Az F–16-osok ugyanúgy égni fognak, mint a Leopardok

Az Ukrajnának ígért amerikai F-16-os harci repülőgépek ugyanúgy égni fognak, mint a német Leopard harckocsik – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken egy szentpétervári tanácskozáson.

„De ha Ukrajnán kívüli légi bázisokon állomásoznak majd (az F-16-osok), és felhasználják őket a harci cselekményekben, akkor kénytelenek leszünk megvizsgálni, hogyan és hol semmisítsük meg azokat az eszközöket, amelyeket ellenünk irányuló harci cselekményekben használnak. Ez annak komoly veszélyét jelenti, hogy a NATO még jobban belesodródik ebbe a fegyveres konfliktusba” – mondta.

Megjegyezte, hogy Oroszországnak semmibe se telne akármelyik épületet megsemmisíteni Kijev központjában, de ezt számos megfontolásból nem teszi meg.

„Orvosi tény”, hogy Oroszország megőrizte gazdaságának fenntarthatóságát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

Putyin szerint Oroszország GDP-növekedése idén 1 százalék feletti lesz, 1,5-2 százalék között várható.

A felelős és kiegyensúlyozott gazdaságpolitika lehetővé tette, hogy Oroszországban a munkanélküliség és az infláció minimális szintjen maradjon – mondta, az utóbbit 2,9 százalékban jelölte meg, ami közel van a történelmi mélyponthoz.

Egészében véve kiegyensúlyozottnak nevezte az államháztartást. Elismerte, hogy a költségvetésben „van egy kis folyó hiány”, de, mint mondta, ez nagyrészt tervezett kiadások előre hozásának, az állami és regionális programok felgyorsításának és a katonai kiadások növelésének következménye.

„Természetesen a védelem és a biztonság megerősítéséhez, a fegyverek beszerzéséhez is szükség volt kiegészítő forrásokra. Kötelességünk volt ezt megtenni, hogy megvédjük országunk szuverenitását. Azt kell mondanom, hogy összességében mindez igazolja magát gazdasági szempontból is” – fogalmazott az államfő.

Elmondása szerint január-májusban Oroszország nem olaj- és gázipari bevételei 9,1 százalékkal nőttek, míg májusban ez az arány 28 százalék volt.

„Olyan költségvetési bevételekről beszélünk, amelyek nem az olaj- és gázimporthoz kapcsolódnak, ami fontos mutatója annak, hogy a reálgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem és a szolgáltatási szektor lendületesen fejlődik. Mindig is mondtuk, hogy le fogunk válni az olaj- és gázfüggőségről, nos, ez a tendencia fokozatosan egyre nagyobb lendületet vesz” – mondta Putyin. 

Leszögezte, hogy Oroszország továbbra is része marad a világgazdaságnak. Megismételte, hogy Oroszország nem zárja be kapuit a külföldi vállalatok előtt, ha vissza akarnak térni, biztosítja számukra a szükséges feltételeket.

„De szem előtt fogjuk tartani e partnerek viselkedésének sajátosságait” – hangoztatta Putyin, hozzátéve, hogy aki maradt, azt hazai vállalatként fogják kezelni. Egyúttal méltatta az eltávozott cégek helyét gyorsan átvevő orosz vállalkozásokat.

Közölte, hogy az elszámolás az Eurázsiai Gazdasági Unió tagországai között 80 százalékban rubelben, Kínával pedig 90 százalékban rubelben és jüanban történik.

Emlékeztetett arra, hogy az év elejétől a minimálbért 6,3 százalékkal, havi 16 242 rubelra emelték és megígérte, hogy 2024. január 1-jén újabb, 18,5 százalékos indexálás lesz. (A rubel jelenleg mintegy 4,10 forintot ér.)

Oroszország üzleti és gazdasági fejlődése a gyorsított kiigazítás forgatókönyve szerint alakult. A globális gazdasági válság forgatókönyve nem valósult meg – jelentette ki az orosz központi bank vezetője a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

„A piaci szereplők kritizálnak minket, amiért gyakran beszélünk bizonyos kockázatokról. De valóban felkészülünk ezekre a kockázatokra. Nem lehet a kockázatokkal megfelelően szembenézni, ha nem állunk rá készen. Ami nem valósult meg a kockázati forgatókönyvünkből, az a gazdasági válság” – mondta.

Oroszország üzleti és gazdasági fejlődése a gyorsított kiigazítás forgatókönyve szerint alakult – emelte ki Elvira Nabiullina, majd hozzátette:

„vállalataink nagyon gyorsan alkalmazkodtak az új feltételekhez”.

A szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot – Oroszország kiemelt éves gazdasági és üzleti eseményét – június 14–17. között rendezik meg. A szuverén fejlődés mint az igazságos világ alapja: összefogás a jövő nemzedékekért az idei fórum témája.

Oroszország gazdaságát életben tartotta, kereskedelmét pedig Ázsiába irányította át a nyugati szankciók bevezetése óta.

Egy évvel a szankciók bevezetése után több dolog is egyértelmű. A szankciók kárt okoztak az orosz gazdaságnak és jövőbeli növekedési kilátásainak. De nem eredményeztek összeomlást, és nem segítettek az ukrajnai háború befejezésében sem – olvasható az Asia Times oldalán megjelent elemzésben.

