Erősödik a migránsellenesség Németországban

A jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) párt a közvélemény-kutatások adatai alapján országosan a második legnépszerűbb politikai erővé nőtte ki magát, míg az ország keleti részén magasan vezet, és három tartományi szavazást is megnyerhet.

Az AfD országszerte 17–19 százalékos eredménnyel zárna, ha most tartanák a választásokat, ami rekordot jelent a párt számára. Mindezt úgy sikerült elérnie az AfD-nek, hogy 2021-es választásokon még csupán az ötödik helyen végzett a párt, amikor a szavazatok 10,3 százalékát szerezte meg – írja a Reuters.

A 2024-ben tartományi választásokat rendező keleti tartományokban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban az AfD első alkalommal áll a mérések alapján az első helyen, támogatottsága 23–28 százalék között alakul.

A párt támogatottsága utoljára 2018-ban járt hasonló magasságokban, amit akkor az európai migránsválság hatásaival magyaráztak. Ezúttal az AfD előretörése mögött a hárompárti kormánykoalícióban zajló belharcok állhatnak szakértők szerint.

A portál rámutat, hogy a radikális pártok Európa-szerte teret nyertek. Franciaországban a Nemzeti Tömörülés egyértelműen a második helyen áll, Olaszországban és Svédországban pedig már kormányon vannak a radikális jobboldali pártok.

Németországban az AfD – amely a német kormányt jelenleg elsősorban a bevándorlás félrekezelése, a magas infláció és a költséges zöldátállás miatt bírálja – felemelkedése „az ország náci múltja miatt” érdekes a Reuters szerint. A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal „szélsőségesnek” minősítette az AfD ifjúsági szervezetét, mondván, hogy az faji társadalomfelfogást propagál. Így például a szervezet nemzetfelfogása nem egyeztethető össze az alaptörvény által képviselt értelmezéssel, alkalmas a sajáttól elértőként érzékelt népcsoportok tagjainak kirekesztésére és a migrációs háttérű német állampolgárok másodrendű németekként kezelésére. A belföldi terrorelhárításért felelős szervezet vezetője azzal is megvádolta az Oroszország elleni szankciókat ellenző AfD-t, hogy segít az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz propaganda terjesztésében.

A legnagyobb német pártok gyakran hangsúlyozzák, hogy kizártnak tartják az együttműködést az AfD-vel, méghozzá azért, hogy távol tartsák azt a kormányrúdtól. Ám még ha ki is zárják a pártot a hatalomból, felemelkedése komoly átrendeződést eredményezett a német belpolitikában, ugyanis „elszívta” a szavazatokat más pártoktól, ezért azok sokkal komolyabb koalíciós kényszerbe kerültek országos és helyi szinten is.

Hivatalosan szélsőjobboldalinak minősül az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű német ellenzéki párt ifjúsági szervezete, az Ifjú Alternatíva (Junge Alternative – JA) – közölte szerdán a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV).

A szövetségi parlamentben (Bundestag) képviselettel rendelkező AfD ifjúsági szervezetéről több mint három évig tartó vizsgálat után állapította meg az alkotmányvédelem, hogy „kétségtelenül szélsőjobboldali”, és törekvései több ponton ellentétesek az alaptörvény elveivel.

A BfV 2019 januárjában sorolta az alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetek közé a szervezetet. Ez a besorolás azt jelenti, hogy vizsgálata során a tevékenységével kapcsolatos nyilvános adatok gyűjtése és elemzése mellett hírszerzési munkamódszereket is alkalmazhatnak.

Thomas Haldenwang, az alkotmányos rendet az országon belülről fenyegető veszélyek elhárításáért felelős nemzetbiztonsági szolgálat vezetője a vizsgálat eredményeiről tájékoztató közleményben kifejtette, hogy a munka előrehaladtával „egyre biztosabbá váltak” a szabadságon alapuló demokratikus berendezkedéssel ellentétes törekvések jelei a JA-nál.

Így például a szervezet nemzetfelfogása nem egyeztethető össze az alaptörvény által képviselt értelmezéssel, alkalmas a sajáttól elértőként érzékelt népcsoportok tagjainak kirekesztésére és „a migrációs háttérű német állampolgárok másodrendű németekként” kezelésére.

A JA „népnemzeti” társadalomképe biológiai feltételezésekre épül, az „etnokulturálisan homogén nemzet” fogalmából indul ki, beilleszkedésre, integrációra képtelennek tartja a nem európai származású embereket, a legnagyobb veszélynek pedig a felfogása szerint szervesen kifejlődött európai népek elpusztítására állítólagosan megszervezett „népességcserét” tartja – fejtette ki a német alkotmányvédelem vezetője.

A menekültek és a bevándorlók elleni „agitáció” állandó és központi elem a JA tevékenységében, és az „idegengyűlölő érvelési mintázatok” iszlámellenességgel járnak együtt – tette hozzá.

Kiemelte: az ellenzéki párt ifjúsági szervezete a származás és a vallási hovatartozás alapján ruház fel embereket, különösen muszlim vallásúnak gondolt bevándorlókat olyan negatív tulajdonságokkal, mint „a kulturális elmaradottság és az aránytalanul erős hajlam a bűnözésre, az erőszakra”.

A nemzetbiztonsági szolgálat vezetője arról is írt a vizsgálatot lezáró tájékoztatóban, hogy a legutóbbi, 2021-es Bundestag-választáson csaknem ötmillió voksot gyűjtő – a listás szavaztok 10,3 százalékát megszerző – AfD ifjúsági szervezetének tevékenységében a demokratikus rendszer elleni törekvések is azonosíthatók.

Így a politikai ellenfelek, valamint az állam és képviselőinek „rágalmazása és becsmérlése” azt fejezi ki, hogy a JA „nem az adott ügyről folytatandó vitát, hanem a Német Szövetségi Köztársaság demokratikus rendszerének általános lejáratását tűzte ki célul” – fejtette ki Thomas Haldenwang.

Erősödik a Németországba irányuló illegális migráció – írta a Bild című német lap kedden a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) és a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatait ismertetve.

A BAMF kimutatása szerint a január-februári időszakban 54 333 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 85 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

A szövetségi rendőrség szerint a menedékkérők három fő útvonalon érkeznek. Az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon kissé csökken a nyomás: míg tavaly 136 százalékkal nőtt az országot a Balkánon keresztül elérők száma, ez idén február végéig 28 százalékkal csökkent.

A Földközi-tenger középső medencéjén keresztül érkezők, vagyis a líbiai-tunéziai térségből Olaszországba átkelő, majd onnan Németországba továbbutazó menedékkérők száma viszont nagyságrendekkel emelkedett:

idén február végéig 21 ezren érkeztek ezen az útvonalon, ami 255 százalékos növekedést jelent.

Új fejlemény továbbá, hogy egyre több afgán állampolgár használja a Törökországból Olaszországba vezető tengeri útvonalat – állapította meg a szövetségi rendőrség.

Elemzésükben kiemelték, hogy ismét egyre nagyobb az úgynevezett keleti migrációs útvonal jelentősége. A menedékkérők ezen az útvonalon Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül érkeznek Németországba. A tavalyi év azonos időszakához képest február 28-ig 141 százalékkal nőtt az ezen útvonalon érkezők száma.