Hatalmas összeget szedne be a tagállamoktól Brüsszel, hogy tovább támogathassa Ukrajnát

Ursula von der Leyen azt mondta: azt javasolják, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen ötvenmilliárd euró, vagyis mintegy tizenkilencezermilliárd forintnyi segélyt nyújtsanak Ukrajnának. A bizottság elnöke ezt azután jelentette be, hogy felülvizsgálták a 2027-ig tervezett költségvetést. Németország máris jelezte: nem engedheti meg magának, hogy több pénzt fizessen be az uniós költségvetésbe. Elemzők szerint Brüsszel Ukrajnára költötte a pénzt és most még többet akar.

„Ukrajnával kapcsolatban a következő négy évre ötvenmilliárd eurós pénzügyi tartalékot javaslunk” – jelentette ki Ursula von der Leyen kedden, miután felülvizsgálták az Európai Unió többéves költségvetését. Az eddigi támogatások ugyanis kimerítették a meglévő kereteket.

Az Európai Bizottság elnöke szerint az újabb keretösszeg magában foglalja a vissza nem térítendő támogatásokat és hiteleket is. A testület vezetője arról is beszélt, hogy a költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az unió számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a változékony háborús fejleményekhez igazítsa, emellett más adományozókat is ösztönözhet.

Ursula von der Leyen két további területre kért költségvetési bővítést: az illegális bevándorlás fékezésére 15 milliárd eurót, vagyis az Ukrajnának szánt összeg mintegy harmadát, míg a kulcsfontosságú iparágak fejlesztésére a háborús támogatás tizedét javasolta az Európai Bizottság.

„Fontos, hogy költségvetésünket stabil finanszírozási pályára állítsuk. A többéves pénzügyi keret átfogó felülvizsgálatával arra kérjük a huszonhét tagállamot, hogy biztosítson számunkra hatvanhatmilliárd eurót az általam említett három kiemelt feladat megvalósításához, amelyek: Ukrajna, a migráció és a versenyképesség” – összegezte az új költségvetési javaslatot Ursula von der Leyen. Ezt a pénzt viszont Brüsszelnek a tagállamoktól kellene beszednie, kérdés azonban, hogy sikerül-e ezt megszavaztatni.

Németországból nincs több pénz az Európai Uniónak a berlini pénzügyminiszter szerint – erről írt Die Welt. Christian Lindner még múlt pénteken úgy fogalmazott: tekintettel a német költségvetésben szükséges megszorításokra, nem tudnak további hozzájárulásokat nyújtani a brüsszeli költségvetésnek. A tárcavezető szerint az EU 2027-ig tartó költségvetését nagyrészt kimerítették az Ukrajnának nyújtott bőséges segélycsomagok.

A legfrissebb brüsszeli adatok szerint eddig az EU 72 milliárd eurót (csaknem 27 ezer milliárd forint) adott Kijevnek a háború kitörése óta. A német pénzügyminiszter szerint a további igényeket a már rendelkezésre álló források átcsoportosításával kellene fedezni.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából – jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden.

Az elnök szerint a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.

„A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereink számára, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk”

– fogalmazott von der Leyen.

Az elnök a többéves költségvetési keret felülvizsgálatával kapcsolatos sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migrációkezelésre. Kiemelte: a finanszírozást az EU külső határainak és unión kívüli országokkal való együttműködés megerősítésére és a szomszédos országokban tartózkodó menekültek segélyezésére használnák fel.

Von der Leyen továbbá arról is beszélt, hogy az EU-nak 160 milliárd euróval többet kellene beruháznia technológiai versenyképességének megerősítése céljából. Azt is hozzátette, hogy

a bizottság kereskedelmi korlátot vezetne be az unión kívüli országokkal szemben a „csúcstechnológiák korlátozott és szűk körére” összpontosítva, saját versenyképességének megőrzése érdekében.

Az elnök szerint „a globálizáció és a nyitott gazdaság jótékony hatással vannak Európára gazdasági szempontból, ugyanakkor a világ egyre jobban geopolitikai jellegűvé válik, és létezik egy korlátozott számú kulcsfontosságú technológia, amelyeket agresszív módon lehet felhasználni. Ezért vált a gazdasági biztonság témája prioritássá számunkra és sok partnerünk számára” – emelte ki.

Mindeközben Magyarország továbbra sem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, sőt, a migránskvóta miatt várható büntetéssel is számolnunk kell – írta Deák Dániel a Facebook-oldalán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint még abban sem lehetünk biztosak, hogy a nekünk járó uniós források egyáltalán megvannak még.

„Elfogyott az EU pénze Ukrajna támogatása miatt, ezért Brüsszel még több befizetést akar a tagállamoktól, de az újabb hitelfelvétel sem elképzelhetetlen. Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen újabb 50 milliárd eurós támogatást jelentett be Ukrajnának.” – írta Facebook-oldalán Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint még abban sem lehetünk biztosak, hogy a nekünk járó uniós források egyáltalán megvannak még. A politológus értékelése szerint Magyarország számára ez annyit jelent, hogy miközben már régóta nem kapjuk meg a nekünk járó uniós forrásokat, a nem EU-tag Ukrajnát további összegekkel finanszírozzák, ezért hazánknak még több pénzt kellene befizetnie a közös kasszába, miközben még a be nem fogadott migránsok után is büntetést kellene fizetnie a migránskvóta alapján. 

Az Európai Bizottság (EB) tegnap jelentette be, hogy azt javasolja: az uniós tagállamok a következő négy évben összesen ötvenmilliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából. Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kijelentette: a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.

Az EB-elnök úgy fogalmazott: „A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereinknek, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk.”

Kiemelte: a finanszírozást az EU külső határainak és az unión kívüli országokkal való együttműködés megerősítésére és a szomszédos országokban tartózkodó menekültek segélyezésére használnák fel. 

Von der Leyen továbbá arról is beszélt, hogy az EU-nak 160 milliárd euróval többet kellene beruháznia technológiai versenyképességének megerősítése céljából. Azt is hozzátette, hogy a bizottság kereskedelmi korlátot vezetne be az unión kívüli országokkal szemben a „csúcstechnológiák korlátozott és szűk körére” összpontosítva, saját versenyképességének megőrzése érdekében.

Reagált Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arra a brüsszeli tervre, miszerint az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtanának Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából. A tervezetet az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mutatta be kedden.

– mutatott rá Dömötör Csaba.

Az államtitkár ismertette, mire költené Brüsszel a milliárdokat: „Először is, és ez a legnagyobb összeg, Ukrajna további finanszírozására. Ez 50 milliárd euró lenne, ami körülbelül 18 ezer milliárd forint. Aztán fedezni kellene az elszállt kamatterheket. Erre is kell plus forrás, mint ahogy a brüsszeli bürokraták inflációval növelt fizetésére is” – fogalmazott Facebook-oldalán közzétett videójában. Hangsúlyozta, „lényeges körülmény, hogy az uniós költségvetés módosításához egyhangúságra van szükség, tehát minden tagállam beleegyezésére szükség van”.

– tette hozzá.

„Szóval, amikor majd papírra vetik ezeket a pénzkérő javaslatokat, jó lenne, hogy ha erre az ellentmondásos kérdésre válaszolnának” – közölte Dömötör Csaba.