Egyre durvul az orosz-ukrán háború

A békéhez fegyverek kellenek – erről a NATO-főtitkár beszélt Brüsszelben, amikor Ukrajna további támogatást kért a Nyugattól. Jens Stoltenberg azt mondta: ha azt akarjuk, hogy Ukrajna eredményes legyen a béketárgyalásokon, akkor további területeket kell visszaszereznie, amihez fegyverek kellenek. A harctéren közben egyre nagyobb az öldöklés: az ukránok szerint sikeres az ellentámadás, az oroszok szerint nem az.

Hatalmas lyuk tátong egy irodaház oldalán az Ukrajna déli részén fekvő Herszonban. A lehulló törmelék pedig az egész utcát beteríti. Az AP hírügynökség úgy tudja, hogy az épületbe csütörtök hajnalban csapódott be egy orosz rakéta.

Újabb légitámadás érte a kelet-ukrajnai Krivij Rih városát is, ahol a hét elején tizenkét vesztette életét az ukrán jelentések szerint. A városvezetés arról számolt be, hogy a csütörtöki támadásban két ipari létesítményt ért rakétacsapás, aminek következtében megsérült egy gázvezeték.

Egy nappal korábban egy Donyeck megyei településen dolgoztak nagy erőkkel a mentőcsapatok. Az ukrán rendőrség szerint egy nő és egy férfi rekedt egy ház romjai alatt, amit orosz lövedék talált el. Végül mindkettőjüket sikerült kimenteni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda este az orosz rakétagyártás elleni szankciók fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az elmúlt napokban ugyanis több légitámadást is jelentettek a Fekete-tenger partvidékéről. Odesszában hat halálos áldozatról és tucatnyi sérültről számoltak be a hatóságok szerdán.

„Most az orosz vademberek újabb rakétatámadást indítottak Odessza ellen Kalibr rakétákkal. Ezeknek a rakétáknak több tucat alkatrészét más országokból szállították Oroszországba. Nyilvánvaló, hogy minden ilyen szállítási útvonal a terrort erősíti. A világnak megvannak az eszközei ahhoz, hogy minden ilyen útvonalat elvágjon” – fogalmazott az ukrán elnök.

Szerdán a légitámadások okozta károkról közölt felvételeket az orosz Belgorod régió vezetése, egy ukrán határ közelében fekvő településről. Beszámolójuk szerint az ukrán légitámadások miatt több mint kétezer ház és lakás rongálódott meg.

Az ukrán hadsereg állítja, hogy már több települést és legkevesebb 90 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az oroszoktól. Moszkva szerint viszont az ellentámadás továbbra is sikertelen.

„Az ukrán csapatok folytatták a sikertelen támadási kísérleteket Dél-Donyeckben, Zaporizzsja és Donyeck irányában, és súlyos veszteségeket szenvedtek. Összességében a frontvonalon csak június 4-e óta mintegy 7500 ukrán katona halt és sebesült meg, nem számítva azokat, akikkel az orosz nagy hatótávolságú precíziós fegyverek és repülőgépek végeztek” – nyilatkozta Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.

Kiemelt téma az Ukrajnának nyújtott támogatás a NATO védelmi minisztereinek kétnapos találkozóján Brüsszelben. A szervezet főtitkára szerint a szövetségesek támogatása eredményeket hozott.

„Ukrajna ellentámadást indított. Heves harcokat látunk. Ez még egy korai szakasz, de látjuk, hogy az ukránok győznek, képesek felszabadítani a megszállt területeket. Ez az ukrán katonák képességeinek és bátorságának köszönhető. De azt is bizonyítja, hogy a NATO-szövetségesek által Ukrajnának már sok-sok hónapja nyújtott támogatás valódi változást hoz a harctéren” – mondta Jens Stoltenberg.

A találkozó előtt a kanadai védelmi tárca vezetője 36 000 ukrán katona kiképzésére tett ígéretet, illetve mintegy 300 légvédelmi rakétát ajánlott fel. Közben a norvég védelmi tárca bejelentette, hogy Dániával közösen 9000 tűzérségi lövedéket adnak Ukrajnának.

