tóth gabi
Ezt a háború állítólag elmélyítette...
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni jogtalan háborúja elmélyítette a megosztottságot Oroszországban – jelentette ki a NATO főtitkára kedden Hágában, a július közepére Vilniusba tervezett NATO-csúcs előkészítését szolgáló megbeszéléseket követően.
Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján azt mondta: a Wagner orosz katonai magánvállalat június 24-i lázadásának elfojtása megmutatta, hogy Ukrajna szövetségesei továbbra sem becsülhetik alá Oroszországot, továbbra is támogatniuk kell Kijevet.
Ukrajna folytatódó támogatása és a tagállamok védelmi kiadásainak további emelése befektetés az európai biztonságba – tette hozzá a NATO-főtitkár.
A Wagner katonai magánvállalatot teljes egészében az orosz állam finanszírozta, tavaly május óta egy év alatt 86 milliárd 262 millió (több mint 339 milliárd forintot) rubelt fizetett ki a részére – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök, amikor kedden katonatiszteket fogadott a Kremlben.
„Szeretném hangsúlyozni, szeretném, ha mindenki tudná, hogy az egész Wagner-csoport fenntartását teljes egészében az állam finanszírozta. A védelmi minisztériumból, az állami költségvetésből teljes mértékben finanszíroztuk ezt a csoportot” – mondta Putyin.
Az elnök szerint a 86 milliárd 262 millió rubelből, amelyet a Wagner fenntartására fordítottak, több, mint 70,3 milliárd rubel (több mint 276 milliárd forint) jutott pénzbeli juttatásra, az ösztönző kifizetésekre pedig 15,8 milliárd rubel (több mint 62 milliárd forint). Emellett, mint mondta, 110 milliárd 179 millió rubelt (több mint 433 milliárd forintot) költöttek biztosítási kifizetésekre.
Putyin azt is elmondta, hogy ezen kívül Prigozsin a tulajdonában lévő Konkord cégen keresztül 80 milliárd rubelt (több mint 315 milliárd forintot) kapott a Vojentorg katonai ellátmányozási és kereskedelmi vállalaton keresztül a hadsereg élelmezésére. Hozzátette, reméli, hogy
Putyin hangsúlyozta, hogy ezzel együtt a Wagner-csoport harcosait és parancsnokait mindig „nagy tisztelettel” kezelték, mert valóban bátorságot és hősiességet tanúsítottak.
Az orosz elnök azt ígérte, hogy a védelmi tárca mindent meg fog tenni a Wagner-lázadás következtében életüket vesztett katonák családjainak támogatása érdekében.
A hétvégén Moszkva ellen induló Wagner-csoport rendkívül sokat tett az elmúlt években azért, hogy növelje Oroszország befolyását a Közel-Keleten és Afrikában. Azzal, hogy bizonytalanná vált a szervezet további sorsa, pontosabban a megszűnés szélére sodródott, temérdek kérdés merülhet fel az említett térségekben az orosz jelenléttel és érdekérvényesítéssel kapcsolatban. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov mindenesetre kedden reggel úgy nyilatkozott, a Wagner-csoport Afrikában továbbra is működhet.
Sokan foglalkoztak az elmúlt napokban azzal, hogy vajon mi lehet a jövőben az orosz állam ellen fellázadó Wagner-csoporttal. Hétfő este Vlagyimir Putyin orosz elnök is megszólalt, az ország meggyengítésére irányuló bűnös tevékenységnek nevezte a Wagner-lázadás szervezőinek tettét, és kijelentette, hogy bíróság elé fogják állítani a felelősöket. Putyin kiemelte, a zsoldoscsoport harcosai választhatnak, hogy szerződést kötnek-e a védelmi minisztériummal. Megerősítette, hogy betartja ígéretét, miszerint lehetővé teszi a Wagner-csoport harcosainak, hogy Fehéroroszországba települjenek át, ha akarnak. „A Wagner-csoport parancsnokainak és katonáinak többsége hazafi. Őket titokban használták fel harcostársaik ellen” – fogalmazott.
A Wagner tevékenységének van egy kevésbé ismert eleme is, méghozzá a csoport közel-keleti és afrikai műveletei, melyre komoly hatással lehetnek a hétvégi események. A szervezet az évek alatt igencsak komoly pénzügyi és katonai hálózatokat alakított ki, ami kiterjed többek között Líbiára, Szíriára, Szudánra, az Egyesült Arab Emírségekre, illetve Burkina Fasóra is. Ezt feladni komoly presztízsveszteséget jelentene Moszkvának.
