A magyarság minden tagja része az egységes nemzetnek

Az elszakított országrészekben élő magyar testvéreink is érezhetik azt, hogy egy olyan kormánya van az országnak, a nemzetnek, amely felelősséget vállal az ő sorsukért – fogalmazott az M1 Ma reggel című műsorában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Június 4-e a nemzeti összetartozás napja, mivel 1920-ban ezen a napon írták alá az I. világháborút lezáró trianoni békediktátumot, amely kitörölhetetlen és feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában. Az Országgyűlés 2010-ben határozott úgy, hogy a békediktátum évfordulóját, a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.

„2010. május 26-a, még az új Orbán-kormány felállása előtt, a parlament elsőként döntött arról, hogy megadjuk a kettős állampolgárságot minden magyar embernek, aki ezzel élni kíván. A döntés következménye az, hogy köz jogilag azóta több mint egymillió-százötvenezer ember élt a lehetőséggel, és vette fel a magyar állampolgárságot” – mondta az M1 műsorában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

„Egész települések vannak a határon túl, ahol magyar állampolgárok élnek, de természetesen nem csak itt a Kárpát-medencében, hanem a világon mindenhol” – tette hozzá.

A magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek

„Soha nem feledkezhetünk meg erről a napról, hiszen a magyar népnek a történelmét derékba törte” – hangsúlyozta az államtitkár.

Mint fogalmazott, itt nem csak területek elvesztéséről van szó, hanem több százezer magyar családot vágott szét június negyedike.

„Magyarországot fizikailag akarták ellehetetleníteni, abban bíztak a győztes hatalmak, hogy néhány éven belül meg fog szűnni magától is ez az ország. A döntésünkkel arra próbáltuk felhívni a figyelmet, hogy ez nem így lett, és nem is lesz így”

–  mondta Potápi Árpád János, hozzátéve, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy újabb találkozási lehetőségeket teremtsenek rendezvényekkel és egyéb más programokkal a magyarságnak a Nemzeti Összetartozás napján.

„Az elszakított országrészekben magyar testvéreink is érezhetik azt, hogy egy olyan magyar kormánya van az országnak, a nemzetnek, amely felelősséget visel az ő sorsukért” – mondta.

Az államtitkár hangsúlyozta: „Ünnepeljük azt, hogy az elmúlt 103 év minden nehézsége ellenére itt vagyunk és egyre inkább erősödnek a közösségeink. Erre méltán lehetünk büszkék.”

A nemzeti öntudat és a remény adott erőt az országhatárokon kívül rekedt magyaroknak Trianon után. A remény, hogy lesz magyar jövő a Kárpát-medencében – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szombaton a Veszprém vármegyei Porván.

Szilágyi Péter az Összetartozás hídjának ünnepélyes átadó ünnepségén kiemelte: a magyarságot a „trianoni békediktátumot” követően éltette a remény, hogy „anyanyelvünk, hagyományaink és kultúránk nem csupán az emlékezet részei lesznek, hanem a mindennapok valósága”.

„A magyar kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy ezt a reményt beteljesítse. Ennek jegyében 150 ezer külhoni magyar vált közjogilag is a magyarság részévé.

A kormány célja, hogy lehetővé váljon a külhoni magyarság számára a szülőföldön való boldogulás, megerősödjön a közösségek magyar identitása”

– tette hozzá.

Felidézte: 1920. június 4-én a hivatalokban és az iskolákban gyászszünet volt, Budapesten több tízezres gyászruhába öltözött tömeg gyűlt össze. Megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak riasztói, leállt a közlekedés. A nagyhatalmak döntése értelmében több mint hárommillió magyar az országhatárokon kívül rekedt.

A helyettes államtitkár azt mondta, 13 esztendővel ezelőtt megszületett a döntés, „nem engedjük, hogy az országhatárok szétválasszanak bennünket nemzettársainktól”.

„Eldöntöttük, hogy megkezdjük a nemzet újraegyesítését, a külhoni magyarok ismét teljes jogú tagjai lesznek a nemzetnek” – fogalmazott.

 A külhoni magyar oktatási intézményhálózat támogatásának köszönhetően évi 300 ezer gyermek részesülhet minőségi anyanyelvi oktatásban a Kárpát-medencében és világszerte – mutatott rá.

