kulcsár edina
Létrehozva: 2023.06.11.
Donald Trump: Soha nem fognak letartóztatni!
Fontos beszédet mondott a volt elnök.
– Kockára tettem mindent, és soha nem fogom megadni magam! Soha nem fognak letartóztatni! Soha nem fogom feladni a harcot értetek! − jelentette ki harciasan parázs hangulatú beszédében Donald Trump. A korábbi amerikai elnök először szólalt meg a nyilvánosság előtt azóta, hogy vádat emeltek ellene minősített dokumentumok átadásának megtagadásáért és elrejtéséért. Az amerikai igazságügyi minisztérium pénteken 37 szövetségi bűntetőjogi vádpontban vádolta meg az egykori republikánus elnököt, amelyek többsége a kémkedési törvény megsértésére vonatkozik.
Szembe kell szállnunk a radikális demokratákkal és a pártérdekeket szolgáló ügyészeikkel. Minden alkalommal, amikor elrepülök egy kék állam felett, beidéznek
− fogalmazott viccelődve, ugyanakkor nagyon komolyan Trump. A volt elnök Georgia államban szólalt fel hívei előtt, ahol azzal vádolta a Biden-adminisztrációt, hogy mind az igazságügyi minisztériumot, mind a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) arra használja, hogy politikai ellenfeleit kiiktassa.
Csalnak. Korruptak. Ezeket a bűnözőket nem lehet tovább jutalmazni. Le kell győzni őket. Nektek kell legyőzni őket!
− húzta alá Trump, utalva a 2024-ben esedékes amerikai elnökválasztásra. – Mivel − folytatta − végül nem engem fognak üldözni, hanem titeket. Én csak az útjukban állok − tüzelte fel híveit a volt elnök. Trump a vádemelést nevetségesnek és alaptalannak nevezte, valamint aláhúzta: szerinte ez az egyik legszörnyűbb hatalommal való visszaélés az amerikai történelem során. A republikánus politikus ezzel kapcsolatban a sztálini Szovjetunióhoz, valamint a kommunista Kínához hasonlította Joe Biden Amerikáját.
Trump felhívta a figyelmet: sem Joe Biden, sem Hillary Clinton, sem pedig korábbi alelnöke, Mike Pence ellen nem indult eljárás, amiért minősített dokumentumokat találtak náluk. Pence egyébként mélységesen nyugtalanítónak nevezte a Trumppal szembeni vádemelést.
Trump nem száll ki
A korábbi elnök tegnap egy észak-karolinai eseményen is felszólalt, az oda vezető úton pedig adott egy gyors interjút a Politico amerikai hírportálnak, amiben elmondta: akkor sem fog visszalépni az elnöki pozícióért folytatott versengésből, ha elítélik a legutóbbi vádak alapján. Arra a kérdésre, hogy megkegyelmezne-e magának, ha újra elnökké választanák, úgy felelt:
Nem hiszem, hogy valaha is szükségem lesz rá. Nem tettem semmi rosszat.
Kedden hallgatja meg a bíróság Miamiban Donald Trump korábbi republikánus elnököt az ellene pénteken felhozott 37 büntetőjogi vád kapcsán, amelyek többségében a kémkedési törvény megsértésével vádolják. A politikus mellett a republikánus elnökjelölti-aspiránsok is kiálltak, az igazságügy minisztériumot politikai elfogultsággal vádolva meg az ügy kapcsán. Noha Trump ellen már másodszor emelnek vádat, Joe Biden jelenlegi elnök minősített iratokkal kapcsolatos ügyében még mindig csak a vizsgálatok zajlanak.
Hiába a cél a 2024-es republikánus elnökjelöltség, a versengő riválisok félretéve kritikáikat Donald Trumppal szemben, támogatásukat fejezték a korábbi elnököt ért legújabb szövetségi vádakkal szemben.
„Évek óta tanúi vagyunk a törvények egyenlőtlen alkalmazásának politikai hovatartozástól függően” – írta Trump legnagyobb ellenfele, Ron DeSantis floridai kormányzó a Twitteren.
Aki egyúttal ígéretet tett az igazságügyi minisztérium (DOJ) elszámoltatására megválasztása esetén.
Mike Pence, Trump egykori alelnöke egy rádióműsorban beszélt az ügyről, amelyben ugyan aláhúzta, hogy senki sem állhat a törvények felett, ám mélységesen nyugtalanítónak nevezte az ügy előrehaladását és vádemelési kezdeményezését – hívta fel a figyelmet a Bloomberg, amerikai gazdasági portál.