A cikk felidézte, hogy a modern gazdasági szankciókat a huszadik század elején találták fel, amikor még Európa vitathatatlanul uralta a világgazdaságot, a stafétát pedig később az Egyesült Államok vette át. Ez a nyugati gazdasági dominancia állt a szankciók hidegháborús időszakban történő kiterjesztése mögött. A világgazdaság súlypontja azonban azóta kelet felé mozdult el.

Az ázsiai gazdaságok 2021-ben a globális nominális GDP 39 százalékát tették ki, és ezzel a legnagyobb kontinentális blokkot alkották. Az ázsiai export a globális export 36 százalékát tette ki, míg az öt legnagyobb ázsiai gazdaság – Kína és Hongkong, Japán, Dél-Korea, Szingapúr és India – együttesen a globális import negyedét adta.

Az elemzés szerzője hozzátette: a Ázsia adja a globális GDP-növekedés háromnegyedét, Kína és India pedig a felét. Az Oroszország elleni 2022-ben bevezetett szankciók rávilágítottak ennek az eltolódásnak a stratégiai következményeire. A Moszkva elleni szankciókat – ahogy az amerikai nemzetbiztonsági tanács tisztviselője fogalmazott – a gazdasági sokk és félelem kiváltásának céljából vezették be.

Egy rövid pénzügyi válság után azonban Oroszország átirányította kereskedelmének nagy részét az ázsiai gazdaságok felé, és átvészelte a kezdeti szankciós támadást.

Az ázsiai gazdaságok az orosz export alternatív célállomásaként és új importforrásként is működtek. A Kínával, Indiával, Törökországgal, az Öböl menti államokkal és a közép-ázsiai országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok fellendítették az orosz gazdaságot.

Az Oroszország és Kína közötti kétoldalú kereskedelem 2022-ben 29 százalékkal, 2023 első negyedévében pedig 39 százalékkal nőtt.

Az elemzés rávilágít, jelentősen csökkentette a nyugati szankciók hatását, hogy az ázsiai piacok helyettesítőként jelentek meg az orosz gazdaság számára nemcsak mint beszállítók, de mint vásárlók is. Miközben a szankciók csökkentették Oroszország növekedési potenciálját, gazdaságát a jelentős kereskedelmi átrendeződés életben tartotta.

Úgy tűnik, hogy ezek a világpiaci realitások megnehezítik a Nyugat számára, hogy sikeresen alkalmazza a szankciókat a jövőben

– vonta le a következtetést az elemzés szerzője.

Oroszország olajexportja áprilisban meghaladta a háború előtti szintet. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentéséből kiderül, hogy az elmúlt hónapban naponta átlagban 8,3 millió hordó kőolajat exportált. Ez 2021-ben, vagyis a háborút megelőző évben átlagban napi 7,5 millió hordó volt – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

Moszkva ki tudta cselezni a nyugati szankciókat. Az IEA szerint áprilisban az olajexport nyolcvan százaléka (napi 5,2 millió hordó) Indiára és Kínára esett. Oroszország nemcsak az új partnereivel tudta kijátszani a Nyugatot, hanem más módon is.

Légi felvétel a Sunny Liger teherszállító hajóról az Északi-tengeren, a hollandiai Ijmuiden partjainál. A hajó orosz olajat szállított (MTI/EPA/ANP/Paul Martens)

A szankciók egyik eleme az orosz kőolajszállítások biztosításának betiltására vonatkozott, ami jó ötletnek tűnt, mert a szállítással és biztosítással foglalkozó európai cégek a piac 95 százalékát kontrollálták. Mégsem működött.

Az orosz válasz erre egy homályos eredetű, kicsi kereskedő- és szállító cégek hálózatának létrehozása lett, amelyek az ázsiai piacokra viszik az orosz kőolajat.

Továbbra is ömlik Európába az orosz olaj, a szankciók miatt azonban hosszabb útvonalon és drágábban szerzi be a közösség az energiahordozót.

Nagyon úgy néz ki, hogy miközben kifejezetten sikeres volt Ukrajna nyugati támogatása fegyverekkel és védelmi eszközökkel, olyannyira fulladtak kudarcba az Oroszország elleni energetikai szankciók – írta a szakmai igazgató.

Bendarzsevszkij Anton megjegyezte: különbséget kell tenni szankciók és szankciók között: például a technológiai szankciók működnek, az energetikaiak nem.

A hirado.hu is beszámolt arról, hogy India és Kína nemcsak a saját igényeik kielégítésére vásárolja az orosz energiahordozókat, hanem azok feldolgozása után eladja Európának.

A szakértő a fentiek mellett jelezte azt is: mindez nem jelenti azt, hogy Moszkvának ne fájnának a szankciók. Áprilisban az orosz költségvetés 64 százalékkal kevesebb bevételt kapott a kőolajexportból a tavalyi év azonos időszakához képest. Ugyanakkor hónapok óta az orosz bevételek emelkedő pályát mutatnak – olvasható a Magyar Nemzetben