Az ukránok szerint sikeres az ellentámadás

Az ukrán határőrszolgálat területi alakulata a fegyveres erők katonáival együttműködve hatástalanított egy orosz támadócsoportot a Donyeck megyei Bahmutnál – adta hírül a határőség csütörtökön hivatalos honlapján közzétett sajtóközleményében.

A tájékoztatás szerint az ukrán gépesített dandár drónkezelői meghatározták azt a helyet, ahol az orosz csapatok új állásokat telepítettek, és az állások megközelítésének lehetséges útvonalait is. „A határőrség akna- és gránátvető csapatainak jól irányzott tűztámadásával öt orosz katonát megöltek, további 11-et pedig megsebesítettek” – közölték a határőrök.

Csapásmérő drónokat összeszerelő üzemeket semmisített meg nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel az éjjel az orosz légierő – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán hadsereg a donyecki régió déli részén és Zaporizzsja megyében mintegy 155 katonát, valamint egyebek között három harckocsit, két páncélozott harcjárművet és egy francia gyártmányú CAESAR önjáró löveget, Donyeck körzetében pedig mintegy 340 katonát, valamint egyebek között két páncélozott harcjárművet és három lőszerraktárt veszített. Azt mondta, hogy más frontszakaszokon további több mint 110 ukrán katona esett el. A megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között két Szu-27-es repülőgépet és a 128. hegyi rohamdandár vezetési pontját.

Újabb orosz dróntámadások érték péntekre virradóra ukrajnai területeket – jelentette az ukrán légierő sajtószolgálata. A tájékoztatás szerint Sahed típusú iráni drónokat azonosítottak, illetve lőttek le Odessza és Mikolajiv megyék légterében. Helyi idő szerint éjfélkor (közép-európai idő szerint éjjel 1 órakor) légiriadó volt Herszon, Odessza és Mikolajev régiókban is.

Szegényített uránt tartalmazó lőszereket küldhet Ukrajnának az Egyesült Államok. A javaslatot megvitatták a Fehér Házban, ahol többen is azért aggódtak, hogy Washington olyan fegyvert biztosít Kijevnek, amely egészségügyi és környezeti kockázatokkal járhat. Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott: ha világháború lesz, az atomháború lesz.

Egymás után csapódtak be a rakéták Belgrád környékén, elképesztő pusztítást hagyva maguk után. Az M1 Híradó által közölt felvételek a 90-es évek végén készültek, amikor a NATO Szerbiát bombázta. 1999-ben több ezer urániumlövedéket lőttek ki a balkáni országra. Ezek a fegyverek tömeges halált és szörnyű pusztítást hagytak maguk után. Több ezren vesztették életüket. De a bombázásokat követően a daganatos megbetegedések száma is nőtt, a betegségek pedig egyre agresszívabbak lettek.

Az Egyesült Államok most ilyen, szegényített uránt tartalmazó lőszereket adhat át Ukrajnának – erről ír az Index. A portál emlékeztet: a Fehér Ház még januárban döntött arról, hogy 31 Abrams harckocsit ad át Ukrajnának. A tervek szerint ősszel szállítanák le ezeket, a kérdés most az, hogy milyen fegyverzettel szereljék fel a tankokat. Az Index – amerikai lapértesülésekre hivatkozva – azt írja,

a Biden-adminisztráció várhatóan a közeljövőben hozzájárul, hogy uránt tartalmazó rakétákkal lássa el a harckocsikat.

Nem az Egyesült Államok az első, amely urántartalmú fegyvereket szállítana Ukrajnának. London márciusban jelentette be, hogy urántartalmú lövedékeket ad át Kijevnek. Nem sokkal ezután érkezett a válasz Oroszországból. Vlagyimir Putyin azt mondta: ha a Nyugat ilyen fegyvereket telepít Ukrajnába, Oroszországnak nincs más választása, mint megtenni az arányos válaszlépéseket.

