Elfogadták az Oroszország elleni tizenegyedik szankciócsomagot

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hivatalosan is elfogadta az Oroszország elleni legújabb, immáron tizenegyedik szankciócsomagot, amelynek többek között az a célja, hogy megakadályozza a Moszkva ellen korábban bevezetett szankciók végrehajtásának megkerülését – közölte a testület pénteken.

Az intézkedések lehetővé teszik, hogy szankcionálják azokat a harmadik országokat, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a kereskedelmi korlátozásokat. A tanácsi sajtóközlemény szerint az EU tovább erősíti a harmadik országokkal folytatott két- és többoldalú együttműködést a szankciós szabályok betartása érdekében, és ha ez nem hozza meg a kívánt eredményeket, és a kijátszás továbbra is rendszerszintű marad, az EU-nak lehetősége lesz kivételes, végső esetben alkalmazandó intézkedések meghozatalára az érintett országok ellen.

Az elfogadott intézkedések megtiltják továbbá az olyan javak és technológiák Oroszországon keresztül történő továbbítását, amelyeket az orosz hadsereg saját céljaira felhasználhat, vagy amelyek támogatják az orosz védelmi és biztonsági ágazatot. A Tanács ezenkívül újabb 87 szervezetet vett fel azon szankciós listájára, amelyek közvetlenül támogatják Oroszország katonai és ipari komplexumát az Ukrajna elleni agressziós háborúban.

Az uniós tagállamok abban is megállapodtak, hogy további öt orosz médium műsorszórási engedélyét függesztik fel az EU-ban. Az érintett televíziós csatornák és online magazinok – az RT Balkan, az Oriental Review, a Tsargrad, a New Eastern Outlook és a Katehon – az EU szerint közvetlenül Moszkva ellenőrzése alatt állnak és összehangolt propagandatevékenységet folytatnak az EU és a szomszédos országok civil társadalma ellen, súlyosan elferdítve és manipulálva a tényeket.

Tavaly júniusban az EU betiltotta területén az Oroszországból tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek vásárlását, importját és átvételét. Ennek megerősítéseképpen az új szankciós csomag megtiltja az uniós kikötőkbe való belépést azon hajók számára, amelyek hajóról hajóra történő áruszállítást végeznek, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a rakomány orosz eredetű.

„Szankcióink már most is súlyos terhet rónak az orosz gazdaságra és a háborús agresszió finanszírozására. A pénteken elfogadott csomag növeli a nyomást Oroszországra és Putyin háborús gépezetére” – kommentálta Josep Borrell az új csomag elfogadását.

Őrizetbe vettek az orosz hatóságok öt személyt, akik egy kilogrammnyi radioaktív cézium-137 izotópot szándékoztak külföldre csempészni, amelyet a „különleges hadművelet” során orosz nukleáris csapás színlelésére és Moszkva lejáratására használtak volna fel – közölte pénteken az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Az FSZB szerint az orosz belügyminisztérium segítségével tetten ért öt gyanúsított egy szervezett bűnözői csoport tagja, amelynek tevékenységét egy ukrán állampolgár koordinálta. A tájékoztatás szerint a kör egy meg nem nevezett külföldi megrendelő érdekében eljárva lépéseket tett, hogy 3,5 millió dollárért egy kilogramm cézium-137 izotópot szerezzen be.

Az FSZB azt állította, hogy a radioaktív anyagot az országból kicsempészve a „különleges hadművelettel” összefüggésben orosz érdekek kárára, Moszkva lejáratására szándékoztak felhasználni, tömegpusztító fegyverek bevetését színlelve. A szolgálat szerint a letartóztatott gyanúsítottak beismerő vallomást tettek, ellenük radioaktív anyagok illegális birtoklása és kicsempészésére való előkészítése címén indult eljárás.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a cézium-137 radioizotópot a gamma-defektoszkópiában, ellenőrző és mérőberendezésekben, élelmiszerek és gyógyszerek sugárfertőtlenítésére, rosszindulatú daganatok sugárterápiájára használják. Ugyanakkor az egyik leggyakoribb hasadási termékként képződik atomreaktorokban az urán-235 és más hasadó izotópok maghasadása során, szakértők szerint „piszkos bomba” megtöltésére használható.

Meghaladja a 60 milliárd dollárt az ukrajnai újjáépítésről tartott, csütörtökön véget ért kétnapos londoni konferencián Kijevnek megígért nem katonai jellegű pénzügyi támogatások értéke.

A brit külügyminisztérium csütörtök esti tájékoztatása szerint a nagyszabású rendezvény az egyik legnagyobb ilyen jellegű helyreállítási konferencia volt a második világháború óta.

A konferencián jelen volt mások mellett Rishi Sunak brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Antony Blinken amerikai és Annalena Baerbock német külügyminiszter, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői.

A vendéglátó Nagy-Britannia állami garanciát vállalt 3 milliárd dollárnyi, Ukrajnának folyósítandó világbanki hitelre, emellett 240 millió font (csaknem 104 milliárd forint) kétoldalú közvetlen pénzügyi segítséget is bejelentett Ukrajna számára.

