Ursula von der Leyen azt mondta: azt javasolják, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen ötvenmilliárd euró, vagyis mintegy tizenkilencezermilliárd forintnyi segélyt nyújtsanak Ukrajnának. A bizottság elnöke ezt azután jelentette be, hogy felülvizsgálták a 2027-ig tervezett költségvetést. Németország máris jelezte: nem engedheti meg magának, hogy több pénzt fizessen be az uniós költségvetésbe. Elemzők szerint Brüsszel Ukrajnára költötte a pénzt és most még többet akar.

„Ukrajnával kapcsolatban a következő négy évre ötvenmilliárd eurós pénzügyi tartalékot javaslunk” – jelentette ki Ursula von der Leyen kedden, miután felülvizsgálták az Európai Unió többéves költségvetését. Az eddigi támogatások ugyanis kimerítették a meglévő kereteket.

Az Európai Bizottság elnöke szerint az újabb keretösszeg magában foglalja a vissza nem térítendő támogatásokat és hiteleket is. A testület vezetője arról is beszélt, hogy a költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az unió számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a változékony háborús fejleményekhez igazítsa, emellett más adományozókat is ösztönözhet.

Ursula von der Leyen két további területre kért költségvetési bővítést: az illegális bevándorlás fékezésére 15 milliárd eurót, vagyis az Ukrajnának szánt összeg mintegy harmadát, míg a kulcsfontosságú iparágak fejlesztésére a háborús támogatás tizedét javasolta az Európai Bizottság.

„Fontos, hogy költségvetésünket stabil finanszírozási pályára állítsuk. A többéves pénzügyi keret átfogó felülvizsgálatával arra kérjük a huszonhét tagállamot, hogy biztosítson számunkra hatvanhatmilliárd eurót az általam említett három kiemelt feladat megvalósításához, amelyek: Ukrajna, a migráció és a versenyképesség” – összegezte az új költségvetési javaslatot Ursula von der Leyen. Ezt a pénzt viszont Brüsszelnek a tagállamoktól kellene beszednie, kérdés azonban, hogy sikerül-e ezt megszavaztatni.

Németországból nincs több pénz az Európai Uniónak a berlini pénzügyminiszter szerint – erről írt Die Welt. Christian Lindner még múlt pénteken úgy fogalmazott: tekintettel a német költségvetésben szükséges megszorításokra, nem tudnak további hozzájárulásokat nyújtani a brüsszeli költségvetésnek. A tárcavezető szerint az EU 2027-ig tartó költségvetését nagyrészt kimerítették az Ukrajnának nyújtott bőséges segélycsomagok.

A legfrissebb brüsszeli adatok szerint eddig az EU 72 milliárd eurót (csaknem 27 ezer milliárd forint) adott Kijevnek a háború kitörése óta. A német pénzügyminiszter szerint a további igényeket a már rendelkezésre álló források átcsoportosításával kellene fedezni.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából – jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden.

Az elnök szerint a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.

„A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereink számára, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk”

– fogalmazott von der Leyen.

Az elnök a többéves költségvetési keret felülvizsgálatával kapcsolatos sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy az EU 15 milliárd eurót javasol elkülöníteni a migrációkezelésre. Kiemelte: a finanszírozást az EU külső határainak és unión kívüli országokkal való együttműködés megerősítésére és a szomszédos országokban tartózkodó menekültek segélyezésére használnák fel.

a bizottság kereskedelmi korlátot vezetne be az unión kívüli országokkal szemben a „csúcstechnológiák korlátozott és szűk körére” összpontosítva, saját versenyképességének megőrzése érdekében.

Az elnök szerint „a globálizáció és a nyitott gazdaság jótékony hatással vannak Európára gazdasági szempontból, ugyanakkor a világ egyre jobban geopolitikai jellegűvé válik, és létezik egy korlátozott számú kulcsfontosságú technológia, amelyeket agresszív módon lehet felhasználni. Ezért vált a gazdasági biztonság témája prioritássá számunkra és sok partnerünk számára” – emelte ki.

Mindeközben Magyarország továbbra sem kapja meg a neki járó uniós forrásokat, sőt, a migránskvóta miatt várható büntetéssel is számolnunk kell – írta Deák Dániel a Facebook-oldalán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint még abban sem lehetünk biztosak, hogy a nekünk járó uniós források egyáltalán megvannak még.