„Úgy látszik a Nyugat valóban kész az utolsó ukrán katonáig folytatni a harcot Oroszországgal szemben. Figyelmeztetnem kell azonban őket: ha a Nyugat nukleáris komponensű fegyvereket telepít Ukrajnába, Oroszország megteszi a szükséges és arányos válaszlépéseket”

– hangsúlyozta az orosz elnök

Vlagyimir Putyin már akkor arra figyelmeztetett, hogy a britek lépésére válaszul taktikai atomfegyvereket telepítenek Fehéroroszországba.

Kedden pedig meg is érkeztek az első orosz atomrakéták Belaruszba – jelentette be a fehérorosz elnök. Aljakszandr Lukasenka kiemelte: ezek egy része háromszor erősebb annál, mint amilyeneket az Egyesült Államok 1945-ben ledobott Hirosimára és Nagaszakira.

Orbán Viktor miniszterelnök még áprilisban egy rádióinterjúban figyelmeztetett az atomháború veszélyére.

„Ha világháború lesz, akkor atomháború lesz, és a Jóisten mentsen meg bennünket ettől. Én nem akarom azt mondani, hogy ez holnap reggel bekövetkezhet, de az eseményeknek a lejtése, a ritmusa, a menetiránya ebbe az irányba mutat” – fogalmazott.

Az Amerikai Tudósok Szövetségének adatai szerint Oroszország 5977 nukleáris robbanófejet tárol. Vagyis többet mint Amerika.

Rövid idő alatt képesek lennének világvárosokat elpusztítani. Egy Moszkvából kilőtt nukleáris rakéta 20 perc alatt elérné Londont.

A magyar kormány álláspontja a háború kitörése óta változatlan: fegyverszállítások helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóbeszédet intézett csütörtökön a svájci parlamenthez, amelyben arra szólította fel a törvényhozást, hogy engedélyezze más országoknak a svájci gyártású fegyverek továbbadását Ukrajnának – hozta nyilvánosságra az RBK-Ukrajina hírportál.

Zelenszkij kiemelte, hogy ez létfontosságú lépés lenne Ukrajna számára. „Tudom, hogy Svájcban vita zajlik az Ukrajna védelmét szolgáló katonai felszerelések exportjának kérdéséről. Ez létfontosságú lenne. Fegyverekre van szükségünk, hogy helyreállíthassuk a békét Ukrajnában” – hangsúlyozta az államfő beszédében. Az elnök felhívta a svájci képviselők figyelmét Oroszország Ukrajna ellen indított agressziójának következményeire, kitérve a „több száz ukrán család” szenvedéseire és a zaporizzsjai atomerőmű orosz megszállása miatti veszélyekre.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén arra szólította fel a NATO-t és tagállamait, hogy tegyenek eleget Ukrajna iránti elkötelezettségüknek, és hívják meg az országot a katonai szövetségbe a július közepén Vilniusban tartandó csúcstalálkozón.

A 425 szavazattal, 38 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők hangsúlyozták, reményeik szerint Ukrajna NATO-csatlakozási folyamata a háború befejezése után megkezdődik, és az ukrán-orosz konfliktus a lehető leghamarabb befejeződik.

Kiemelték: Ukrajna integrációja mind a NATO-ba, mind az EU-ba növelné a regionális és globális biztonságot, valamint erősítené az Ukrajna és az euroatlanti közösség közötti kötelékeket.

Oroszország feltételezett atomfegyver-használata kizárólag rendkívüli körülmények között történhet meg, és csak védelmi célokra használható – mondta Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum (SPIEF) keretében tartott sajtótájékoztatón. A szóvivő rámutatott, hogy Moszkva teljes mértékben elkötelezett a nukleáris háború elfogadhatatlanságának elve mellett.

„Oroszország nukleáris elrettentési politikája szigorúan védelmi jellegű. A nukleáris fegyverek hipotetikus használatát egyértelműen a rendkívüli körülmények korlátozzák a szigorúan védelmi célok keretein belül” – mondta.

Moszkva teljes mértékben elkötelezett a nukleáris háború elfogadhatatlanságának elve mellett

– mutatott rá Zaharova, aki szerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei.

