Csernobilhoz hasonlít az ukrán gát felrobbantása?

Az óriási mennyiségű víz ugyanis veszélyezteti a legnagyobb európai, vagyis a zaporizzsjai atomerőmű működését. A kedd hajnali támadás az ukránok szerint arra figyelmeztet, hogy egyre nagyobb a nukleáris katasztrófa veszélye.

A gát már alig látszik, de kezd az erőmű is eltűnni. Métereket emelkedett a vízszint, alig néhány óra alatt. Az ár amit ér, magával ragad, és nincs mi megállítsa. Katasztrófa sújtotta övezetté vált a térség.

Az M1 által bemutatott felvételen zokogva mutatja egy nő, hogy mekkora a baj. Térdig ér a víz, ellepte a házakat és az utcákat.

Aki csak tud, mindent hátrahagyva menekül, hogy mentse az életét. Az időseket és betegeket a mentőszervezetek próbálják minél gyorsabban evakuálni.

Drámai videók terjednek a közösségi oldalakon. A légi felvételek alapján még borzalmasabb a látvány, a gát teljesen megsemmisült. Ömlik a víz, és nem tudni még mennyi fog lezúdulni.

A legrosszabb forgatókönyv

Ez a legrosszabb forgatókönyv. A vízszint 13 méterrel emelkedik, és óránként 200 méterrel szélesedik az elöntött terület nagysága, veszélyeztetve a legnagyobb európai atomerőmű, a zaporizzsjai működését.

Szakértők szerint

soha ilyen közel nem volt az atomkatasztrófa, mint az ukrán gát felrobbantása után.

Dél-Ukrajnában található a felrobbantott Nova Kakhovka-i gát, amely mögött a Dnyeper folyó hatalmas mesterséges tóvá van felduzzasztva. Innen biztosítják a Krím vízellátását, és a 120 kilométer távolságra található zaporizzsjai nukeláris reaktor hűtővíz ellátását.

„Ebből kapja a krími csatorna is a vizet, amely a Krím félsziget ivóvízellátását biztosítja, azonban emiatt a 2014-ben annektált területen ismét problémák lesznek az ivóvízellátással, legalábbis az ukrán szakemberek szerint. Ami pedig a zaporizzsjai atomerőművet illeti, ennek a hűtését is ez a víztározó biztosítja” – részletezte a köztelevíziót tudósító K. Debreceni Mihály.

Eszkalálódik a helyzet

Tovább fog eszkalálódni a háború – mondta az M1-nek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő. Horváth József szerint jól látható, hogy még a nyáron szeretnék lezárni a háborút az oroszok és az ukránok is. A szakértő szerint a gát felrobbantása mindkét félnek érdekében állhatott.

„Ezzel a robbantással tovább eszkalálódik a helyzet, hiszen most bekerültünk egy olyan spirálba, amiből nagyon nehéz lesz kikerülni, hiszen akárki is hajtotta végre mind a két fél azt fogja mondani, hogy most erre reagálni kell, újabb lépéseket hajtanak végre, újabb támadásokat intéznek, tehát innentől kezdve ebbe a lefelé tartó spirálba nehéz lesz megálljt parancsolni” – magyarázta Horváth József.

Nem először alakult ki súlyos vészhelyzet a háború kitörése óta. Amióta 2022 áprilisában elfoglalták az oroszok a Nova Kakhovka-i vízerőművet, már több rakétatámadás is érte, de eddig a gát szerkezete sértetlen maradt.

Tavaly novemberben pedig kritikus állapotba került a zaporizzsjai atomerőmű, miután tucatnyi bomba csapódott be a területére, az egyik reaktort le is kellett állítani. A mostani támadás az ukránok szerint figyelmeztetés, hogy egyre nagyobb a nukleáris katasztrófa kockázata.

Több ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, és ökológiai katasztrófát idézett elő Dél-Ukrajnában a Dnyipro folyón lévő nagy vízerőművi gát összeomlása. A hirado.hu-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint az oroszoknak és az ukránoknak is lehetett oka a Nova Kahovka-i vízi erőmű gátjának felrobbantására.

A légi felvételeken látható, ahogy a gátból hiányzik egy széles középső rész, mögötte pedig óriási mennyiségű víz ömlik a folyó felé. A víz útja mentén fekvő városokat pedig szinte teljesen elöntötte, házakat sodort el.

Herszon régió kormányzója, Olekszandr Prokudin szerint mintegy 16 000 ember tartózkodik a „kritikus zónában” a folyó ukrán ellenőrzés alatt álló jobb partján. Továbbá elmondta azt is, hogy az embereket a Herszon városától magasabban fekvő körzetekbe buszokkal evakuálják, majd vonattal Mikolajivba és más ukrán városokba, köztük Odesszába, Kropivnyickijbe és Kijevbe, ahol menedéket kapnak.

A katasztrófának generációkon át tartó káros hatásai lesznek, kezdve az azonnali lehetséges emberáldozatoktól egészen az otthonaikat és gazdaságaikat elhagyni kényszerülő több ezer emberig. Ráadásul

a gát felrobbantásával járó áradásoknak várhatóan katasztrofális hatással lesz a régió ökológiájára is.

