Djir-Sarai a Glomex videómegosztó felületén megjelent videóban, amelyet a Focus Online hírportál is átvett.

„Jobbá kell tennünk az adózási rendszert, hatékonyabban kell kezelnünk a migrációt, és egy olyan migrációs politikát kell kialakítani, ami összehangban van a valósággal” – jelentette ki a szabaddemokrata politikus.

Bealkonyult az Európában jelenleg követett migrációs politikának?

Djir-Sarai szerint nagyon fontos, hogy a német kormány szakítson azzal az „elhibázott” migrációs politikával, „amit immár sok éve követünk, nem csak Németországban, hanem más európai országiokban is”.

„Fontos, hogy elkerüljük azokat a katasztrofális hibákat Németországban, amelyeket a Merkel-féle migrációs politika hozott a nyakunkra”

– fogalmazott az FDP-s politikus.

A berlini migrációs csúcstalálkozó fő témája a Németországba érkező migránsok elhelyezése és integrációja lesz, valamint, hogy a kormány, illetve a tartományok milyen arányban finanszírozzák ezt. A Die Welt szerint a szövetségi kormány nem hajlandó növelni a befizetéseket, és nem is érdekelt abban, hogy visszatérjenek a fejkvóta rendszeréhez.