Brit miniszterelnök: Nem biztos, hogy az oroszok robbantottak

A brit miniszterelnök szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy az orosz fegyveres erők felelősek-e az ukrajnai gátszakadásért. A brit biztonsági szolgálatok és a hadsereg még dolgozik az ügy tisztázásán – mondta a hivatalos látogatáson Washingtonban tartózkodó Rishi Sunak a brit ITV televíziónak.

„De ha (a hírek) igazak, ha szándékosság áll mögötte, akkor ez egy új mélypont a háborúban. Ez egy nyugtalanító, barbár cselekedet Oroszország részéről” – tette hozzá Sunak.

Lemberg (Lviv) városa menekültáradatra számít a kahovkai gát felrobbantása miatt elárasztott területekről – közölte szerdán Andrij Szadovij, a nyugat-ukrajnai város polgármestere az RMF.fm lengyel rádiónak nyilatkozva.

„Az első buszok már elindultak. Jelenleg 3000 új szálláshelyet biztosítottunk a menekülteknek” – mondta a polgármester. Hozzátette, hogy az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta a város már mintegy 150 ezer menekültet fogadott be az ország más térségeiből.

A konfliktust megelőzően 720 ezer lakosú város alig 70 kilométerre található a lengyel határtól. A térséget nagyrészt elkerülték a harci cselekmények, bár május 19-én orosz rakétatalálat érte.

A kahovkai Ukrajna egyik legnagyobb tározója. Keddre virradóra gyakorlatilag megsemmisült. A harcoló felek egymást vádolják a támadással.

Folytatódtak a tömeges evakuálások szerdán Dél-Ukrajnában, miután részlegesen megsemmisült a kahovkai gát, ami miatt számos Dnyeper menti településen áradások keletkeztek, és amiért Moszkva és Kijev egymást okolja.

A határt – tulajdonképpen a frontvonalat – az orosz és ukrán erők között jelenleg a Dnyeper folyó képezi, amelynek jobb parti részét Ukrajna ellenőrzi, bal parti része pedig orosz megszállás alatt áll, és Moszkva annektálta.

„A legnehezebb helyzet Herszon város Korabelnij kerületében alakult ki. Ott 3 és fél méterrel emelkedett meg a vízszint, és több mint ezer házat árasztott el a víz” – közölte Olekszij Kuleba, az ukrán elnöki hivatal helyettes kabinetfőnöke. Hozzátette: az evakuálások szerdán és a következő napokban autóbuszokkal és vonatokkal folytatódnak.

„Több mint 40 ezer embert fenyeget az árvíz. Az ukrán hatóságok több mint 17 ezer embert evakuálnak. Mintegy 25 ezer civil az oroszok által ellenőrzött területen él” – közölte kedden Andrij Kosztyin ukrán főügyész.

„Ukrajnában 24 települést árasztott el a víz” – tájékoztatott Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.

A régió orosz ellenőrzés alatt álló területén a hatóságok közölték, hogy három településről megkezdték az emberek kimenekítését mintegy ötven autóbusszal. Vlagyimir Leontyjev, Nova Kahovka Moszkva által kinevezett polgármestere elmondta, hogy város víz alatt áll, és 900 lakosát evakuálták. Hozzátette: 35 centiméterrel csökkent a vízszint. Elmondta továbbá, hogy Nova Kahovkában legalább hét ember eltűnt a víztározóból ellenőrizetlenül kifolyó áradat miatt.

„Korsunka víz alatt áll, Dnyiprjany, Krinki és Kozacsij Lager településeket a háztetőkig elöntötte a víz” – közölte.

Az első becslések szerint mintegy tízezer hektár mezőgazdasági terület kerül víz alá Herszon megye ukrán ellenőrzés alatt álló részén. Ellenkező oldalon, az oroszok által megszállt területen sokkal súlyosabb áradás várható – közölte az ukrán mezőgazdasági minisztérium a honlapján. Részletes információkat az elkövetkező napokban fognak közzétenni, amikor a tárcának pontosabb képe lesz a helyzetről.

„Az ember okozta katasztrófa ezenfelül 31 szántóföldi öntözőrendszer vízellátását fogja megzavarni Dnyipropetrovszk, Herszon és Zaporizzsja régiókban” – derült ki a közleményből. „A vízerőmű károsodása miatt a dél-ukrajnai földek már jövőre sivataggá válhatnak” – tették hozzá. A történtek a lakott területek ivóvízellátását is érintik majd, és a halászatra nézve is negatív következményekkel járhatnak – olvasható az ukrán mezőgazdasági tárca közleményében.

Az Európai Unió (EU) vízszűrő berendezéseket, áramfejlesztőket, vízszivattyúkat és más eszközöket küld az ukrajnai Nova Kahovka-gátat ért támadás miatt szükséget szenvedő lakosságnak – közölte az Európai Bizottság szerdán.

A brüsszeli közlemény kiemelte: a Nova Kahovka-i duzzasztógátat kedd reggel ért támadás „pusztító humanitárius és ökológiai következményekkel járt”. Az érintett lakosság evakuálása folyamatban van, Ukrajna pedig nemzetközi és uniós segítséget kért a rászoruló lakosság ellátását célzó erőfeszítéseihez.

A tájékoztatás szerint

Németország ötezer vízszűrőt és 56 generátort, Ausztria pedig húsz víztartályt és tíz vízszivattyút ajánlott fel.

