Brüsszel önti a pénzt Ukrajnába

Brüsszel annyi pénzt akar Ukrajnának adni, hogy csődbe mehet az egész Európai Unió – erről ír az Origo. A portál hangsúlyozza: a háború kitörése óta már 70 milliárd eurót kapott Kijev, és most újabb 50 milliárd eurós támogatáshoz juthat. Az M1-nek nyilatkozó elemző szerint abszurd, hogy amíg Magyarország politikai okokból nem kapja meg a neki járó forrásokat, addig Ukrajnába ellenőrizetlenül öntik a pénzt.

Sorra lövik az oroszok a német Leopard és az amerikai Bradley tankokat is. Valóságos roncstemető látható Zaporizzsja közelében.

Filléres drónokkal célozzák be és másodpercek alatt robbantják fel a Nyugat csúcstechnológiás adományait az oroszok.

A sikeres küldetésért cserébe pedig jutalom jár. Volt olyan orosz katona, aki egymillió rubelt, vagyis mintegy 4 millió forintot kapott egy magánalapítványtól, amiért gránátvetővel elpusztított egy német Leopard kettes tankot. Megsérült a harcokban, ezért kórházba szállították, ott kapta meg az elismerést és a vele járó pénzösszeget.

De nem ő az egyetlen. Az orosz védelmi tárca szerint minden hasonló akcióért pluszpénzt fizetnek: egy repülőgép kilövéséért átszámítva több mint egymillió forint jár.

„A háború kezdete óta több mint tízezer katona részesült jutalomban, amiért ukrán és nyugati harci járműveket semmisített meg. Már csaknem 12 ezer ilyen eszközt pusztítottunk el” – mondta az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

z Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ennek ellenére tovább folytatja Ukrajna felfegyverzését. A tankok mellett urántartalmú lövedékeket és újabb pénzügyi támogatást ajánlottak fel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten jelentette be, hogy 50 milliárd eurónyi tartalékot biztosítanak az ukránoknak. Ehhez pedig a tagállamok hozzájárulását kérik.

A költségvetés módosításához azonban szükség van valamennyi tagország támogatására. Az EU nettó befizetőinek számító országok pedig már most világossá tették, hogy eltekintenének a nagyvonalúságtól, és helyette inkább takarékoskodásra kérnék az Európai Bizottságot.

Németországból nincs több pénz – erről írt a Die Welt. Christian Lindner berlini pénzügyminiszter közölte: nem tudnak további hozzájárulásokat nyújtani a brüsszeli költségvetésnek, akkor sem, ha az EU 2027-ig tartó büdzséjét nagyrészt kimerítették az Ukrajnának nyújtott bőséges segélycsomagok.

Brüsszel Ukrajnát a tagállamok elé helyezi és bármit kész megadni Kijevnek

– erről az Alapjogokért Központ elemzője beszélt. Szikra Levente közölte: abszurd, hogy míg hazánk politikai okokból nem kapja meg az uniós forrásokat, addig Ukrajnába ellenőrizetlenül öntik a pénzt.

„A tagállamoknak Brüsszel nem vagy nagyon vonakodva ad pénzt, a másik oldalon viszont mégis azt látjuk, hogy Ukrajnába számolatlanul önti a pénzt, és valóban itt már több tízmilliárd euró elment, amely már önmagában is szerintem egy átlagos, normális embernek, mondjuk például nekem, biztosan nem felfogható, hogy mit jelent tízmilliárd euró, elképesztően nagy összeg s most újabb hasonló kiadásokról van szó” – mondta az Alapjogokért Központ elemzője.

Brüsszel annyi pénzt akar Ukrajnának adni, hogy csődbe mehet az egész Európai Unió – ezt írja az Origo. A portál hangsúlyozza: a háború kezdete óta Kijev összesen közel 170 milliárd eurónyi pénzügyi, humanitárius és katonai segélyt kapott. Ebből Brüsszel 70 milliárd eurót folyósított. Hozzáteszik: az EU túlköltekezett, és ha nem áll le, csődközeli helyzetbe kerül. Egyre több szakértő és politikus vélekedik úgy, hogy a magyar, illetve lengyel forrásokat is már Ukrajnának adhatták.

Jól látható, hogy minden figyelem Kijevre irányul, „minden pénzt Ukrajnának adnak”, miközben a magyarok pontosan értik, hogy mekkora tragédiát jelentene Európának, ha a Balkánon is az instabilitás lenne az úr, és adott esetben veszélybe kerülne a béke – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Szarajevóban a közmédiának nyilatkozva csütörtökön.

