Biden szerint valós veszély az orosz atomfenyegetés

Biden már a múlt héten is úgy fogalmazott, hogy teljesen felelőtlen lépés Putyin részéről az atomfegyverek Fehéroroszországba való telepítése.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn úgy nyilatkozott, valós fenyegetésnek tekintik, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket vet be Ukrajnában. Mindez csak néhány nappal azután történt, hogy Biden elítélte azt, hogy Oroszország ilyen fegyvereket telepített a szomszédos Fehéroroszországba – írja a Reuters.

Biden szombaton „teljesen felelőtlennek” nevezte a rövid hatótávolságú, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyverek Fehéroroszországba telepítését.

Az amerikai elnök hétfőn egy kaliforniai adományozói csoportnak beszélt arról, hogy

pár éve még furcsán néztek rá abbéli aggodalma amiatt, hogy Putyin taktikai atomfegyvereket vethet be. Ma viszont ez a valóság – mondta.

A múlt héten Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető egy televíziós interjúban közölte, hogy megérkeztek az első orosz taktikai atomfegyverek Fehéroroszországba, amelyek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira.

A rövid hatótávolságú, korlátozott erejű, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyvereket hordozó rakéták Oroszországon kívüli telepítése Moszkva első ilyen lépése a Szovjetunió felbomlása óta.

Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína szoros figyelemmel követi a mostani orosz katonai lépéseket. Peking már többször óva intett az atomfegyverek használatától az ukrajnai háborúban.

„Olyan rakéták és bombák vannak nálunk, amelyeket Oroszországtól kaptunk”

– fogalmazott Lukasenka a Rosszija-1 orosz állami televíziós csatornának adott interjújában, amelyet a Belta fehérorosz állami hírügynökség Telegram-oldalán is közzétettek. „A bombák háromszor erősebbek azoknál, amelyeket Hirosimára és Nagaszakira dobtak” – tette hozzá.

Az American Enterprise Institute agytröszt kutatója, Michael Rubin úgy látja, az Egyesült Államokra nehéz feladat hárul, ugyanis fent kell tartani, sőt fokozni kell az ukránoknak nyújtott támogatásokat, méghozzá úgy, hogy azzal ne ingereljék fel annyira az oroszokat, hogy atomfegyvert vessenek be. Amennyiben ez mégis bekövetkezne – amire nagy az esély szerinte –, akkor Kijevnek is biztosítani kellene ilyen tömegpusztító fegyvereket, hogy hatásosan vághasson vissza.

Amikor az orosz csapatok tizenhat hónappal ezelőtt megszállták Ukrajnát, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó felajánlotta Volodimir Zelenszkij evakuálását. Az ukrán elnök visszautasította az ajánlatot. „Lőszerre van szükségem, nem fuvarra” – jelentette ki akkoriban Zelenszkij.

Az American Enterprise Institute vezető munkatársa szerint még akkor is, amikor az ukrán erők rácáfoltak az amerikai hírszerzés becsléseire, és először megállították, majd visszaszorították az orosz hadsereget, a Vlagyimir Putyin orosz elnök reakciójától való félelem arra késztette Washingtont, hogy korlátozza a segítséget, amely lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy felgyorsítsa az ellentámadást.

A Biden-kormányzat úgy „adagolta” a fegyvereket, hogy azok között ne legyenek olyanok, amelyekkel nagy hatótávolságú csapást lehet mérni, méghozzá az attól való félelmük miatt, hogy Ukrajna esetleg logisztikai vagy katonai szempontból fontos oroszországi objektumokat támadna.

Ugyanez a logika vezérelte a Biden-kormányzatot a HIMARS légvédelmi rendszer, az Abrams harckocsik, valamint az F–16-osok iránti ukrán kérések kezdeti elutasításában – emlékeztetett a kutató.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Az ukrán erők megsemmisítettek egy lőszerraktárt a herszoni régió orosz ellenőrzésű részén

Az ukrán média olyan videókat tett közzé, amelyeken hatalmas füstfelhő látható, és robbanások hangja hallatszik.

Amikor az ukrán erők visszaszorították az oroszokat, és komoly problémákat okoztak az orosz hadseregnek a levegőben és a földön is, Washington félelmei még jobban megnőttek azzal kapcsolatban, hogy mi lehet majd Oroszország reakciója minderre.

Az amerikaiak úgy számoltak, hogy amennyiben Putyin megaláztatásnak veszi a történteket, taktikai atomfegyverekkel vághat vissza

– írja Rubin.

Néhányan, mint például Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, kompromisszumot sürgettek, akár annak árán is, hogy Putyin megtarthatja a Krímet és más ukrán területeket.

A kutató leszögezte, a háború most fordulóponthoz érkezett, az ukrán ellentámadás megindult, és egyelőre nem látni, hogy milyen eredményekkel fog járni. Ugyanakkor a kiszivárgott hírszerzési információk szerint Ukrajna állhatott az Északi Áramlat 2 gázvezeték elleni támadás mögött, ráadásul állítólagos Putyin-ellenes orosz felkelők Ukrajnából kiindulva megtámadták Belgorod orosz várost, és valószínűleg az ukrán különleges erők felelősek a Kreml elleni „szemtelen” dróntámadásért is.