Emellett a gát felrobbantása megfosztja Ukrajnát a vízenergia-termelés hosszú távú kapacitásától. A tározó elvesztése veszélyezteti a Herszon és Zaporizzsja régiók, valamint a Krím vízellátását, és hosszú távon hatással van a 200 kilométerrel feljebb lévő Zaporizzsja atomerőműre. Érdemes azt is megemlíteni, hogy májusban több hírportál is arról számolt be, hogy a tározó vízszintje 30 éves csúcsot ért el, mivel az orosz megszállók a szakértők szerint viszonylag kevés zsilipet tartottak nyitva.

Egy ilyen katasztrófa korábbi modellezése szerint két súlyos mellékhatás is előfordulhat: a tározó lefolyása miatt a folyásirányban lévő

zaporizzsjai atomerőmű nem juthat hűtővízhez, és a Krím vízellátása is súlyosan károsodhat.

A szakértő szerint mindkét félnek lehetett oka a gát megsemmisítésére

Mindkét félnek lehetett oka a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantására a hirado.hu-nak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő szerint, de Horváth József azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy elszabadult egység vagy egy olyan csapat hajtotta végre az akciót, amely tudatosan akarja eszkalálni a helyzetet. Az Alapjogokért Központ munkatársa arra is válaszolt, hogy az elmúlt napok ukrán támadásai már a nagy ellenoffenzíva első felvonását jelentik-e.

Horváth József szerint az ukránok ezzel az akcióval gátolhatták az orosz kézen lévő zaporizzsjai erőmű működtetését, ráadásul a robbantás az oroszok ellenőrizte Krím vízellátásában is zavarokat okozhat.

Hozzátette: ugyanakkor az oroszok részéről sem kizárt, hogy érdekükben állt egy ilyen támadás, hiszen – azon túl, hogy számukra milyen károkat okoz – az általuk ősszel feladott Herszont is fenyegeti az erőmű megsérülése.

A Nova Kahovka-i gát felrobbantása új dimenziót jelent Oroszország Ukrajna elleni háborújában – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A robbantás egyben illeszkedik a polgári célpontok elleni támadásokból is álló orosz hadviseléshez és az „orosz katonák által elkövetett sok-sok bűncselekményhez” – jelentette ki a német kormányfő a WDR közszolgálati médiatársaság Europaforum nevű rendezvényén.

Hozzátette: a kormány folyamatosan figyeli, hogy miként alakul a helyzet a térségben fekvő zaporizzsjai atomerőműben.

A Biden-kormányzat már hónapokkal az Északi Áramlat elleni támadás előtt hírszerzési jelentést kapott az ukránok tervéről – írja a kiszivárgott Pentagon-dokumentumokra hivatkozva a Guardian.

Egy európai hírszerző szolgálat arról tájékoztatta a CIA-t, hogy az ukrán hadsereg egy búvárcsapat segítségével támadásra készül az Északi Áramlat ellen. A bevetett erők közvetlenül az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij alá tartoztak. A hatfős csapat akciójáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem tudott.

A CIA-jelentés 2022 júniusában készült, míg az Északi Áramlat szeptemberben semmisült meg.

Az amerikai titkosszolgálat jelentésében szereplő információk meg nem nevezett ukrán forrásoktól származnak.

A most nyilvánosságra került információk azokon a titkos dokumentumokon alapszanak, amelyeket a massachusettsi nemzeti gárda egyik tagja szivárogtatott ki egy Discord szerveren. A nyomozók továbbra sem tudják, hogyan kerülhetett ki az a több mint százoldalnyi titkos dokumentum az amerikai hírszerzéstől, amelyek az Egyesült Államok szövetségeseiről és az ukrajnai háborúról is érzékeny információkat tártak a világ elé.

Hasonló állítások korábban is megjelentek a sajtóban. Március elején a New York Times írt arról, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre az Északi Áramlat gázvezetékek elleni támadást. A cikk névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozott, akik bizalmas hírszerzési információkat vizsgáltak át. A lap úgy tudta, nincs bizonyíték arra, hogy Zelenszkijnek vagy az embereinek köze lett volna a művelethez.

Továbbra sem egyértelmű, ki robbanthatta fel az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket szeptemberben a Balti-tengeren. Számos európai kormány Oroszországot gyanúsította, miközben az oroszok az Egyesült Államokat és szövetségeseit okolták, Ukrajna pedig határozottan tagadta, hogy köze lenne a támadásokhoz.

Tény ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok több ízben is támadta az új, Északi Áramlat 2 projektet, és nyomást gyakorolt ​​Németországra, hogy állítsa le a végleges engedélyezést. Mindez röviddel azelőtt történt, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát.

A Guardian azt is megemlíti, hogy korábban német nyomozók már a most nyilvánosságra került adatokhoz hasonló információkról beszéltek.

Eszerint hat, hamis személyazonosságú férfi a Balti-tengerre vitorlázott, és a mély merülésekhez héliumkészletet is tartalmazó búvárfelszerelést használva robbanóanyagokat helyeztek el a vezetéken. A detonáció pedig megsemmisítette az Északi Áramlat adott szakaszát – olvasható a Guardianben.