Aknákat mosott ki a gátáradás Ukrajnában

Az oroszok már tényként kezelik, hogy megindult az ukrán ellentámadás. Szombaton pedig az ukrán elnök is azt mondta a BBC-nek, hogy ellentámadások és védekező akciók zajlanak. Közben a keddi gátszakadás után egyre nagyobb területeket önt el az ár. A víz aknákat is kimosott a földből, amelyek bármikor felrobbanhatnak.

Sorra semmisül meg a legmodernebb nyugati haditechnika az orosz-ukrán fronton. Egyre több olyan felvétel jelenik meg, amelyen kiégett tankok és páncélosok látszódnak. Szakértők hangsúlyozzák, hogy elképesztő öldöklés folyik az orosz-ukrán fronton, az ellentámadás pedig többszörösére növeli az emberáldozatok kockázatát.

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium becslése szerint 10 000 hektárnyi termőföld van víz alatt Herszon tartomány Ukrajna által ellenőrzött részén, és „ennek többszöröse” az Oroszország által megszállt területen.

A kahovkai gát felrobbantása miatt Herszonban az öntözőrendszerek 94 százaléka, Zaporizzsjában a 74 százaléka, Dnyiproban pedig 30 százaléka maradt vízforrás nélkül – állítja a minisztérium, hozzátéve, hogy emiatt a dél-ukrajnai mezőgazdasági területek „sivataggá válhatnak” – írja a Sky News. 

Elérte az ötezret a Herszon régió elárasztott területeiről evakuált emberek száma – közölte Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alatt álló részének megbízott kormányzója csütörtökön Telegram-csatornáján.

Biztonsági óvintézkedésként az utolsó működő reaktort is leállították a zaporizzsjai atomerőműben, miután a Nova Kahovka-i gát felrobbantása miatt hatalmas áradások vannak a térségben – közölte az ukrán atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat.

Az orosz erők által megszállt atomerőmű hat reaktora közül ötöt már korábban hideg állapotba állítottak, azaz felfüggesztették a maghasadást, és ezzel a hő, valamint a nyomás keletkezését.

Az utolsó reaktort csütörtökön állították le. A döntésben szerepet játszott az is, hogy a létesítmény közelében tüzérségi ütközetek folynak, és megrongálódott a távvezeték, amely összeköti az erőművet az ukrán energiahálózattal.

Az Enerhoatom péntek esti közleményében azt írta: a Nova Kahovka-i gátszakadás nem fenyegeti közvetlenül az atomlétesítményt.

Mivel minden nukleáris reakciót leállítottak, a reaktorokban fokozatosan csökken a hőmérséklet és a nyomás, ennek következtében pedig egyre kevesebb vízre van szükség a radioaktív fűtőelemek hűtéséhez. Az erőmű jelenleg orosz irányítás alatt áll, de az Enerhoatomnak még mindig dolgoznak munkatársai a létesítményben.

A Dnyeper folyón található Nova Kahovka-i gát felrobbantása és összeomlása miatt ezrek kényszerültek elhagyni otthonukat, és jelentősen csökkent a víz szintje abban a víztározóban, amelyet az atomerőmű hűtéséhez is használtak.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója a napokban Ukrajnába látogat korábbi bejelentése szerint – emlékeztetett az AP hírügynökség.

Viszont váratlanul látogatott szombaton Kijevbe Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, kormánya támogatása jeleként. Trudeau egyebek között lerótta kegyeletét elesett ukrán katonák egy emlékművénél.

Kanada – sok más nyugati országhoz hasonlóan – fegyverrel és pénzzel is támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.

A kormányzó szerint 62 embert szállítottak kórházba a kahovkai vízerőmű pusztulása nyomán. Szaldo a nap folyamán telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a mentésről. A helyszínen a Kreml részéről Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese irányította a munkálatokat.

Vlagyimir Rogov, a több mint 70 százalékban elcsatolt Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja fotóval illusztrált Telegram-bejegyezésben közölte, hogy a kahovkai víztározó szélessége 150 méterrel csökkent.

A felrobbantott kahovkai vízerőmű tározójában maradt víz már nem elegendő a zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak hűtésére – közölte csütörtökön Ihor Szirota, az üzemeltető cég vezetője.

