Brüsszel és a dollárbaloldal eltörölné a rezsicsökkentést

A tizenöt hónapja tartó háború és az arra válaszként életbe léptetett brüsszeli szankciók okán Európának és Magyarországnak egy elhúzódó energiaválsággal kell szembenéznie. Kijelenthető, hogy az első csatát, legfőképp az emberek és a vállalkozások összefogásának és áldozatvállalásának, valamint a kormány helyes szakpolitikai lépéseinek köszönhetően, sikerrel vettük. Ezt annak ellenére tudtuk elérni, hogy az Euró­pai Bizottságtól segítségre nem, csak szankciókra és megszorító javaslatokra számíthattunk. Emellett a magyar dollárbaloldal Brüsszellel összejátszva a hazánknak jogosan járó uniós források blokkolásával a hazai energetikai és klímavédelmi fejlesztéseket is megpróbálja megakadályozni. 

A 2021. őszi energiaár-emelkedéssel kezdődő, a háború és az arra válaszul életbe léptetett szankciók miatt elmélyülő energiakrízis az eddigi legsúlyosabb, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az első valóban globális energiaválság. Egy évvel ezelőtt kétségesnek tűnhetett, hogy lesz-e elég földgáz a télre, illetve, hogy fenntartható lesz-e a folyamatos áramellátás. A nyár beköszöntével kijelenthető, hogy az energiaválság első szakaszát Magyarország sikerrel abszolválta. Az időjárás kétségkívül kedvező alakulása mellett ez legfőképpen a magyar emberek és vállalkozások összefogásának és áldozatvállalásának, valamint a magyar kormány helyes energiapolitikájának köszönhető. A magyar energiapolitika a nehéz körülmények között is meg tudott felelni az ellátásbiztonság, a megfizethetőség és a fenntarthatóság kívánalmainak.

Helyesnek bizonyultak az emberek biztonságos energiaellátását és a diverzifikációt előtérbe helyező, tudatosan végrehajtott lépések. A rezsicsökkentés immár lassan egy évtizede védi a polgárokat az energiapiacok kilengéseitől és havi 181 ezer forint támogatást biztosít minden családnak. Az elmúlt években Magyarország az ellátás biztosítása és diverzifikálása kapcsán is elvégezte házi feladatát – részben az Európai Unió támogatásával, egy ország kivételével, minden szomszédunkkal kiépültek a földgáz- és villamosenergia-összeköttetések. A horvátországi Krk-szigeten található terminál megépülésével lehetővé vált a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala, valamint az elmúlt években hazánk Európa egyik leggyorsabb naperőmű-fejlesztési programját hajtotta végre. 

A jövőre vonatkozó szakpolitikai elképzelések is világosak. Magyarország részben az uniós források felhasználásával fejleszteni fogja a százhalombattai olajfinomítót, növeli földgázkitermelését, és a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések tervezése mellett új gázszerződésről tárgyal Azerbajdzsánnal. Hazánk 2026-ig, a szükséges fejlesztések elvégzését követően bővíti a hálózatra kapcsolható megújuló energiatermelés teljes kapacitását, amivel a gázfogyasztás 10-13 százalékának megtakarítása válik lehetővé. Szintén tervben van a következő három évben több tízezer, főleg átlagjövedelem alatt élő vidéki nagycsaládos háztartás komplex fűtéskorszerűsítése is. 

Az elért eredmények fenntartását és a fejlesztések végrehajtását azonban nehezítik az Európai Bizottság és a magyar dollárbaloldal manőverei. Brüsszel és a baloldal újfent a rezsicsökkentés eltörlését javasolják Magyarország számára. Ez minden magyar család számára havi 181 ezer forintos rezsiáremelést jelentene és sorsukra hagyná a rezsivédelemben részesülő családi lakóközösségeket és kisvállalkozásokat is. Emellett a Gyurcsány Ferenc vezette baloldallal együttműködve a bizottság visszatartja a hazánkat jogosan megillető uniós forrásokat.

Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy a háború mellett a legnagyobb kockázatot a magyar energia-infrastrukturális fejlesztésekre és a vidéken élő nagycsaládok fűtéskorszerűsítésére nézve a brüsszeli bürokraták és a magyar dollárbaloldal jelentik.

A szerző a Fidesz európai parlamenti képviselője

A csütörtökön az uniós belügyminiszterek által megszavazott új migrációs paktum értelmében a tagállamoknak az „önkéntes szolidaritás” címszó alatt kötelező lesz − büntetés ellenében − bizonyos számú migránst befogadniuk. Ezt a számot jelenleg évi harmincezerben határozták meg, a Politico brüsszeli hírügynökség cikke szerint ugyanakkor ez − amennyiben véglegesen elfogadják a csomagot − az elkövetkezendő években akár százhúszezerre is növekedhet. A tagállamok elviekben határozhatnak meg saját számot a két határérték között. 

Nincs jó választás

Magyarország számára a migrációs paktum nem kínál jó választást. 

− értékelte a megállapodást hazánk szempontjából Orbán Viktor. Az egyik lehetőség − ahogy a kormányfő is felvázolta −, hogy Magyarország befogadja az önkéntes − valójában nagyonis kötelező − szolidaritási mechanizmus által előírt kvóta szerinti menedékkérőket. Ez teljességgel ellentétes Magyarország érdekeivel és a magyar nép akaratával, arról nem is beszélve, hogy a migránsok a nyugati, bevándorlást ösztönző országok, főként Németország meghívására érkeznek Európába. 

− Az Európai Unió bevezetné a migránsok kötelező szétosztását a tagállamok között, és amennyiben a vonatkozó jogalkotási folyamat végigmegy, a tagállamoknak nem lesz beleszólása abba, kik fognak élni területeiken − jelentette ki Rétvári Bence, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

A másik lehetőség, hogy hazánk állja a kvótában meghatározott számú menedékkérő származási országokba történő visszaszállítását. Brüsszel ennek összegét egy bevándorló esetében 22 ezer euróban (mintegy nyolcmillió forint) határozta meg. 

Amennyiben a Politico értesülését tekintjük mérvadónak és a maximum százhúszezres adattal számolunk, az elképesztő, évi 960 milliárd forintot jelent. 

Ráadásul a menekültügyi eljárások majdnem harmadát Magyarországon kell lefolytatni. Ennek oka, hogy a görögök és a bolgárok nem tartják számon az illegális bevándorlókat, így Brüsszel úgy tekintette, mintha nem is léteznének. Ráadásul olyan rövid időt − 12 hetet − szab az EU, ami alatt lehetetlen jogerős bírói döntést hozni a kiutasításról: 

− írja az Origó.

A döntés azt jelenti, hogy amennyiben a vonatkozó jogalkotási folyamat végigmegy, 

− jelentette ki Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. 

Orbán Viktor közösségi oldalán reagált a tanács döntésére. Úgy fogalmazott: