Aszályt okozhatnak az óriási szélerőműtelepek

Gerd Ganteför kísérleti fizikus úgy véli, hogy a szélerőművek további növekedése szárazságot okoz a környezetében, növeli az aszály kialakulásának kockázatát. Ganteför, aki a konstanzi és a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem (JHU) professzorként dolgozott, olyan tanulmányokra hivatkozik, amelyek szerint "kevesebb csapadékra lehet számítani a szélturbinák környékén".

A fizikus a Nordkurier nevű napilapnak úgy nyilatkozott: "A nagy szélturbinák nyilvánvalóan lassítják a szél sebességét. A gyengébb szél kisebb párolgással, majd kevesebb csapadékkal jár, és ha a levegő szárazabb lesz, az is megtörténhet, hogy felmelegszik. "

A nagy szélerőművek lelassítják azt a fontos, nedves légáramlási rendszer, amely az Atlanti-óceán északi részéből a tengeren át Németországba érkezik - magyarázza a tudós. És ha túlzásba viszik a telepítésüket, az szárazsághoz vezethet.

Azt várnánk, hogy ezt a lehetséges forgatókönyvet a klimatológusok aprólékosan  tanulmányozzák, mert nem tudjuk, mi történhet, ha továbbra is számtalan szélturbinát állítunk fel.  A helyi környezetre vonatkozó klímamodell-számításokra van szükségünk, például Észak-Németországra. "Egyetlen szélturbina hatása elhanyagolható, de 10 ezer szélturbina esetében talán meg kellene fontolni, hogy előfordulhatnak-e helyi klímaváltozások."
A fizikus nehezményezte, hogy hatalmas éghajlati modellszámításokat végeznek az egész bolygóra kiterjedően, óriási pénzösszegeket költenek erre, arra összpontosítva, hogyan változik az éghajlat a CO2-koncentrációtól függően. De ha ezután modellszámításokat keresünk az észak-németországi szélenergia-bővülés hatásáról, nagyon-nagyon keveset fogunk találni.

Ganteför megjegyzi még, hogy a nap- és a szélenergia önmagában nem elegendő egy olyan sűrűn lakott ipari ország energiaellátásához, mint Németország.