Mint mondta, a vízszint a kritikus 12,7 méter alá süllyedt, így a vizével már tudják majd tölteni a tőle mintegy 150 kilométerre lévő nukleáris létesítmény hűtőmedencéjét.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, aki a jövő héten készül egy küldöttség élén az orosz ellenőrzés alatt lévő zaporizzsjai atomerőműben felmérni a körülményeket, már a héten figyelmeztetett az alacsony vízszintre. Ha ez 12,7 méter alá csökken, abban az esetben nem lehet a vizet átszivattyúzni az atomerőmű hűtőrendszerének ellátásához – mondta.

Hozzátette viszont:

a tározóban maradt víz arra elég, hogy „még bizonyos ideig” hűteni tudják vele a reaktorokat.

Emellett az atomerőmű közelében található hűtőmedence is tele van vízzel, amely néhány hónapra elegendő. Hozzátette, hogy ezért döntő jelentőségű, hogy ez utóbbi épségben maradjon.

A zaporizzsjai atomerőmű reaktorait ugyan leállították, de a fűtőelemeket továbbra is folyamatosan hűteni kell, hogy elejét vegyék a reaktormagok leolvadásának, ami radioaktív szennyezést okozna a környezetben.

A kahovkai Ukrajna egyik legnagyobb tározója volt. A gátat keddre virradóra felrobbantották, a víztározó ezzel gyakorlatilag megsemmisült. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a felrobbantásával.

Már legalább öt áldozata van a Herszon megyei árvizeknek Ukrajnában. A keddi gátszakadás után a Dnyeper folyó völgyét tíz Balatonnak megfelelő mennyiségű víz árasztotta el. Csütörtökön Volodimir Zelenszkij is a helyszínre látogatott. Az ukrán elnök nemzetközi segítséget kért. Közben az orosz és az ukrán vezetés változatlanul egymást teszi felelőssé a katasztrófáért.

Minden korábbinál drámaibb felvételek érkeztek az átszakadt kahovkai gátról. A drónkamerával készített képsorokon látható, hogy a lezúduló ár mocsárrá formálta át a tájat. A Dnyeper bal partján található, orosz ellenőrzés alatt álló települések gyakorlatilag teljesen víz alá kerültek. Helyenként már a házak teteje is csak alig látható.

Az ukrán hatóságok szerint a korábbinál ugyan lassabb ütemben, de a vízszint továbbra is emelkedik, és a folyó két oldalán összesen 42 ezer embert veszélyeztet az árvíz. A legnagyobb problémát jelenleg az ivóvíz hiánya jelenti.

Az emberek felfújható gumicsónakokban közlekednek az elárasztott házak között. Van, aki többször is fordul, hogy az önkéntesek segítségével megpróbálja kimenteni az értéktárgyait.

„Ez a város egyik legszebb része. Mindig boldog voltam itt, de öregkoromra megkaptam a háború ajándékait. Nem tudok tőle enni, nem tudok aludni, és most már a lakásomba sem tudok bemenni” – mondta egy idős asszony.

A Dnyeper túloldalán az orosz mentőszolgálatok is folyamatosan dolgoznak a lakosok kitelepítésén. Csütörtök reggelig már mintegy 4300 embert menekítettek ki a térségből.

Az orosz állami hírügynökség szerint csak az álltaluk ellenőrzött területen több mint 14 ezer lakóházat öntött el az ár.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben azonnali segélynyújtásra szólította fel a nemzetközi segélyszervezeteket. Az ukrán államfő csütörtökön az árvíz sújtotta Herszon megyébe ment, hogy személyesen is meggyőződjön a károkról, amiket Kijev szerint Oroszország idézett elő a gát felrobbantásával.

Moszkva szerint azonban a történtekért Ukrajna a felelős.

A víztározó folyamatos kiürülése környezeti katasztrófák sorát okozza. A kiapadó mederben elpusztult halak százezrei láthatók.

Az ukrán miniszterelnök szerint azonban a térség ennél még sokkal súlyosabb hosszú távú környezeti hatásokkal néz szembe.

„A vízerőmű elpusztulása következtében legalább százötven tonna gépolaj szivárgott a folyóba, és fennáll az esélye, hogy további háromszáz tonna is a folyóba ürülhet. A régió teljes növény- és állatvilága veszélyben van, ezért kijelenthető, hogy a gát elleni támadás az emberiesség elleni bűncselekmény volt” – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy nemzetközi gazdasági fórumon.