Számos más republikánus elnökjelölt-aspiráns, mint Nikki Haley, Tim Scott, vagy Vivek Ramaswamy is kritizálta az igazságügyi minisztériumot, utóbbi még azt is kijelentette, hogy megválasztása esetén „azonnal megkegyelmezne” Trumpnak. A republikánusok azzal vádolták meg Joe Biden demokrata elnököt, hogy utasította az igazságügyi minisztériumot, hogy vegye célba politikai riválisát – az elnök visszautasította ezeket a vádakat.
Óvakodva a Trump bázis elidegenítésétől, elemzők szerint a jelöltek többsége célszerűbbnek ítélhette az igazságügyi minisztériumot (DOJ) támadni az ügyben, mintsem Trump felelősségét firtatni.
Újabb vádemelés Trump ellen
Most azzal vádolják Trumpot, hogy megtagadta és elrejtette minősített dokumentumok visszaadását, ezzel akadályozva az igazságszolgáltatást. Sőt, a vádirat szerint Trump állítólag utasította munkatársait, hogy a dokumentumokat rejtsék el a nyomozók és egy alkalommal saját ügyvédje elől is.
Az ügyben hónapok óta zajlott a vizsgálat, még tavaly tartott a szövetségi nyomozó iroda (FBI) házkutatást az egykori elnök floridai, mar-a-lagoi otthonában, ahol minősített iratokat foglaltak le. Az elnökökre vonatkozó törvény szerint, az ilyen dokumentumokat a levéltárba kellett volna eljuttatni megőrzésre. Trump részben azzal védekezett, hogy elnökként jogában ált a dokumentumok titkosságának a feloldása.
A minisztérium pénteken 37 szövetségi bűntetőjogi vádpontban vádolta meg az egykori republikánus elnököt, amelyek többsége a kémkedési törvény megsértésére vonatkozik.
A dokumentumok többsége ugyanis külföldi országokról vagy amerikai katonai képességekről gyűjtött hírszerzési adatokkal foglalkozik, így a vádirat arra figyelmeztet, hogy nyilvánosságra hozataluk veszélyezteti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát, a hadsereg biztonságát, a külföldi kapcsolatokat, valamint az emberi forrásokat és az érzékeny hírszerzési módszerek további életképességét.
Akár halálbüntetés is járhat az 1917-es törvény megsértéséért, a volt elnöknek azonban aligha van oka aggodalomra; Hillary Clintonnak is meggyűlt már a baja a kémtörvénnyel.
„A DOJ( igazságügyi minisztérium) nagyon agresszív stratégiát fog követni ebben az ügyben” – írta a Twitteren Brian Greer, az amerikai központi hírszerző ügynökség (CIA) volt ügyvédje, akit a kémkedési törvény megsértésének 31 vádpontja lepett meg igazán.
A kémkedési törvény megsértéséért akár tíz év börtönbüntetés is kiszabható, míg a vádiratban szereplő többi dokumentumért húsz év. Elemzők szerint Trump mostani ügye jóval nagyobb veszélyt hordoz számára, mint a korábbi New York-i, ahol kampánypénzből való hallgatás megvásárlásával vádolták meg.
A politikust kedden hallgatja meg a bíróság Miamiban.
Ha minden pontban bűnösnek találnák, és a maximális ítéletet kapná, akkor a bíróság négyszáz évre küldené börtönbe Trumpot
– hívta fel a figyelmet a Breitbart amerikai konzervatív hírportál.
Először fordult elő az amerikai történelemben, hogy egy volt elnök otthonában bűnügyi nyomozás keretében házkutatást tartottak. Egy pénteken frissen nyilvánosságra hozott házkutatási parancsból kiderült, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) az igazságszolgáltatás akadályozásának és a kormányzati iratok nem megfelelő kezelésének vádja mellett a kémkedési törvény lehetséges megsértése miatt is nyomoz Donald Trump ellen, írta meg az amerikai Politico, a Washington Post pedig úgy értesült:
atomfegyverekre vonatkozó minősített iratokról is szó volt a házkutatás során.
Az FBI egyébként összesen tizenegy titkos dokumentumot foglalt le a volt elnök floridai rezidenciájáról, köztük néhány szigorúan titkos – a legmagasabb minősítési szintek egyikét jelentő SCI, azaz érzékeny bizalmas információk (sensitive compartmented information) jelöléssel ellátott anyagot. Az elnöki feljegyzésekre és dokumentumokra vonatkozó törvény szerint egyébként a leköszönő elnöknek hivatala elhagyásakor át kell adnia a munkájához köthető iratokat a nemzeti levéltárnak, és noha ennek megszegése önmagában nem von maga után komolyabb jogi szankciókat, a titkos nemzetbiztonsági információk ellopása azonban már igen. Donald Trump mindenesetre nem volt jelen a házkutatáskor, a be nem jelentett razziát pedig politikai indíttatású, indokolatlan boszorkányüldözésnek nevezte, ezen meggyőződésében pedig a Republikánus Párt is támogatását is élvezi.