A külügyminisztériumi tájékoztatás felidézi, hogy a Világbank becslése szerint az ukrajnai újjáépítési és helyreállítási költségek elérhetik a 411 milliárd dollárt, és ebből már az idén 14 milliárd dollárra van szükség elsődleges fontosságú újjáépítési beruházások formájában.

A londoni konferencia – amelyen 59 ország kormányai, üzleti vállalkozásai és civil szervezetei vettek részt – a brit külügyminisztérium csütörtöki beszámolója szerint hitet tett a korszerű, fenntartható, ellenállóképes ukrán gazdaság felépítése mellett.

A tárca közölte: a Világbank által legsürgősebbnek ítélt 14 milliárd dolláros kezdeti újjáépítési finanszírozás előteremtésében máris jelentős haladást sikerült elérni a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7), az Európai Unió és a globális pénzügyi szervezetek vállalásai révén.

A tájékoztatás kiemeli, hogy egyedül az EU által vállalt hozzájárulás – ha az Európai Parlament és a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács is jóváhagyja – 50 milliárd euróig terjedő finanszírozást mozgósít a következő négy évben adományok és hitelek formájában.

Az Egyesült Államok 1,3 milliárd dollár értékű segítséget ígért az ukrán energiaszektor és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények korszerűsítésére.

A londoni konferencián 42 országból és 21 gazdasági szektorból csaknem ötszáz magánvállalat is jelen volt; ezek együttes piaci tőkeértéke meghaladja az 5200 milliárd dollárt.

A cégek közül a Google, a Siemens, a Vodafone, a Hitachi, a Virgin-csoport, a Rolls-Royce és a Philips már csatlakozott a konferencián meghirdetett ukrajnai üzleti támogatási csomaghoz.

A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője – bejelentette, hogy 3-5 milliárd eurós tőkeemelést kér a részvényes országoktól az Ukrajnának nyújtott finanszírozások folytatásához, és a brit kormány már jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést.

Az EBRD a várakozások szerint e tőkepótlás négyszeresét tudja majd mozgósítani társfinanszírozási forrásokból ukrajnai beruházásokra a következő években.

A londoni külügyminisztérium csütörtöki tájékoztatásában felidézte, hogy a brit kormány által e héten beterjesztett törvénytervezet alapján Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.

A tervezett jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra, jóllehet nem számíthatnak az ellenük hozott brit szankciók enyhítésére akkor sem, ha ezt megteszik.

A magyarok 75 százaléka egyetért az azonnali tűzszünet követelésével az orosz-ukrán háborúban. Miközben a baloldali pártok ellenzik, még a baloldali szavazók 58 százaléka is helyesnek tartja a fegyveres harcok azonnali felfüggesztését – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásáról szóló összegzésben, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.

A közlemény szerint közel 500 nappal az orosz-ukrán háború kitörését követően még mindig kisebbségben vannak a békepárti tábor képviselői a hazai és nemzetközi háborúpárti hangokkal szemben. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy mi a magyar választók véleménye abban a kérdésben, hogy helyes-e azonnali tűzszünetet követelni Ukrajnában.

z elemzés szerint egyértelmű békepárti álláspont mutatkozik a kérdésben, hiszen a magyarok háromnegyede (75 százalék) szerint helyes az azonnali tűzszünet követelése Ukrajnában, és mindössze 15 százalék helyteleníti azt. Az azonnali fegyvernyugvás célja egyaránt népszerű a békés évtizedekben született 18-39 év közöttiek (73 százalék), a hidegháború idején született 40-59 év közöttiek (77 százalék) és a huszadik század fegyveres konfliktusokkal és megtorlásokkal terhelt időszakában született 60 év felettiek (76 százalék) körében is.

Kiemelték: a kormánypárti szavazók szinte kivétel nélkül (91 százalék) egyetértenek a kormány által is képviselt politikával, amely a háborúzó felek tárgyalóasztalhoz ültetését, és a fegyveres konfliktus békés rendezését követeli.

A felmérés eredménye szerint a baloldali szavazók 58 százaléka tartja helyesnek az azonnali tűzszünet követelését Ukrajnában, s kevesebb mint harmaduk (30 százalék) tartja azt helytelennek.

Ezek alapján a baloldali pártok nem a baloldali választókat képviselik, mivel véleményük közelebb áll külföldi támogatóik álláspontjához: továbbra is a fegyverszállítások mellett érvelnek, valamint következetesen támadják a magyar kormány fegyverszünetet követelő, békepárti álláspontját – írták.

Emlékeztettek arra is, hogy Gyurcsány Ferenc a háború kitörésének egyéves évfordulóján úgy fogalmazott, Magyarországnak kötelessége lenne egyértelműen támogatni Ukrajna honvédő háborúját”, és hogy a magyar kormány békepártisága Putyin diktálta békét takar. Hasonló véleményen van Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke is, aki szintén kiáll a direkt fegyverszállítások mellett. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke szerint a fegyverszünet oroszpárti narratíva, és szerinte Magyarország számára is hadüzenet érkezett, nemcsak Ukrajna számára. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere sem a háborúba sodródás megelőzésében látja a legnagyobb kihívást, hiszen ő is úgy fogalmazott, hogy „háborúban állunk” Oroszországgal – olvasható a Nézőpont Intézet összefoglalójában.

A közvélemény-kutatás június 12-14. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült.