Az oroszok meghiúsították az ukrán offenzívát.

Nagyszabású offenzívát indítottak az ukrán fegyveres erők öt frontszakaszon a donyecki régió déli részén vasárnap reggel, amely nem járt sikerrel – közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője keddre virradóra.

A tábornok szerint az ukrán fél stratégiai tartalékának 23. és 31. gépesített dandárját vetette be, más katonai egységek és alegységek támogatásával. Mint mondta, a támadásban összesen hat gépesített és két harckocsizászlóalj vett részt. Beszámolója szerint az ukrán hadsereg célja az volt, hogy áttörje az orosz védelmet a front Kijev szerint legsebezhetőbb szakaszán.

„Az ellenség nem érte el a céljait, nem járt sikerrel” – hangoztatta Konasenkov.

A szóvivő szerint az orosz Kelet csapatcsoport fellépésének eredményeként az ukrán veszteségek több mint 250 katonát, 16 harckocsit, 3 gyalogsági harcjárművet, 21 páncélozott harcjárművet tettek ki. Valerij Geraszimov, az egyesített csapatcsoport parancsnoka, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, a beszámoló értelmében ebben az időszakban az egyik előretolt ellenőrző ponton tartózkodott ebben az irányban.

Rakétatalálat érte az ukrán határtól mindössze nyolc kilométerre található Sebekino település piacterét – közölte az oroszországi Belgorod kormányzója, Vjacseszlav Gladkov a Telegramon vasárnap.

„A mentők a helyszínen vannak” – tette hozzá a belgorodi kormányzó.

A német N-Tv hírportáljának beszámolója szerint személyi sérülés nem történt, de tűz ütött ki a piac közvetlen közelében, ahol egy gabonatároló is található.

Két orosz rakéta csapódott be vasárnap reggel egy, az ukrán légierő által használt repülőtéren Kirovohrad megyében – közölte a légierő szóvivője. A kár mértékéről nem közöltek részleteket.

Szumi térségében is megrongálódtak infrastrukturális létesítmények az éjszakai orosz tüzérség támadások következtében.

A közlemény szerint az orosz haderő hat cirkálórakétát és öt drónt küldött a régióba, melyek közül négy rakétát és három drónt megsemmisített az ukrán légvédelem.

A kijevi légoltalmi helyiségek fele zárva van, vagy alkalmatlan a feladatra - írta a Telegramon Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere vasárnap.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken rendelte el az összes ukrajnai óvóhely ellenőrzését, egy nappal azután, hogy Kijevben három ember meghalt, amikor egy orosz légicsapás idején nem tudtak bejutni az egyik légoltalmi helyre.

Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere elmondta, hogy az első napon megvizsgált 1078 óvóhelyből 359-et nem találtak alkalmasnak, további 122 zárva volt, mindössze 597-et ítéltek megfelelőnek.

„Hitetlenkedve fogadtam azt a tényt, hogy csak az (óvóhelyek) fele volt nyitva és minősült késznek (a feladatra)” – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

„Tegnap, amikor polgármesterünkkel ellenőriztük a (fővárosi) Obolon kerületben lévő óvóhelyeket, nagy többségük zárva volt”. Hozzátette: az ellenőrzések folytatódni fognak.

A csütörtöki halálesetek közfelháborodást váltottak ki, és Zelenszkij kemény választ ígért.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere pénteken egy helyi bizottsági ülésen elismerte, hogy bizonyos felelősség terheli őt, de azt mondta, hogy mások is hibáztathatók, különösen az elnök szövetségesei, akiket a városrészek vezetésére neveztek ki.

Az orosz hadsereg eddig 209 940 katonát vesztett a 2022. február 24-én kezdődött, Moszkva által „különleges katonai műveletnek” nevezett invázió kezdete óta – jelentette az ukrán vezérkar szombaton a Twitteren.

A kijevi becslés szerint június 3-án, szombaton 470 orosz katona vesztette életét az ukrán rakéta- és dróntámadások következtében.

