kulcsár edina
Rivnopil falut az orosz csapatoktól.
Az ukrán erők visszafoglalták Donyeck megyében Rivnopil falut az orosz csapatoktól – jelentette be Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes hétfőn a Telegramon.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a Telegramon közölte, hogy az ukrán erők megtisztították a donyecki régióban lévő Sziverszkij Donec – Donbasz elnevezésű csatorna nyugati partján létesített orosz hídfőállást az ellenséges katonáktól.
A parancsnok egy videófelvételt is közzétett a 3. különálló ukrán rohamdandár 1-es gépesített zászlóaljának 1-es századáról, amely legyőzte az orosz 57. gárda gépesített lövészdandárjának harmadik zászlóalját.
A Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin több mint tízperces hangüzenetet tett közzé Telegram-csatornáján hétfőn délután, amelyben azt állítja, hogy senki nem egyezett bele a védelmi minisztériummal kötött szerződésbe, és hogy zsoldosvállalatának július 1-jével meg kellett volna szűnnie – írja a BBC.
Prigozsin világossá tette, hogy nem Putyint vette célba, amikor kijelentette, hogy csapatai Moszkva ellen vonulnak, mondván: „Azért vonultunk fel, hogy demonstráljuk tiltakozásunkat, nem pedig azért, hogy megbuktassuk a kormányt.” „A menet célja az volt, hogy elkerüljük a Wagner megsemmisítését, és hogy felelősségre vonjuk a hivatalnokokat, akik szakszerűtlen cselekedeteikkel rengeteg gondot okoztak” – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy sajnálja, hogy az orosz légierőre kellett csapást mérniük, és azért fordultak vissza, hogy elkerüljék a vérontást.
Először jelent meg a kamerák előtt a hétvégén történtek óta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. A hétfőn közzétett felvételeken az látszik, ahogy helikopterrel megközelíti a hadsereg egyik támaszpontját, és eligazítást tart parancsnokainak.
A videóval a miniszter Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezérnek üzent: nem járt sikerrel lázadása, nem sikerült elmozdítania őt a minisztérium éléről. A szombati lázadás végül komolyabb összecsapás nélkül ért véget, a zsoldossereg és vezetője Fehéroroszország irányában hagyta el Oroszországot.
Fontos, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, mivel a hétvégi oroszországi események az mutatják, hogy a háború megtöri az orosz katonai hatalmat, és jelentős befolyással van a politikai rendszerre is – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfő reggel Luxembourgban.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve felhívta a figyelmet: nem jó, hogy egy akkora atomhatalom, mint Oroszország, a politikai instabilitás közelébe kerülhet. Véleménye szerint a Wagner orosz fegyveres csoport szombati lázadásából azt a következtetést lehet levonni, hogy „az ukrajnai háború, és az a szörnyeteg, amelyet Putyin orosz elnök hozott létre, most saját teremtőjére támad. Mindez az orosz politikai rendszer törékenységét és katonai ereje megroppanását mutatja” – húzta alá Borrell.
Az uniós főképviselő a hétfői külügyminiszteri tanácskozás napirendjét ismertetve reményét fejezte ki az Európai Békekeret Ukrajnának szánt újabb 3,5 milliárd eurós támogatásának jóváhagyásával kapcsolatban.
A találkozón szó lesz egyebek közt a Koszovó és Szerbia közötti feszültségről, és az Európai Bizottság azon javaslatáról, amely egymilliárd euró segélyt irányoz elő Tunézia számára, főként a migráció kezelésére.
Oroszország ukrajnai inváziója egyre több kárt okoz Moszkvának, és a jelek arra utalnak, hogy „a háború visszatért oda, ahonnan indult” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti videóüzenetében
Minél tovább tart az orosz agresszió, annál nagyobb károkat okoz magának Oroszországnak” – húzta alá az ukrán vezető.
Zelenszkij egyúttal aggodalmát fejezte ki a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatos biztonsági kockázatok miatt. Jelezte: úgy véli, hogy még mindig nem elégséges nemzetközi figyelem irányul az erőműnél fennálló orosz fenyegetésre.
