Az USA nem tudja, hogy ki a felelős a kahovkai vízerőmű gátjának felrobbantásáért

Az Egyesült Államoknak nincsenek további információi arról, hogy ki a felelős a kahovkai vízerőmű megsemmisüléséért – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn egy sajtótájékoztatón – számolt be az Oroszhírek.

Vajon Washington miért nem jelentette ki, hogy az oroszok robbantották fel a kahovkai gátat? – tették fel a kérdést a közszolgálati televízió és hírportál közös hírháttérműsorában, a 48 perc – Házigazda Lánczi Tamás csütörtök esti adásában.

Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, Hont András, az Átlátszó újságírója és Kulifai Máté, a Hetek lapszerkesztője voltak Lánczi Tamás vendégei.

A műsor első témája a Nova Kahovka-i vízerőmű felrobbantása volt. Az oroszok által ellenőrzött Nova Kahovka-i gát átszakadása humanitárius katasztrófát is okozott. A háborús felek egymásra mutogatnak, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azonban szinte rögtön kijelentette, hogy az oroszok felelősek a robbantásért.

Hont András újságíró azt mondta, meg lenne lepve, ha nem az oroszok lettek volna. Szerinte még azt is beleszámítva, hogy ettől akadozhat az orosz kézen lévő Krím vízellátása, valószínűleg Moszkva ezzel akarta megakasztani a régóta ígérgetett ukrán ellentámadást. 

– tette hozzá.

Kiszelly Zoltán is azt a verziót tartja valószínűbbnek, amelyet Hont András vázolt fel, de hozzátette, hogy vannak ellenérvek is. Felidézte: az ukránok is felrobbantották Irpinynél a gátat, amikor a háború elején az oroszok Kijev felé tartottak, ahogy a Kercsi hidat is ők repítették a levegőbe. Azzal, hogy a gát felrobbant, és a víz elárasztott körülötte mindent, az oroszoknak most egy ideig egy legalább kilencven mérföldes területet nem kell védeniük.

Kulifai Máté rámutatott: érdekes, hogy az Egyesült Államok nem nevezte meg Oroszországot mint felelőst, az Európai Unióval ellentétben. Hont András ezzel kapcsolatban megjegyezte: Amerika első számú ellensége valójában Kína, nem pedig Oroszország, ezért nem érdekelt az ukrajnai háború kiterjesztésében.

Egy újabb, kilencedik holttestre bukkantak a Herszoni területen, miután megsemmisült a kahovkai vízerőmű zsiliprendszere és a térséget elárasztotta a víz – számolt be kedden a helyi katasztrófavédelem.

– közölte a hivatal szóvivője. Emlékeztetett arra, hogy a korábban bejelentett nyolc halott közül ketten az evakuálási pont ágyúzásának áldozatai voltak.

„A legfrissebb adatok szerint 86 ember sérült meg, közülük 84-en kórházba kerültek, a többieket ambuláns kezelésre hazaengedték” – derült ki a tájékoztatásból. 

Június 6-án, feltehetőleg robbanás következtében beszakadt a kahovkai vízerőmű gátja, megsemmisültek a zsiliprendszer kapui és ellenőrizetlen vízkiáramlás következett be. A közeli települések lakóit kimenekítették. Az erőmű lerombolása súlyos környezeti károkat okozott, a Dnyeper mentén mezőgazdasági területeket öntött el a víz, és fennáll a kockázata annak, hogy az Észak-Krími-csatorna vize leapad. Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója elmondta, hogy a mentők 7200 embert költöztettek el az árvízzel érintett régió településeiről.

Mihamarabbi hozzáférést sürgetett vasárnap a Nemzetközi Atomenegia-ügynökség (NAÜ) a zaporizzsjai atomerőműhöz és környékéhez, amit a szervezet főigazgatója azzal indokolt, hogy a Nova Kahovka-i gát felrobbantása után az erőmű víztározójában eltérő vízszintadatokat mértek.

Rafael Grossi azt mondta, hogy bár az erőmű belsejéből kapott mérési adatok azt mutatják, a vízszint a hét végén több mint egy napig állandó maradt, a víztározó más részén a vízszint tovább csökken, és már mintegy kétméternyi vízszintkülönbségről tudni.

 – figyelmeztetett közleményében a főigazgató, aki a héten a tervek szerint maga is ellátogat Zaporizzsjába. Grossi kiemelte: elképzelhető, hogy a szintbeli eltéréseket csupán a víztározó egyik elkülönített részén felduzzadt vízmennyiség okozza, ám ahhoz, hogy ebben bizonyosak lehessenek, engedélyt kell kapniuk, hogy az atomerőműtől néhány kilométerre lévő hőerőműbe is beléphessenek.

A gát felrobbantása miatt – biztonsági óvintézkedésként – az atomerőműben csütörtökön az utolsó működő reaktort is leállították. A hat reaktor közül ötben már korábban leállították a maghasadást, és ezzel a hőtermelést. Mivel minden nukleáris reakciót leállítottak, a reaktorokban fokozatosan csökken a hőmérséklet és a nyomás, ennek következtében pedig egyre kevesebb vízre van szükség a radioaktív fűtőelemek hűtéséhez.

A Dnyeper folyón található Nova Kahovka-i gát múlt heti felrobbantása és összeomlása miatt ezrek kényszerültek elhagyni otthonukat, az áradásokban többen meghaltak, és jelentősen csökkent a víz szintje abban a víztározóban, amelyet az atomerőmű hűtéséhez is használtak.

Olyan termelési modellre lesznek kénytelenek átállni, amely alacsonyabb termésátlagot eredményez majd a gabona és az olajosmagvak terén, ugyanis vízellátás nélkül lehetetlen zöldségeket termeszteni – hangsúlyozta az ukrajnai agrárminisztérium a közleményében.
 

A tárca beszámolója szerint a gát megsemmisülése több tízezer hektár termőföldet fog elárasztani, és legalább félmillió hektár válhat sivataggá Ukrajna déli részén öntözés hiányában.

 – ismertette a tárca, amely szerint az érintett vidéken főként zöldségféléket, dinnyét, gabonát és olajos magvakat termesztenek. Ukrajna a világ vezető gabonaexportőrei közé tartozik.

Az ukrán hajózási hatóságok szerint a gátszakadás következtében hajózhatatlanná váltak a Dnyeper (Dnyipro) egyes szakaszai, elzárva ezzel a kijevi vezetést egy fontos mezőgazdasági exportútvonaltól.

Mikola Szolszkij agrárpolitikai és élelmiszeripari miniszter szerint a mezőgazdasági ágazat a korábban becsültnél jóval nagyobb veszteségekre számíthat, mert a katasztrófa több évre kiterjedő károkat okozott az öntözési rendszernek. A kahovkai Ukrajna egyik legnagyobb tározója volt. A gátat keddre virradóra felrobbantották, a víztározó ezzel gyakorlatilag megsemmisült. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a támadással.