Egyre több az áldozata az ukrajnai gátrobbantásnak

Az oroszok megszállta területeken haltak meg többen a gátszakadás miatt. Az ezt okozó robbanásért a térségben egymás ellen küzdő oroszok és ukránok egymást vádolják.

Még mindig nő a június 6-án történt gátszakadást okozó kahovkai robbanás áldozatainak száma, és továbbra sem lehet tudni, ki a felelős a katasztrófáért.

Kijev adatai szerint a halálos áldozatok száma 16, a Moszkva ellenőrizte környékbeli területeken az orosz adatok szerint 29-en haltak meg – az utóbbit Andrej Alekszejenko, Herszon megszállt részének az oroszok kinevezte közigazgatási vezetője írta a Telegramon.

Herszon és Mikolajiv régió fenyegetett területeiről 3600 embert evakuáltak, 1300 ház maradt víz alatt, és 31 embert eltűntként tartanak nyilván – ezt az ukrán belügyminisztérium közölte Telegram-csatornáján szombaton este. Az ár mezőgazdasági területeket öntött el, és ellátási nehézségeket okoz az egyébként is harcok sújtotta régióban.

Egy nemzetközi jogászcsoport, akik az ügyben vizsgálódó ukrán ügyészeket segítik, pénteken azt állította, az előzetes eredmények szerint az oroszok felelősek a gát felrobbanásáért, amelyet a tavaly februárban indult invázió eleje óta ők tartottak az ellenőrzésük alatt. 

Hosszú, gazdagon illusztrált anyagot közölt a gátrobbantásról pénteken az amerikai The New York Times: ők arra jutottak, hogy a masszív gát minden külső támadást kibírt volna, és az oroszok belülről robbantották fel egy nehezen megközelíthető átjáróban.

A Kreml azonban Kijevet vádolja a vízerőmű elleni szabotázzsal. Szerintük az ukránok célja, hogy elvágják egyik fő vízforrásától az Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, és eltereljék a figyelmet az orosz hadsereg ellen indított akadozó ellentámadásról.

Több tucatnyi páncélos megsemmisítésével verte vissza az ukrán támadásokat az orosz hadsereg, a legsúlyosabb harcok a zaporizzsjai frontszakaszon folytak – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint Zaporizzsjában három, harckocsikkal és páncélozott harcjárművekkel megerősített taktikai zászlóaljcsoport, füstfüggöny fedezékében, több hullámban próbált támadni Novopokrivka, Novodanilovka és Mala Tokmacska közelében. Ezeket az orosz erők a tájékoztatás értelmében mind visszaverték, és csapást mértek az ukrán tartalékok négy oszlopára is. Ezen a frontszakaszon az ukrán fél több mint 200 katonát, 33 harckocsit, 30 gyalogsági harcjárművet és 35 páncélozott harcjárművet veszített. 

 Nyolc támadást vertek vissza a Donyeck körzetében, amelyekben, mint mondta, mintegy 210 ukrán katona esett el és megsemmisült egy lőszerraktár is. Más frontszakaszokon az orosz összesítés szerint további mintegy 160 fő volt az ukrán veszteség. 

Az orosz ellenőrzés alá került területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi vagy dróncsapásokat. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin vasárnapi adásában bejátszott felvételen bejelentette, hogy tudja, hol van Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. Azt mondta, hogy "külföldön lehet", hozzáfűzve, hogy lehet, hogy nincs igaza. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Zaluzsnij hollétével és állapotával kapcsolatban akkor merültek fel komolyabban kérdések, amikor a NATO május 10-én közölte: a tábornok arról tájékoztatta a szövetséget, hogy még videókapcsolaton keresztül sem tud felszólalni a szövetség katonai bizottsága előtt.

Peszkov arra reagált, hogy Mihajlo Podoljak ukrán elnöki hivatali tanácsadó a héten ismételten ilyen tartalmú kijelentést tett a médiában, azt hangoztatva, hogy Kijev célja a maximálisan kemény előrenyomulás maximális számú orosz megölésével.

A szóvivő megjegyezte, hogy Podoljak nem úttörő az ilyen felhívások terén, hasonló nyilatkozatok az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka és az ukrán biztonsági tanács tagjai részéről is elhangoztak.

„Nem lehet az oroszokat gyilkossággal fenyegetni. Az oroszoknak ezért büntetniük kell, és mi ezt meg is fogjuk tenni” – hangoztatta.

Peszkov kifejezte reményét, hogy az efféle megnyilatkozások külföldön megkapják a megfelelő minősítést. Megjegyezte: a nyugati parlamenti képviselők de facto gyilkosoknak küldenek segélyt.

A szóvivő az RT orosz állami televízió arab nyelvű adásának úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna ellen elkezdett „különleges hadművelet” a Nyugat elleni háborúként folytatódik, mert szerinte Kijev nem akar, nem vágyik és nem képes szuverén álláspont kinyilvánítására, és Washington diktálja neki, hogy mit tegyen.

Peszkov azt hangoztatta, hogy az Ukrajna demilitarizálására irányuló hadművelet célja „sokban teljesült”, mert csökkentette Kijev saját fegyverkészletét.

Erre reagálva Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán haditechnika, hadiipar és karbantartó kapacitás gyakorlatilag valóban megsemmisült, és ebből a szempontból a demilitarizálás valóban megtörtét, és Ukrajna számára a keleti területi elleni „agresszió” folytatását csakis nyugati fegyverszállítások teszik lehetővé.

Leszögezte ugyanakkor, hogy ezzel nem fejeződött be az Oroszország részének nyilvánított régiók „felszabadítása” és „a nácitlanítás”.

A Kreml szóvivője azt RT-nek azt mondta, hogy a NATO-országok a fegyverszállítással a konfliktus részesévé válnak, ami Oroszországot „határozottabb intézkedések alkalmazására” kötelezi.

Putyint idézve hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának biztosított fegyverek hatótávolságának növekedésével párhuzamosan szélesedik az „ütközőzóna”, vagyis az a távolság, amellyel Oroszországnak el kell távolítania az ukrán hadsereget a saját területéről.

Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint a NATO-országok beavatkozása a konfliktusba bonyolultabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi a helyzetet, de nem befolyásolhatja az események általános kimenetelét.

A szóvivő azt ígérte, hogy Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet”, és el fogja érni céljait, le fogja zárni a háborút, amelyet a „kijevi rezsim” 2014-ben elkezdett.

Szergej Ordzsonikidze volt ENSZ-főtitkárhelyettes, egykori orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Kijev a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok parancsára utasított el kategorikusan minden megállapodást.

Mint mondta, Washingtonnak nem arra volt szüksége, hogy Ukrajna demilitarizált és semleges ország legyen, hanem hogy harcoljon Oroszország ellen.