„Elfogyott az EU pénze Ukrajna támogatása miatt, ezért Brüsszel még több befizetést akar a tagállamoktól, de az újabb hitelfelvétel sem elképzelhetetlen. Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen újabb 50 milliárd eurós támogatást jelentett be Ukrajnának.” – írta Facebook-oldalán Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint még abban sem lehetünk biztosak, hogy a nekünk járó uniós források egyáltalán megvannak még. A politológus értékelése szerint Magyarország számára ez annyit jelent, hogy miközben már régóta nem kapjuk meg a nekünk járó uniós forrásokat, a nem EU-tag Ukrajnát további összegekkel finanszírozzák, ezért hazánknak még több pénzt kellene befizetnie a közös kasszába, miközben még a be nem fogadott migránsok után is büntetést kellene fizetnie a migránskvóta alapján.

Az Európai Bizottság (EB) tegnap jelentette be, hogy azt javasolja: az uniós tagállamok a következő négy évben összesen ötvenmilliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából. Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kijelentette: a többéves pénzügyi költségvetési keretből elkülönített tartalék lehetővé teszi az EU számára, hogy az Ukrajnának szánt támogatásokat a háborús fejlemények szerint számítsák ki.

Az EB-elnök úgy fogalmazott: „A tartalék létrehozása mindenekelőtt kiszámíthatóságot biztosít majd ukrajnai partnereinknek, más adományozókat is ösztönöz, számunkra pedig lehetővé teszi, hogy pénzügyi támogatásunkat valóban a helyszínen kialakult helyzetnek megfelelően számítsuk ki, mivel mindannyian tudjuk, hogy egy háború a lehető legnagyobb rugalmasságot követeli meg tőlünk.”

Kiemelte: a finanszírozást az EU külső határainak és az unión kívüli országokkal való együttműködés megerősítésére és a szomszédos országokban tartózkodó menekültek segélyezésére használnák fel.

Von der Leyen továbbá arról is beszélt, hogy az EU-nak 160 milliárd euróval többet kellene beruháznia technológiai versenyképességének megerősítése céljából. Azt is hozzátette, hogy a bizottság kereskedelmi korlátot vezetne be az unión kívüli országokkal szemben a „csúcstechnológiák korlátozott és szűk körére” összpontosítva, saját versenyképességének megőrzése érdekében.

Reagált Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arra a brüsszeli tervre, miszerint az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtanának Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából. A tervezetet az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mutatta be kedden.

Az Európai Bizottság pénzt kér a tagországoktól. Tehát úgy állunk, hogy a háború és Ukrajna finanszírozása miatt kiürült az uniós kassza, ezért több tíz milliárd eurót kell beletolni pluszban az uniós költségvetésbe

– mutatott rá Dömötör Csaba.

Az államtitkár ismertette, mire költené Brüsszel a milliárdokat: „Először is, és ez a legnagyobb összeg, Ukrajna további finanszírozására. Ez 50 milliárd euró lenne, ami körülbelül 18 ezer milliárd forint. Aztán fedezni kellene az elszállt kamatterheket. Erre is kell plus forrás, mint ahogy a brüsszeli bürokraták inflációval növelt fizetésére is” – fogalmazott Facebook-oldalán közzétett videójában. Hangsúlyozta, „lényeges körülmény, hogy az uniós költségvetés módosításához egyhangúságra van szükség, tehát minden tagállam beleegyezésére szükség van”.

És azért ez egy érdekes és furcsa vita lesz. Mert hogy van az, hogy miközben többletbefizetést várnak el, mi még egyáltalán nem kaptuk meg, egy petákot sem kaptunk a nekünk egyébként járó uniós forrásokból. Pedig azok is szerepelnek a költségvetésben és azokat is szerződések rögzítik. Ehhez képest nem kaptunk semmit

– tette hozzá.

„Szóval, amikor majd papírra vetik ezeket a pénzkérő javaslatokat, jó lenne, hogy ha erre az ellentmondásos kérdésre válaszolnának” – közölte Dömötör Csaba.

Hatalmas összeget szedne be a tagállamoktól Brüsszel, hogy tovább támogathassa Ukrajnát