A nemrég megkezdett ukrán ellentámadás mutatja, hogy Kijev képes visszafoglalni területeket, ami azt bizonyítja, hogy a szövetségesek katonai támogatása változást hoz a harctéren – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-tagországok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozására érkezve azt mondta, noha nem látható, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére, vagy a béketárgyalásokra készülne, tudnia kell, hogy nem győzhet a harctéren.

„Ha azt akarjuk, hogy Ukrajna majd eredményesen vegyen részt a béketárgyalásokon, további területeket kell visszaszereznie, ahhoz pedig fegyverekre van szüksége” – fogalmazott.

Kijelentette: Oroszország nukleáris retorikája felelőtlen és veszélyes,

emellett új nukleáris „képességekbe fektetett”, a fegyverek egy részét a szövetséges országok közelébe, a NATO keleti szárnyának határára telepítették. Mindez nem indokolja, hogy a NATO változtasson nukleáris berendezkedésén – húzta alá.

Kérdésre válaszolva üdvözölte azon országok erőfeszítéseit, amelyek képzést biztosítanak az ukrán pilóták számára. Külön üdvözölte a légvédelmi rakéták mellett a harci repülőgépek átadásáról szóló felajánlásokat.

Közölte, a kétnapos találkozó során a védelmi miniszterek áttekintik majd az NATO védelmi iparának a gyártásra vonatkozó új cselekvési tervét a lőszerek rendelkezésre állásának felgyorsítása és a készletek feltöltése érdekében. Ez a szövetségesek védelmi képességének erősítése mellett fokozza Ukrajna támogatását – emelte ki.

Tájékoztatása szerint a miniszterek emellett az Egyesült Királyságban működő tengerészeti parancsnokságon belül új központ létrehozásáról egyezhetnek meg a tenger alatti létfontosságú infrastruktúra védelme érdekében.

Elmondta, nemrégiben Recep Tayyip Erdogan török elnökkel előremutató beszélgetéseket folytatott

Ankarában Svédország NATO-csatlakozási kérelme ratifikálásának folyamatáról. Svédország a tagság minden feltételének megfelel, teljesítette a török kéréseket, köztük megerősítette a terrorizmusellenes szabályozásait, ami lehetővé teszi, hogy mihamarabb lezárulhasson a csatlakozási folyamat – tette hozzá Stoltenberg.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter köszöntőjében azt hangoztatta: Oroszország tévedett, amikor azt gondolta, hogy könnyen legyőzheti Ukrajnát. Lelkesítőnek nevezte az ukrán nép ellenállását, kitartását és elszántságát, amellyel – szavai szerint – szembeszáll az orosz hadsereggel és felszabadítja területeit.

„Ukrajnának joga van önálló és független államként, szabadságban léteznie” – fogalmazott.

Az Egyesült Államok büszke arra, hogy azon országok közé tartozik, amelyek katonai felszereléssel és képzéssel segítik az ukrán hadsereg győzelmét a harctéren – mondta Austin, majd hozzátette: Washington folytatja támogatását Ukrajnának rakéták, rakétarendszerek, lőszer és harci repülőgépek biztosításával.

„Szavatolni akarjuk, hogy Ukrajna a jövőben is képes legyen megvédeni állampolgárait, területét, ellen tudjon állni mindenfajta agressziónak, egy esetleges újabb orosz támadásnak is” – tette hozzá az amerikai védelmi miniszter.

Szegényített uránt tartalmazó lőszereket küldhet Ukrajnának az Egyesült Államok. A javaslatot megvitatták a Fehér Házban, ahol többen is azért aggódtak, hogy Washington olyan fegyvert biztosít Kijevnek, amely egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat. Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott: ha világháború lesz, az atomháború lesz.

Oroszország feltételezett atomfegyver-használata kizárólag rendkívüli körülmények között történhet meg, és csak védelmi célokra használható – mondta Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) keretében tartott sajtótájékoztatón. A szóvivő rámutatott, hogy Moszkva teljes mértékben elkötelezett a nukleáris háború elfogadhatatlanságának elve mellett.

„Oroszország nukleáris elrettentési politikája szigorúan védelmi jellegű. A nukleáris fegyverek hipotetikus használatát egyértelműen a rendkívüli körülmények korlátozzák a szigorúan védelmi célok keretein belül” – mondta.

Moszkva teljes mértékben elkötelezett a nukleáris háború elfogadhatatlanságának elve mellett

– mutatott rá Zaharova, aki szerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei.