„Következetesen felszólítjuk az öt nukleáris állam vezetőinek a nukleáris háború megelőzéséről és a fegyverkezési verseny elfogadhatatlanságáról szóló közös nyilatkozatának minden más aláíróját, hogy tartsák be ezeket a posztulátumokat” – hangsúlyozta Zaharova.

Ugyanakkor nem zárta ki, hogy Oroszország döntése a stratégiai fegyverzetcsökkentési szerződés (Új START) felfüggesztéséről visszafordítható.

Az orosz külügyi szóvivő szerint erre akkor kerülne sor, ha Washington politikai akaratot mutat, és erőfeszítéseket tesz a feszültségek enyhítésére, deeszkalációra és a szerződés teljes körű működésének újbóli megkezdéséhez szükséges feltételek megteremtésére.

Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én jelentette be, hogy Moszkva felfüggeszti részvételét az Új START-ban, de nem lép ki teljesen belőle. Hangsúlyozta azonban, hogy mielőtt visszatérne a szerződés további működésének megvitatásához, Oroszország szeretné megvalósítani, hogy ez a dokumentum hogyan veszi figyelembe nemcsak az Egyesült Államok, hanem a NATO más atomhatalmainak – Nagy-Britanniának és Franciaországnak – az arzenálját is. Március 1-jén Putyin aláírta azt a törvényt, amely felfüggeszti Oroszország részvételét az új START-ban.

Egyre több az olyan hang, amely világháborús veszélyre hívja fel a figyelmet. Az elmúlt egy évben sokan elemezték már, milyen lenne egy ilyen mértékű eszkaláció. Egy valamiben a szakértők többsége egyetért: atomfegyverek is bevetésre kerülnének. Ez pedig soha nem látott pusztítással járna.

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hete, az Ukrajkna elleni invázió egyéves évfordulóján jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Új-START-egyezményben, vagyis nukleáris megállapodását az Egyesült Államokkal. És kész atomfegyver-kísérletek végrehajtására, ha abba az USA belekezd. Az erről szóló rendeletet az orosz elnök már alá is írta.

„A jelenlegi helyzetben biztosítanunk kell a nukleáris fegyverek tesztelését, ha ezt az amerikai fél elsőként megteszi. De senkinek ne legyen illúziója, ezt nem Oroszország fogja meglépni” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin elnök, aki hozzátette: információik vannak arról, hogy az Egyesült Államok egy új típusú atombombát fejleszt.

Az orosz bejelentés riadalmat okozott. Katonai szakértők szerint ezzel újrakezdődhet az atomfegyverkezési verseny Amerika és Oroszország között, amely beláthatatlan következményekhez, a világháború kitöréséhez vezethet.

„Ami most zajlik, az világháborúhoz vezethet” – így látja a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba hétfőn a parlamentben azt mondta: béketrágyalások helyett a fegyverszállítmányokat sürgetik az országok, de ezzel belesodródnak a háborúba.

„Eddig 35 ország adott halálos katonai eszközöket, elsősorban európai országok, de köztük találjuk Pakisztánt, Ausztráliát, Szudánt és az Egyesült Államokat. Ezen belül már 17 ország küldött, döntött tankok szállításáról, már nem sisakokról, hordágyakról van szó, hanem nehéz fegyverekről” – fogalmazott az államtitkár

Ukrajna legújabb háborús lépései pedig ugyancsak ezzel a veszéllyel fenyegetnek. Volodimir Zelenszkij elnök néhány napja a Telegramon közölte: a Krím félsziget visszahódítását tervezik.

Ez a harmadik világháború kitöréséhez vezethet – közölte az Origo. A portál szerint az ukrán ellentámadás tavaszra várható.

Ha kitörne a harmadik világháború, azt atomfegyverekkel vívnák – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Kaiser Ferenc szerint ettől azonban most még egyáltalán nem kell tartani. A háború viszont tovább fokozódhat és átterjedhet Moldovára.

„Egy amerikai felmérés szerint az emberek csaknem 60 százaléka támogatja az orosz fegyverszállítmányokat, de félnek az atomháború kitörésétől” – mutatott rá Kaiser Ferenc.