Tűzoltók dolgoznak egy romos lakóház és autóroncsok között Krivij Rihben 2023. június 13-án, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost. Tíz ember életét vesztette, huszonnyolc pedig megsebesült (Fotó: MTI/EPA/Sztasz Kozljuk)

Az orosz elnök nem lehet boldog ezeket a folyamatokat látva, a kahovkai gát lerombolása egyfajta figyelmeztetés lehetett Putyin részéről – állítja a szerző. A fenyegetés, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket vet be, folyamatosan nő.

Képzeljük el, hogy Ukrajna a győzelem küszöbére kerül – írja Michael Rubin. Putyint ez meggondolatlan cselekedetekre késztetheti.

Szerinte az orosz vezető számára az ellenfél félelme „addiktív”, és ha megérezné, hogy a Fehér Ház elbizonytalanodik, akkor rögtön növelné a provokációs szintet, és az agressziót kiterjesztené Moldovára és a balti államokra is.

Biden számára tehát fel van adva a lecke:

hogyan lehet elrettenteni Oroszországot a taktikai nukleáris fegyverek használatától, miközben Ukrajna megsegítését sem adja fel.

Ráadásul azt is el kell dönteni, hogy az amerikaiaknak hogyan kell reagálniuk, ha mégis bevetné azokat.

Rubin leszögezi, ha a nukleáris fegyverek bevetése „lefagyásra” készteti a Nyugtot, az teljes vereséggel ér fel, és hosszú távú, szörnyű következményei lesznek a nemzetközi biztonságra nézve. Oroszország kísértésbe eshetne, hogy újra beveti ezeket a fegyvereket – véli a szakértő. És ott vannak azok a középhatalmak is, amelyek atomfegyverek beszerzésére törekednének, hogy azokat alkalom adtán riválisaik ellen használják. A nemzetközi instabilitás a második világháború óta nem látott szintre emelkedne.

Rubin felteszi a kérdést: hogyan akadályozhatja meg az amerikai elnök, hogy Oroszország atomfegyvereket használjon Ukrajnában?

Szerinte Joe Biden elnöknek világossá kell tennie, hogy bármilyen nukleáris fegyver bevetése azt fogja eredményezni, hogy az Egyesült Államok ugyanilyen típusú nukleáris eszközt fog Ukrajnának biztosítani, anélkül, hogy ellenőrizni lehetne, hogy Ukrajna hol és hogyan használná azokat. Akárcsak a hidegháború idején, a nukleáris fegyverek használatától úgy lehet a legjobban elrettenteni az ellenfelet, ha hajlandóságot mutatunk a használatukra

– véli a kutató.

Az 1994-es budapesti memorandumban az Egyesült Államok és más országok garantálták Ukrajna szuverenitását, cserébe azért, hogy lemondjon a nukleáris fegyverekről. Húsz évvel később, amikor az orosz erők bevonultak a Krímbe, Barack Obama elnök bebizonyította, hogy az amerikai kötelezettségvállalások üresek, a kimondott szavaknak pedig szinte semmi értelmük nincs.

Végkövetkeztetése szerint eljött az ideje annak, hogy az ekkor okozott károkat most rendezzék. Mint írja, az Egyesült Államok azért tart fenn nukleáris fegyvereket, mert azok hatékony elrettentő erőt jelentenek más hasonló fegyvereket birtokló államokkal szemben.

„Ukrajnának is meg kell adni a jogot ehhez”

– fogalmaz Michael Rubin.

Elméletileg Oroszország bevethetne atomfegyvert, de nincs erre szüksége, mert az ellenség a fronton sikertelen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

Putyin szerint egyesek, azt látva, hogy az ukrán siker kevéssé valószínű, ki akarják provokálni, hogy Moszkva atomfegyvert vessen be, hogy aztán kegyetlenséggel lehessen megvádolni.

„A nukleáris fegyverek alkalmazása elméletileg természetesen Oroszország számára akkor lehetséges, ha veszély fenyegeti területi integritásunkat, függetlenségünket és szuverenitásunkat, az orosz állam létét” – utalt az orosz katonai doktrínára az elnök, emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Államok teremtett precedenst az atomfegyver bevetésére.

Ukrajna brit nagykövete a CNN-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: a Nyugatnak nagyon, nagyon komolyan kell vennie azt, hogy Oroszország atomfegyvereket telepít Beloruszba. Moszkva szerint a nyugati erők tehetnek róla, hogy 16 hónappal a háború kitörése után atomháborús veszély fenyeget, mert Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is urántartalmú fegyvereket küldenek a frontra. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában ismét felszólította a háborúzó feleket a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére.

Nagyon, nagyon komolyan kell venni Vlagyimir Putyin atomfenyegetését – közölte Ukrajna londoni nagykövete a CNN-nek adott interjúban, amelyről az Index számolt be. Vadim Prisztajko szerint Belarusz felfegyverzése a nemzetközi megállapodások megsértése és a Nyugat zsarolására tett kísérlet.