Szakértők szerint bár a megsemmisült víztározó látta el hűtővízzel a zaporizzsjai atomerőművet, a reaktorok egyelőre biztonságban vannak.

A megnövekedett biztonsági kockázat miatt azonban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egy új, a korábbinál nagyobb számú ellenőrző csoportot küld a helyszínre.

Magyarország ismét az elsők között sietett Ukrajna segítségére a Nova Kahovka-i gátrobbantás után, amely miatt több tízezer embert kellett evakuálni. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója éppen a súlyosan érintett Herszon és környéke körül tett látogatást, amikor a katasztrófa megtörtént, így a helyszínről azonnal részt vehetett a koordinációban.

Az emberek menekülnek a térségből, de a tragédia ellenére a többségük nem megy messzire, legfeljebb Mikolajivig vagy Odesszáig. Az elszállásolásukat a legsürgetőbb megoldani. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a kormányzósággal, sorra látogatjuk a közösségi helyeket, felmérjük, hogy mire van szükségük – érte utol a Magyar Nemzet Ukrajnában Lehel Lászlót, aki szerint az újabb csapás nagyon megrázta a helyieket és őket is.

A Dnyeper folyón lévő Nova Kahovka-i víztározó részleges megsemmisítése előidézte árvíz Herszonban 2023. június 7-én (Fotó: MTI/AP/Felipe Dana)

Magyarország a legelsők között segített

Lehel László szerint Magyarország ismét a legelsők között sietett a bajbajutottak segítésére, amiben nagy szerepe volt annak, hogy már hosszú évek óta jelen vannak a térségben.

„Tárgyalásaim során mindenütt nagyon örültek a magyaroknak” – tette hozzá. Az Ökumenikus Segélyszervezet szerdai közleményéből kiderül, partnerszervezetükön keresztül első körben azonnali segítséget nyújtottak 350 bajba jutott háztartásnak: elsősegélykészletet, valamint zseblámpát, telefon- és laptoptöltőket, gyertyát, takarót tartalmaz, ami nagy segítség az érintett, illetve evakuált lakosoknak, hiszen várhatóan nem lesznek közműszolgáltatások – víz, villany, gáz – bizonytalan ideig a térségben. Azóta pedig újabb szállítmányok indultak útnak.

Az elnök-igazgató szerint azonban közben már a jövőre is gondolnak, igyekeznek a helyszínen beszerezni azokat a felszereléseket, amelyek egy árvíz után szükségesek lehetnek, például gumicsizmákat, fertőtlenítő szereket vagy szivattyúkat a pangó víz eltávolítására. Ehhez Magyarországon gyűjtést is indítottak. Sőt, a háború utáni időszakkal is terveznek: egy herszoni partnerszervezetüknek korábban annyira megtetszett a magyar rendszer, hogy annak mintájára – magyar támogatással – anya- és krízisotthont építettek, amely reményeik szerint újraindulhat.

Elárulta azt is, hogy alig egyórányira Herszontól, Mikolajivban apró, mintegy 30 fős magyar közösség is él, akiket szintén segélyszállítmánnyal támogattak.

Julija Hrisina kormánypárti parlamenti képviselő, Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Viktor Mikita, Kárpátalja megye katonai közigazgatásának elnöke a Volánbusz Zrt. által a háborús károkat elszenvedett ukrajnai régiók számára felajánlott 34 helyközi autóbusz átadásán a kárpátaljai Tiszasalamonban 2023. június 8-án (Fotó: MTI/Nemes János)

Közben Magyar Levente külügyi államtitkár 34 autóbusz átadását jelentette be Ukrajna számára, melyeket a Volánbusz Zrt. ajánlott fel. A buszok többsége az árvíz sújtotta területekre kerül. Az ukrán nép barátjaként folyamatosan készen kell állnunk arra, hogy mindig a legrugalmasabban, a leghatékonyabban és gyorsan tudjunk reagálni – jelentette ki Magyar Levente. Az államtitkár továbbá leszögezte,

„Magyarország igyekszik megadni mindazt a segítséget, amire az ukrán népnek szüksége van”.