Az Ukrajnában harcoló Wagner-erők a közelmúltig nem elhanyagolható módon támogatták az orosz hadsereget a harctéren, nekik köszönhető egyebek mellett a stratégiai fontosságú Bahmut bevétele is. A csoport képességei azonban talán nem lettek volna ennyire kiforrottak, ha nem szereztek volna tapasztalatokat a Közel-Keleten és Afrikában. A Wagner zsoldosai az orosz csapatok oldalán harcoltak a szíriai harcmezőkön, önálló egységként Líbiában, és részt vesznek a jelenlegi szudáni, mali és közép-afrikai köztársasági konfliktusokban is – hívja fel a figyelmet Elis Gjevori, a Middle East Eye nevű, a közel-keleti térségre specializálódott portál szerzője.
Fotó: EPA/Arkady Budnitsky
A szervezet Líbiában kezdte meg igazán az afrikai műveleteit, méghozzá nagyon hatékonyan. Ez volt az a hídfőállás, amelynek kialakítását az Egyesült Arab Emírségek is erőteljesen támogatta, és ahonnan a Wagner tulajdonképp terjeszkedni tudott. Ez a kiszögellés lehetővé tette a csoport számára, hogy kapcsolatokat alakítson ki a szudáni Mohamed Hamdán Dagalo tábornokkal, ismertebb nevén Hemedtivel, a Gyors Támogató Erők nevű paramilitáris szervezet (RSF) parancsnokával. (Az RSF és a Wagner között egyébként számos párhuzam figyelhető meg.)
A Prigozsin vezette Wagnert az Egyesült Államok és más országok szankciókkal sújtották a Szudánban, Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban végzett „gyanús” tevékenysége miatt. Feltételezések szerint több milliárd dollár értékű arany került például Szudánból az Egyesült Arab Emírségekbe, és ezt a Wagner segítette elő. Azt is mondhatnánk, hogy
Amerikai tisztviselők nyíltan hangot adtak azon véleményüknek, hogy a Wagner által üzemeltetett aranybányászati koncessziók egy részét Moszkva 130 milliárd dolláros aranykészletébe irányította át, méghozzá azért, hogy így kerülje meg az ukrajnai háború miatt bevezetett gazdasági szankciók hatását. A Kreml az Egyesült Arab Emírségek együttműködése már korábban elkezdődött. 2018-ban például az olajban gazdag monarchia például Afrika-szerte támogatta a Wagner törekvéseit.
A kontinens természeti erőforrásainak kiaknázása az amerikaiak szerint az Egyesült Arab Emírségek nélkül nem lett volna lehetséges. Prigozsin a hírek szerint különösen jó kapcsolatokat ápolt Mohammed bin Zájed al-Nahján elnökkel, és komoly szerepe volt a két ország elitje közötti személyes kapcsolatok kialakításában. A legfontosabb kérdés most az, hogy Putyin milyen mértékben fog nyomást gyakorolni az államfőre, hogy számolja fel ezeket a hálózatokat.
Az orosz félkatonai csoport katonai képességei más konfliktusövezetekben is keresettek. 2019 óta a Wagner zsoldosai fontos szerepet játszottak abban, hogy segítsenek Líbia keleti renegát katonai parancsnokának, Halifa Haftár tábornoknak abban, hogy fenntartsa az ellenőrzést az ország déli és keleti régiói felett.
Prigozsinék sokat tettek azért, hogy a polgárháborús országban valamelyest konszolidálódjon a helyzet. Haftár Líbiai Nemzeti Hadserege (LNA) és a nemzetközileg elismert tripoli kormány valószínűleg komolyan aggódik az oroszországi eseményeket miatt. Ez ugyanis változásokat jelenthet országuk erőviszonyaira nézve: egyértelműen a Wagner zsoldosai adták a szükséges katonai szakértelmet és erőforrásokat, amelyek nem állnak rendelkezésre az LNA-n belül, és az oroszok fokozott jelenléte nagyobb befolyást is biztosított számukra a nyugati hatalmakkal szemben.
A szervezetnek egyébként nem Líbia, hanem Szíria volt az első Európán kívüli ténykedésének színhelye. A csoport 2015-ben zsoldosokat vetett be, hogy Bassár el-Aszad erői mellett harcoljanak, miközben Putyin légi hadjáratot indított Damaszkusz támogatására. Szíria egyike azon kevés nyilvánosan dokumentált konfliktusövezeteknek, ahol az amerikai erők közvetlenül harcoltak Wagner-katonák ellen. 2018-ban az amerikai hadsereg 200-300 Aszad-párti harcossal végzett, akik közül sokan feltételezhetően Wagner zsoldosok voltak, miután megtámadtak egy amerikai katonai előőrsöt Kelet-Szíriában.
Értelemszerűen a Kreml ezt nem kívánja feladni.