A jelentés szerint Oroszország emellett 3837 harckocsit, 7512 páncélozott harcjárművet, 6305 szállítójárművet és tartálykocsit, 3555 tüzérségi eszközt, 1132 cirkálórakétát és 344 tüzérségi légvédelmi rendszert és 298 helikoptert veszített az elmúlt 15 hónapban.

A veszteségek listáját mindkét háborús fél szigorú hadititokként kezeli.

Ukrán diverzánsok hatoltak be Novaja Tavolzsankában, ahol az orosz erők harcban állnak velük – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója videóüzenetben vasárnap a Telegram-csatornáján.

Gladkov arra reagált, hogy az Orosz Önkéntes Hadtest elnevezésű, az ukrán oldalon harcoló fegyveres csoport találkozót ajánlott fel neki a településen, valamint foglyok átadását.

„Láttam az aljasok, gazemberek, gyilkosok és fasiszták felhívását, akik állítólag találkozót akarnak velem, felajánlva, hogy beszélnek velem a foglyokért cserébe. Valóban behatoltak, Novaja Tavolzsankában harc folyik a diverzáns- és felderítőcsoporttal. Remélem, hogy mindannyijukat megsemmisítik, másképp nem is lehet” – mondta a kormányzó.

Ferenc pápa ismét a háború befejezésére szólított fel, miközben Kína is igyekszik kulcsszerepet betölteni a béketárgyalások előremozdításában.

Jelentős médiaérdeklődés kísérte a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselőjének beszámolóját Pekingben. Li Huj nemrég tért haza európai körútjáról, amelyen számos ország kormányzatával tárgyalt az ukrán válság politikai megoldásáról.

Járt Ukrajnában, Lengyelországban, Franciaországban, Németországban, az Európai Unió központjában és Oroszországban is. Úgy véli, valamennyi fél elismeri Peking erőfeszítéseit a béketárgyalások előmozdításában, de még sok a nehézség. A háború eszkalációjának kockázatát továbbra is magasnak tartja, és aggasztónak nevezte a helyzetet.

„Az orosz fél azt mondta, hogy soha nem ellenezte a béketárgyalásokat, és mindig is támogatta a politikai rendezést. Az ukrán fél pedig értékeli és vágyik a békére. Látom, hogy a két fél nem zárta be a béke kapuját. Hiszünk abban, hogy ha valóban meg akarjuk állítani a háborút, akkor a fegyvereket nem szabad a csatatérre szállítani, különben tovább nő a feszültség spirálszerű növekedésének a veszélye” – mondta Li Huj, a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselője, majd hozzátette:

nem számít, milyen nehéz a helyzet és mennyi nézeteltérés van, ragaszkodni kell a béketárgyalásokhoz.

Bejelentette, Kína fontolóra veszi, hogy ismét küldötteket indítson az érintett országokba.

Kína kulcsszerepét a konfliktus rendezésében Berlin is elismeri. Erről a német védelmi miniszter a szingapúri regionális biztonsági csúcstalálkozón beszélt.

„Kifejeztem reményemet, várakozásomat, hogy Kína, amely úgy tűnik, a világon a legnagyobb befolyással bír Oroszországra, gyakorolja ezt a befolyását a béke helyreállítása érdekében is” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter.

Hozzátette, azt a kérdést viszont, hogy egyáltalán mikor kerülhet sor a béketárgyalásokra, milyen feltételek mellett képzelhető el a tűzszünet, és kinek kell abban részt vennie,

végső soron a két fél, az ukrán és mindenekelőtt az orosz elnök dönti el.

A békéért kiált a kezdetek óta Ferenc pápa is. Az olasz közszolgálati televízió vasárnapi műsorának vendégeként ismét a háború megállításának fontosságáról beszélt.

„Békét elérni egy olyan régi történet, mint az emberiség. A békével mindig nyerünk, talán csak egy kicsit, de nyerünk. A háborúval mindent elveszítünk, mindent. És még az úgynevezett győzelem is csak veszteség” – mondta Ferenc pápa az ukrajnai károkról készült felvételekre mutatva.