Elmondta, hogy
Zelenszkij szerint a nemzetközi közösségnek konkrét lépéseket kell tennie azért, hogy megakadályozzon bármiféle sugárzási incidenst. Ukrajna attól tart, hogy az oroszok szabotázsra készülnek az atomerőmű ellen.
A közelgő vilniusi NATO-csúcstalálkozóról az ukrán elnök megjegyezte: országa „mindent megtesz annak érdekében, hogy a csúcstalálkozó valódi tartalommal bírjon”.
– közölték.
Az ukrán vezérkar hétfő reggeli helyzetjelentésében azt írta: az oroszok legalább hat Sz-300-as rakétát és 45 rakéta-sorozatvetőből származó tüzérségi eszközt lőttek ki a területre, és 33 légicsapást hajtottak végre vasárnap óta.
A támadások következtében civilek sérültek meg, és lakóházakban, kereskedelmi és adminisztratív épületekben, valamint magán gépjárművekben keletkezett kár. A vezérkar szerint az orosz csapatok megpróbálták feltartóztatni az ukrán hadsereg előrenyomulását a térségben, és visszaszerezni az elvesztett hadállásaikat, és legalább harminc települést ért tüzérségi támadás.
Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes hétfőn közölte:
Hozzátette: az elmúlt héten nem történt jelentős változás délen. Megjegyezte: a keleti fronton, Bahmut, Liman, Avgyijivka és Marjinka irányában körülbelül 250 összecsapás volt.
Az amerikai külügyminiszter szerint korai lenne megmondani, hogy az elmúlt napok oroszországi eseményei milyen változásokat hoznak, mindenesetre mutatják a repedéseket az „oroszországi homlokzaton”.
Antony Blinken vasárnap több országos televíziónak adott interjúban fejtette ki, hogy a történtek rendkívüliek, és kérdéseket vetnek fel az orosz agresszió mögötti moszkvai érveket illetően. Hozzátette,
Az orosz elnöknek új kérdésekre is választ kell találnia a közeljövőben – mondta Antony Blinken, aki szerint nem érdemes spekulálni a jövőt illetően, a következő napokban és hetekben sok minden kiderül majd. A tényekre kell koncentrálni, és Ukrajnára – fogalmazott a külügyminiszter.
Joe Biden elnök vasárnap az oroszországi eseményekről is egyeztetett telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – közölte a Fehér Ház.
A tájékoztatásból kiderül, hogy a két államfő elsősorban az ukrán ellentámadásról váltott szót, és az amerikai elnök az Egyesült Államok további szilárd támogatásáról biztosította Ukrajnát, biztonsági, gazdasági és humanitárius segélyek formájában.
Az Egyesült Államok és a Nyugat nem fogja megengedni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Nyugatot és a NATO-t hibáztassa az országában az elmúlt hétvégén történtekért – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban hétfőn.
Az oroszországi „belpolitikai bizonytalanságról” tett első hivatalos állásfoglalásában Biden úgy fogalmazott: „semmi közünk hozzá, mert ez az orosz rendszeren belüli küzdelem”.
Az amerikai elnök beszámolt arról, hogy a hétvégén szoros figyelemmel követték a fejleményeket, óránként kapott tájékoztatást, és nemzetbiztonsági illetékeseit arra utasította, hogy különböző forgatókönyvekkel készüljenek az események kimenetelét illetően.
Hozzátette: a Vlagyimir Putyin és a Wagner zsoldoscsoportot vezető Jevgenyij Prigozsin közötti konfliktus következményeit tovább elemzik, ugyanakkor
Beszámolt arról is, hogy megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akivel vasárnap beszélt telefonon, hogy állandó kapcsolatban maradnak, és biztosította az ukrán államfőt, hogy – függetlenül attól, ami Oroszországban történt – az Egyesült Államok továbbra is segíti Ukrajna védekezését, valamint változatlanul támogatja szuverenitását és területi integritását.
Biden megerősítette, hogy szintén vasárnap egyeztetett az Egyesült Államok legfontosabb szövetségeseivel a koordinált válaszról és a további szoros kapcsolattartásról.