„Következetesen felszólítjuk az öt nukleáris állam vezetőinek a nukleáris háború megelőzéséről és a fegyverkezési verseny elfogadhatatlanságáról szóló közös nyilatkozatának minden más aláíróját, hogy tartsák be ezeket a posztulátumokat” – hangsúlyozta Zaharova.

Ugyanakkor nem zárta ki, hogy Oroszország döntése a stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződés (Új START) felfüggesztéséről visszafordítható.

Az orosz külügyi szóvivő szerint erre akkor kerülne sor, ha Washington politikai akaratot mutat, és erőfeszítéseket tesz a feszültségek enyhítésére, deeszkalációra és a szerződés teljes körű működésének újbóli megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtésére.

Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én jelentette be, hogy Moszkva felfüggeszti részvételét az Új START-ban, de nem lép ki teljesen belőle. Hangsúlyozta azonban, hogy mielőtt visszatérne a szerződés további működésének megvitatásához, Oroszország szeretné megvalósítani, hogy ez a dokumentum hogyan veszi figyelembe nemcsak az Egyesült Államok, hanem a NATO más atomhatalmainak – Nagy-Britanniának és Franciaországnak – az arzenálját is. Március 1-jén Putyin aláírta azt a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét az új START-ban.

A fehérorosz határőrök május végén lelőttek egy ukrán csapásmérő drónt az Ukrajnával szomszédos Homeli területen – jelentette be csütörtökön a köztársaság állami határbizottsága.

Az incidens a tájékoztatás szerint a délkeleti, Dnyeper menti Lojevi kerületben történt. A drónhoz erősített elem az ukrán lövedék becsapódásakor a levegőben felrobbant.

Az állami határbizottság adatai szerint Ukrajna az év elejétől kezdve 17 200 katonát vont össze a fehérorosz határ térségében, ahol műszaki akadályokat létesít, aknamezőket telepít, és rendszeresen hajt végre időnként fegyverhasználattal is járó „provokációkat”.

Tavaly 88 ilyen esetet regisztráltak. Minszk válaszul védműveket, páncélozott járművekkel és tüzérségi fegyverekkel is felszerelt manőverező határőr alegységeket alakított ki. A tájékoztatás szerint tervezik az Ukrajnával közös 1084 kilométeres határt védő határőrök létszámának növelését is

Az Aljakszandr Lukasenka a héten arról beszélt, hogy országa belép a háborúba, ha ukrán támadás éri.

Oroszország csütörtök hajnalban drónokkal támadta Ukrajna déli részét, miközben Ukrajna a Moszkva által annektált Krím félsziget ellen intézett dróntámadásokat.

Orosz légitámadás ért több ipari létesítményt a Dnyipropetrovszk megyében található Krivij Rihben, ahol három manőverező robotrepülőgép csapódott be – közölte az ukrán légierő. A légicsapásban egy 38 éves férfi megsérült. A várost többször támadták már az orosz erők.

A déli Zaporizzsja megyében tizenhét települést ért orosz légitámadás, és egy 58 éves nő életét vesztette – közölte a regionális közigazgatás csütörtökön a Telegramon. A légierő arról tájékoztatott, hogy az ukrán légvédelem megsemmisítette a legtöbb támadóeszközt, köztük húsz drónt és egy manőverező robotrepülőgépet. Csak a Fekete-tenger partján fekvő Odesszában több mint tizenhárom drónt lőttek le.

Eközben a Krím félszigeten ukrán dróntámadások zajlottak reggel. A kilenc drón többségét megsemmisítették, és senki sem sérült meg – mondta el Szergej Akszjonov krími vezető.

A Krímben és a többi megszállt területen megszaporodtak az ukrán dróntámadások, mióta Ukrajna ellentámadásba kezdett. Az offenzíva célja az oroszok kiszorítása. Az ukrán hatóságok bejelentették, hogy minden, Moszkva által annektált ukrajnai területet vissza akarnak foglalni, beleértve a Krímet is.

A kijevi vezérkar csütörtökön közölte, hogy az ukrán ellentámadás jelenleg a Donyeck megyei Bahmut térségére, illetve a Zaporizzsja megyei Bergyanszk környékére összpontosít. Az ukrán haderő nemrég több falut felszabadított az orosz megszállás alól.