Az eszközök már úton vannak Ukrajnába. Emellett Litvánia és Németország menedék kialakítására alkalmas felszerelést is felkínált, köztük sátrakat, ágyakat és takarókat. Az Európai Unió a polgári védelmi mechanizmuson keresztül juttatja el a felajánlott eszközöket első szállítmányát – közölték.

Az uniós bizottság azt írta, az EU veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központja közvetlen kapcsolatban áll az ukrán segélyszolgálatokkal, hogy figyelemmel kísérje a szükségletek alakulását, és az igények alapján összehangolja a további segítségnyújtást.

Emellett az EU ukrajnai humanitárius irodája együttműködik partnereivel, hogy gyorsan tudjanak reagálni a gátszakadás okozta áradásoktól sújtottak szükségleteire, többek között élelmiszersegély és ivóvíz biztosításával

– tették hozzá.

Kedden reggel robbanás történt a dél-ukrajnai Herszoni területen lévő, jelenleg orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka víztározójának gátján. Az ukránok és az oroszok egymást vádolják a robbantás elkövetésével. A gátrobbantás miatt több ezer környékbeli lakos kényszerült otthona elhagyására. 

Erdogan vizsgálóbizottság felállítását javasolja a kahovkai gátat ért támadás ügyében

Vizsgálóbizottság felállítását javasolta a kakhovkai vízerőmű gátjának kedd reggeli felrobbantása ügyében Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Erdogan a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel külön-külön folytatott telefonbeszélgetések során vetette fel a vizsgálóbizottság felállítását – közölte a török elnök hivatala szerdán.

Peking szerint komoly aggodalomra adnak okot a Nova Kahovka-i vízerőmű felrobbantásának következményei: a kínai külügyi szóvivő a helyi lakosság biztonságának szavatolására hívott fel szerdai tájékoztatóján, és megismételte, hogy az ukrajnai háborúra politikai megoldást kell találni.

„Súlyos aggodalmunkat fejezzük ki a pusztítás miatt” – mondta Vang Ven-pin szóvivő, s hozzátette: Kína sürgeti, hogy mindent tegyenek meg a polgári lakosság és az infrastruktúra védelme érdekében. Kijelentette: Peking mélyen aggódik a történteknek az ott élőkre, a környezetre és a gazdaságra gyakorolt hatása miatt.

Vang ismételten leszögezte, hogy Kína az ukrajnai konfliktus politikai módszerekkel történő megoldásának híve, s ez ügyben Kína álláspontja változatlan. „Együtt kell dolgoznunk a fegyveres konfliktus eszkalációjának megakadályozásáért” – hangoztatta a szóvivő, és felszólította a konfliktusban érintett feleket a nemzetközi jog tiszteletben tartására, valamint a humanitárius segítségnyújtásra.

A bizottság a török elképzelés szerint orosz és ukrán szakértőkből, valamint Törökország és az ENSZ képviselőiből állna, vagyis hasonlóan épülne fel, mint az ukrán gabona tengeri exportját szabályozó gabonaegyezmény.

FRiss hír, hogy felrobbantották a Togliatti-Odessza ammóniavezetéket is Ukrajnában, az incidensnek polgári sebesültjei vannak – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán.

A tábornok szerint terrorcselekmény történt, amelyet ukrán diverzánsok követtek el a Harkiv megyei Maszljutivka település közelében. Közölte, hogy a sebesültek, akik között nincsenek orosz katonák, orvosi ellátásban részesültek.

A beszámoló szerint az ammónia maradványait a vezeték sérült szakaszain keresztül elvezetik ukrán területről.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a vezeték helyreállítása egy-három hónapig is eltarthat, amennyiben a helyszín megközelíthető lesz. Mint mondta, a támadással kiiktatták az egyik szivattyútelepet; a blokkolószelepek működésbe léptek ugyan, de mégis szivárgás történt.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Oroszország mindent meg fog tenni az incidens kivizsgálása érdekében. Azt állította, hogy Kijev az egyetlen fél, amely nem érdekelt a csővezeték működésének helyreállításában.

A Togliatti-Odessza csővezeték újbóli megnyitásának kérdése kulcsfontosságú az ukrán gabonának, valamint az orosz élelmiszernek és műtrágyának a fekete-tengeri kikötőkből való exportjáról megkötött megállapodás meghosszabbítása szempontjából. Moszkva kifogásolja, hogy az alkunak az orosz termékekre vonatkozó része nem teljesül.

A megsérült, 2470 kilométeres ammóniavezeték a leghosszabb ilyen létesítmény a világon. A cső az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, tavaly február óta nem üzemel.

A napi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov azt is elmondta, hogy az ukrán hadsereg a donyecki régió déli részén elszenvedett kudarcot követően Donyeck körzetében, Artyomovszknál (ukrán nevén Bahmutnál) próbálkozott meg az orosz védelem áttörésével, de nyolc támadási kísérlete itt sem járt eredménnyel. Azt mondta, hogy

a térségben 415 ukrán katona halt meg, a megsemmisített haditechnikai eszközök között pedig két harckocsit és kilenc páncélozott harcjárművet is megemlített.

Beszámolója szerint az orosz erők a donyecki régió déli részén három támadási kísérletet vertek vissza, megölve több mint 190 ukrán katonát és megsemmisítve egyebek között 8 harckocsit és 20 páncélozott harcjárművet.

Konasenkov az ukránok összesített egynapi harctéri veszteségét csaknem nyolcszáz főben nevezte meg. A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai célpontok között megemlített egy Szu-27-es és egy MiG-29-es repülőgépet, két vezetési- és megfigyelőpontot, továbbá egy lőszer- és két üzemanyagraktárt.