Szijjártó Péter közölte: Magyarország 300 millió forinttal támogatja Bosznia-Hercegovina védelmi képességeinek fejlesztését.

Elmondta, hogy

ezt az összeget abból a forrásból irányítják át, amelyet már eleve be kellett fizetni a NATO-nak az afganisztáni biztonsági erők finanszírozására.

Az afganisztáni fejleményeket ismerve ennek már nincs aktualitása, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy a felszabaduló összeget Bosznia-Hercegovina védelmi kapacitásainak javítására, fejlesztésére biztosítja – közölte.

A tárcavezető a magyar álláspontot ismertetve úgy fogalmazott: Európa kiemelt érdeke, hogy az Ukrajnában zajló háború mellett ne érje még egy biztonsági kihívás, hiszen jelenlegi helyzetében a kontinens nem lenne képes arra, hogy két biztonsági típusú válságot is egyszerre sikerrel oldjon meg.

A tárcavezető kiemelte, hogy az Ukrajnában zajló háború felértékeli a balkáni biztonság jelentőségét, ezért az Európai Uniónak (EU) komoly lépéseket kellene tennie annak érdekében, hogy támogassa a stabilitást, a békét és a nyugalmat a Balkánon.

A miniszter hozzátette, jól látható, hogy ezt Európában kevésbé értik, minden figyelem Kijevre irányul, „minden pénzt Ukrajnának adnak”, miközben a magyarok pontosan értik, hogy mekkora tragédiát jelentene Európának, ha a Balkánon is az instabilitás lenne az úr, és adott esetben veszélybe kerülne a béke.

„Bosznia-Hercegovina békéje és stabilitása nélkül nincsen béke és stabilitás a Balkánon”

– szögezte le Szijjártó Péter.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hivatalosan is elfogadta az Oroszország elleni legújabb, immáron tizenegyedik szankciócsomagot, amelynek többek között az a célja, hogy megakadályozza a Moszkva ellen korábban bevezetett szankciók végrehajtásának megkerülését – közölte a testület pénteken.

Az intézkedések lehetővé teszik, hogy szankcionálják azokat a harmadik országokat, amelyek segítenek Oroszországnak kijátszani a kereskedelmi korlátozásokat. A tanácsi sajtóközlemény szerint az EU tovább erősíti a harmadik országokkal folytatott két- és többoldalú együttműködést a szankciós szabályok betartása érdekében, és ha ez nem hozza meg a kívánt eredményeket, és a kijátszás továbbra is rendszerszintű marad, az EU-nak lehetősége lesz kivételes, végső esetben alkalmazandó intézkedések meghozatalára az érintett országok ellen.

z elfogadott intézkedések megtiltják továbbá az olyan javak és technológiák Oroszországon keresztül történő továbbítását, amelyeket az orosz hadsereg saját céljaira felhasználhat, vagy amelyek támogatják az orosz védelmi és biztonsági ágazatot. A Tanács ezenkívül újabb 87 szervezetet vett fel azon szankciós listájára, amelyek közvetlenül támogatják Oroszország katonai és ipari komplexumát az Ukrajna elleni agressziós háborúban.

Az uniós tagállamok abban is megállapodtak, hogy további öt orosz médium műsorszórási engedélyét függesztik fel az EU-ban. Az érintett televíziós csatornák és online magazinok – az RT Balkan, az Oriental Review, a Tsargrad, a New Eastern Outlook és a Katehon – az EU szerint közvetlenül Moszkva ellenőrzése alatt állnak és összehangolt propagandatevékenységet folytatnak az EU és a szomszédos országok civil társadalma ellen, súlyosan elferdítve és manipulálva a tényeket.

Tavaly júniusban az EU betiltotta területén az Oroszországból tengeren szállított nyersolaj és kőolajtermékek vásárlását, importját és átvételét. Ennek megerősítéseképpen az új szankciós csomag megtiltja az uniós kikötőkbe való belépést azon hajók számára, amelyek hajóról hajóra történő áruszállítást végeznek, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a rakomány orosz eredetű.

„Szankcióink már most is súlyos terhet rónak az orosz gazdaságra és a háborús agresszió finanszírozására. A pénteken elfogadott csomag növeli a nyomást Oroszországra és Putyin háborús gépezetére” – kommentálta Josep Borrell az új csomag elfogadását.