Tüntetők egy csoportja kifütyülte a német kancellárt a Német Szociáldemokrata Párt fesztiválján, Falkenseeben. A demonstrálók háborús politikája miatt bírálták Olaf Scholzot, akit háborús uszítónak neveztek. Olaf Scholz beszédében Vlagyimir Putyint nevezte háborús uszítónak.

Verőfényes napsütés és hideg sör várta Campus téren az Európa fesztiválra összegyűlteket a németországi Falkenseeben. A szervező, a Szociáldemokrata Párt (SPD) helyi szervezete a rendezvény fénypontjának Olaf Scholz kancellárt harangozta be.

Azonban nem mindenki ment együtt ünnepelni a kancellárral. Az közönség tagjai között sokan voltak, akik Olaf Scholzot bíráló táblákkal érkeztek. A tüntetők közül volt, aki már rég nem volt ott, mire Olaf Scholz megérkezett.

„Ő egy hazug” – kiabálta hátrabilincselt kézzel egy férfi, akit a rendőrök a tér mögött álló kisbuszba tuszkoltak.

A helyi SPD vezetők mellett hangos füttyszó és kiabálás fogadta az érkező kancellárt. A rendezvény háziasszonya alig tudta elmondani a köszöntőjét a kiabálás és a folyamatos fütyülés közepette.

Olaf Scholz mosolyogva integetett a színpadon, miközben az őt köszöntő tapsot elnyomta a pfujolás és a fütyülés.

„Háborús uszító” – skandálta a közönség soraiban egy tüntetőkből álló csoport.

„Szégyelljétek magatokat” – záporoztak a bírálatok a szociáldemokrata politikusra.

Békét kötni fegyverek nélkül – követelték a demonstrálók a kancellártól, miközben Olaf Scholz mosolyogva állt a színpadon.

„Putyin a háborús uszító!” – vágott vissza az őt bírálóknak Olaf Scholz, aki az orosz elnököt okolta a jelenlegi helyzetért.

„Kedves sikoltozók! Míg ti kiabáljátok, hogy békét kötni fegyverek nélkül, addig Putyin rengeteg páncélossal és rakétákkal támadja Ukrajna városait, vasutakat és autópályákat pusztított el, és hihetetlen sok férfit és nőt, gyereket és idős embert ölt meg Ukrajnában” – kiabálta a mikrofonba a kancellár a bekiabálások közepette.

Olaf Scholz egyértelművé tette azt is, hogy az orosz háború miatt nem lát alternatívát Ukrajna fegyveres támogatására.

A közönség soraiban lévő tüntetőket azonban mindez nem győzte meg.

Beszédét követően a német kancellár egy kordon mögött állva találkozott a párt szimpatizánsaival.

„A nyugati vezetők olyan mértékig lovallták bele magukat abba, hogy az ukrajnai háborút meg lehet nyerni a jelenlegi módszerrel – azaz, hogy az ukránok harcolnak, a Nyugat meg adja nekik a pénzt meg a fegyvert –, hogy erről a háborús ösvényről lejönni nagyon nehéz lesz” – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban.

„Ez nem a mi dolgunk; szerintem mi az erkölcsileg és politikailag helyes ösvényen haladunk” – fogalmazott a miniszterelnök, annak a véleményének adva hangot, hogy számos nyugati államban a választásokon az emberek előbb vagy utóbb kikényszerítik a békét, és leváltják a háborúpárti kormányokat.

„Akik messze vannak, és onnan messziről küldözgetik a pénzt, mondjuk Amerikából vagy Nyugat-Európából, azoknak nagyon nehéz lesz megvédeni a széküket, mert egész Európa, az európai emberek nagy többsége nem áll a háború pártján. Lehet, hogy erkölcsileg igazat ad Ukrajnának, jó okkal. Jó okkal mondja azt, hogy hiszen Ukrajna a megtámadott fél, Oroszország pedig az agresszor és igazságot szeretnénk”

– mondta a kormányfő.

Hozzátette: abban azonban megoszlik az európai közvélemény, hogy mit kell tenni, mit szabad vállalni. Orbán Viktor kiemelte: azt látja, hogy nő a békepártiak száma és csökken a háborúpártiak száma.