Moszkva másként látja

Moszkva álláspontja szerint az orosz nukleáris fegyverek Fehéroroszországba szállítása csupán válaszlépés volt arra, hogy Nagy-Britannia után az Egyesült Államok is urántartalmú fegyvereket ajánlott fel Ukrajnának.

A fehérorosz elnök a hét elején jelentette be, hogy megérkeztek az első orosz atomrakéták Belaruszba. Aljakszandr Lukasenka hangsúlyozta: ezek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira – vagyis óriási pusztításra képesek.

London még márciusban döntött arról, hogy urántartalmú lövedékeket ad Kijevnek.

Vlagyimir Putyin akkor figyelmeztetett: ha a nyugat nukleáris komponenst (uránt) tartalmazó fegyvereket telepít Ukrajnába, Oroszország megteszi a szükséges és arányos válaszlépéseket. Az orosz elnök most beváltotta ígéretét.

Csakhogy közben az Amerikai Egyesült Államok is beszállt a nukleáris fegyverkezésbe, amivel tovább nőtt a háború eszkalációjának veszélye.

A Fehér Ház – a  britekhez hasonlóan – urán tartalmú lőszerekkel segítheti Ukrajnát.

 „Az urán rendkívül mérgező, az ilyen típusú fegyverek néhány másodperc alatt képesek bármit megsemmisíteni” – fejtette ki Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1-en. „A nehézfém az urán – aminek a sűrűsége majdnem a duplája az óloménak, vagyis majdnem kétszer olyan nehéz, mint az ólom –, egy fémdárda a lövedéken belül, az egész energiáját a lőszernek ez veszi fel, ezért iszonyatosan gyors. Úgy kell elképzelni, hogy lövedék [típusától függően] nagyjából 1400–1800 métert tesz meg másodpercenként (a levegőben)” – magyarázta a szakértő.

Európában háborús pszichózis van

A háborús helyzet egyre súlyosabb – fogalmazott Orbán Viktor pénteki interjújában a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint a háborúnak nincs megoldása a harctéren, a tűzszünet és a béketárgyalások állnak a világ érdekében.

„Két atomnagyhatalom urántartalmú lőszereket akar bevetni Magyarország szomszédjában, néhány száz kilométerre a magyar határtól. Ebből láthatjuk, hogy a helyzet minden korábbinál súlyosabb” – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban.

A miniszterelnök hozzátette: a békepártiaknak lesz igazuk, tehát Magyarország jó oldalon áll.

Megérkeztek az első orosz taktikai atomfegyverek Fehéroroszországba, amelyek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira – jelentette be Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető kedden egy késő esti televíziós interjúban.

A rövid hatótávolságú, korlátozott erejű, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyvereket hordozó rakéták Oroszországon kívüli telepítése Moszkva első ilyen lépése a Szovjetunió felbomlása óta.

Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína szoros figyelemmel követi a mostani orosz katonai lépéseket. Peking már többször óva intett az atomfegyverek használatától az ukrajnai háborúban.

„Olyan rakéták és bombák vannak nálunk, amelyeket Oroszországtól kaptunk”

– fogalmazott Lukasenka a Rosszija-1 orosz állami televíziós csatornának adott interjújában, amelyet a Belta fehérorosz állami hírügynökség Telegram-oldalán is közzétettek. „A bombák háromszor erősebbek azoknál, amelyeket Hirosimára és Nagaszakira dobtak” – tette hozzá a fehérorosz vezető.

Lukasenka elmondta, az atomfegyvereket „több napon keresztül” szállítják Fehéroroszország területére, és ha szükséges, országának megvannak a létesítményei és képességei ahhoz, hogy nagy hatótávolságú rakétákat is tárolni tudjon.

Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt pénteken közölte, hogy Oroszország megtartja a Fehéroroszországba telepített taktikai atomfegyverek feletti rendelkezés jogát, és csak azután kezdi leszállítani az orosz katonai eszközöket, hogy Minszk befejezte a különleges rakétatároló létesítmények előkészítését.

Az orosz államfő márciusban jelentette be: hozzájárult ahhoz, hogy taktikai atomfegyvereket telepítsenek Fehéroroszországba, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok is hasonló fegyvereket telepített az évtizedek során egy sor európai országba.

Washington bírálta Putyin döntését, és közölte:

nincs szándékában változtatni a stratégiai nukleáris fegyverek telepítési politikáján, és aláhúzta, nem látja semmi jelét annak, hogy Oroszország atomfegyver bevetésére készülne.

Lukasenka a televíziós interjúban azt is kiemelte, hogy Fehéroroszország számos, atomfegyverek tárolására alkalmas létesítménnyel rendelkezik még a szovjet korszakból, és ezekből ötöt vagy hatot felújítottak.

A fehérorosz vezető, aki lehetővé tette, hogy az Ukrajnát 2022. február 24-én megtámadó orosz csapatok átvonuljanak az országa területén, kijelentette, hogy az atomfegyverek telepítését elrettentésnek szánja a lehetséges agresszorokkal szemben. Fehéroroszország három NATO-tagállammal, Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal is határos.