Az iratok publikálása ellen Trump ügyvédei fellebbezhettek volna, azonban a volt amerikai elnök közölte, nemcsak hogy nincs ellenvetése a nyilvánosságra hozatal ellen, de szorgalmazza is, hogy jelentessék meg, milyen iratokat vittek el otthonából.
A politikus ugyanakkor arról írt a közösségi oldalán, hogy a nukleáris fegyverekről szóló értesülés álhír.
Trump szerint a házkutatásra sem volt szükség, ugyanis szerinte az ügyvédei együttműködtek és a kormány rendelkezésére álltak volna.
A kérdés, hogy Trump ellenséges céllal tartotta-e magánál a dokumentumokat
A kémtörvény lehetséges megsértése mindenesetre komoly vád: az 1917-ben elfogadott jogszabályt az amerikai kongresszus két hónappal azután fogadta el, hogy az Egyesült Államok hadat üzent Németországnak az első világháborúban. A mérföldkőnek számító törvény később fontos szerepet játszott az amerikai alkotmány első módosítására vonatkozó precedensek megalkotásában – derül ki a Middle Tennessee Állami Egyetem Free Speech Centerének elemzéséből. A jogszabály célja az volt, hogy megtiltsa a katonai műveletekbe vagy a toborzásba való beavatkozást, megakadályozza a hadseregben való engedetlenséget, és megakadályozza az Egyesült Államok ellenségeinek támogatását a háború idején. A Woodrow Wilson akkori elnök által aláírt törvény értelmében az ilyen jellegű cselekményekért elítélt személyek akár tízezer dolláros pénzbírsággal és húsz év börtönbüntetéssel is sújthatók, a törvény egyik, jelenlegi is érvényben lévő rendelkezése értelmében pedig akár halálra is ítélhetik azt, akit bűnösnek találnak a háborús időszakban az ellenségnek átadott információk vádja miatt. A törvény ugyanis tiltja
a nemzetvédelemmel kapcsolatos információk megszerzését, képek rögzítését vagy leírások másolását azzal a szándékkal vagy okkal, hogy azt higgyék, hogy az információ felhasználható az Egyesült Államok sérelmére vagy bármely külföldi nemzet javára.
Ellentmondások kísérték a jogszabályt
A kémtörvény korai végrehajtása nem volt ellentmondásmentes. Az első világháború alatt egy Charles Schenck nevű férfi röplapokat terjesztett, amelyekben a lakosságot a sorozás megtagadására buzdította, ezért később a törvény megsértésére irányuló összeesküvéssel vádolták meg – emlékeztet az US News című hírportál. A legfelsőbb bíróság azonban később megerősítette a törvény alkotmányosságát, és úgy döntött, „a háborús időkben jelentkező veszély igazolta a törvénynek a szólásszabadsághoz való első alkotmánymódosítási jogra vonatkozó korlátozását”.
A szenzációs elnevezés ellenére mindenesetre a törvény nem korlátozódik azokra az esetekre, amikor érzékeny információkat terjesztettek belföldi közönség vagy külföldi kormány számára.
A törvényt használják a minősített vagy szigorúan titkos dokumentumok helytelen kezelésével kapcsolatos ügyek üldözésére is, ami Trump esetében az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint fennáll.
Hillary Clintonnak is meggyűlt már a baja a kémtörvénnyel
Hillary Clinton volt külügyminiszter – nem mellesleg Trump ellenfele a 2016-os elnökválasztáson – ellen is folytattak korábban nyomozást a kémtörvényre hivatkozva, miután kiderült, magánszervert használt munkaügyi e-mailezésére is, s ezzel érzékeny információkat tett ki kockázatnak. James Comey akkori FBI-igazgató azonban kongresszusi tanúvallomásában azt mondta, nem emelnek vádat a volt külügyminiszter ellen, mert nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy Hillary Clinton szándékában állt a titkos információk helytelen megosztása.
A kémkedési törvény megsértésével vádolt legnevesebb személyek közé tartozik Edward Snowden volt CIA-elemző és Julian Assange, a WikiLeaks alapítója is.
Trump ellen mindenesetre egyelőre nem emeltek vádat, és elemzők szerint aligha valószínű, hogy erre sor kerül.
Bill Maher amerikai liberális showman a minap ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Ha Trump tényleg megszegte a kémtörvényt, akkor felelősségre kell vonni. De ha nem erről van szó, akkor a Trump-pártiak feltehetik a kérdést, miért vonatkoznak más sztenderdek Trumpra, mint Hillary Clintonra vagy Hunter Bidenre.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