Kitért arra, hogy a kormány támogatást nyújt az anyaországi közoktatásban tanuló diákoknak is, hogy legalább egyszer ellátogathassanak a szomszédos országok magyarlakta területeire.

„A nemzetpolitika célja annak tudatosítása, hogy felelősek vagyunk határon túli magyarokért”

– hangsúlyozta.

„A magyarság kiállta az idő próbáját, az utóbbi évek nemzetpolitikájának köszönhetően pedig erősebb, mint valaha” – jelentette ki Szilágyi Péter.

Veinperlné Kovács Andrea (független), Porva polgármestere elmondta, hogy az egykori pálos monostor szomszédságában álló Pálos-tóban lévő sziget Magyarországot, a körülötte lévő sétaút pedig a határon túli területeket szimbolizálja, a kettőt összekötő, most átadott híd a magyarság összetartozásának jelképe.

Kovács Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte: az idegen – főként francia –, nagyhatalmi álmokat szolgáló „trianoni békediktátum” tönkre tette a magyar gazdaságot, az ország elvesztette nemzeti jövedelmének 67 százalékát. Aki ellátogat a Pálos-halastóhoz, „felidéződik benne ez a gyalázat” – húzta alá, majd a magyarság közös jövőjének és összetartozásának fontosságát hangsúlyozta.

Trianon tragédiája nem csak veszteségeket hozott. Döntő próbatétel volt ez nemzetünk számára: a hit, az állhatatosság és a nemzeti összetartozás próbatétele – hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna halálának 100. évfordulója és a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben pénteken.

A Nemzeti Örökség Intézete rendezvényén a politikus úgy fogalmazott: mi, magyarok nem csak kiálltuk, de ma is kiálljuk ezt a próbát. Trianon valósága nem múlt el, Magyarországot ma is nemzeti közösségeink veszik körbe a Kárpát-medencében – mutatott rá.

Szilágyi Péter elmondta, Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna egy felvidéki költőnő volt, ő írta a Magyar Hiszekegy című verset, amely egy nemzet imádságává vált. „Egy nemzetévé, amely hitte és bizakodott a történelmi igazságtételben” – húzta alá.

Hozzátette, a Magyar Hiszekegy pontos lenyomata egy olyan kornak, amikor a nemzeti öntudat és a magyarság összetartozása meghatározó volt.

Beszédében a helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a nemzeti összetartozás napját 2010-ben szavazta meg az Országgyűlés. Kijelentette: a magyarság ma egységesen eltökélt a nemzeti értékközösség megőrzésében.

A nemzeti összetartozás gondolata azt üzeni, hogy akkor boldogulunk, ha a nemzet gyarapodik – állapította meg, majd úgy folytatta: ezzel szemben a baloldal nem csak a nemzet értelmét, de még az egység lényegét sem tudja megragadni. „Nekik annál jobb, minél rosszabb a hazának” – jelentette ki.

Szilágyi Péter kitért arra, hogy a háború és a szankciók okozta terhek alatt most újra a megmaradás és a túlélés került előtérbe, „különösen a kárpátaljai nemzetrészünknek”.

Nekik már az is nagy előrelépés lenne, ha visszakapnák azokat a jogokat, amelyekkel pár évvel korábban még rendelkeztek. Ehelyett ma a jogfosztottság a hétköznapi valóság – mondta, hozzáfűzve: a szülőföldön boldogulásukhoz és így megmaradásukhoz békére van szükség.

„Legyünk mi is ennek a békének az emberei! A nemzeti összetartozás ma ezt kívánja” – hangoztatta.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell adni Papp-Váry Elemérnének az őt megillető helyet a magyar kultúrtörténetben. Hogy ne csak méltán híres sorait ismerje mindenki, de a nevét is. Megjegyezte: a költőnő halálának évfordulója novemberben lesz, ám „egy percig sem volt kérdéses”, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából emlékezzenek meg róla.

Felidézte, hogy amikor Babitstól Kosztolányiig a magyar költők legtöbbje próbálta feldolgozni a trianoni tragédiát, Sziklay Szeréna a lehető legegyszerűbb módon fogalmazta meg mindazt, amivel minden magyar tudott és azóta is tud azonosulni:

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában.”

Hozzátette: ma, száz évvel később is „hiszünk az egy hazában”, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a múlt heti csíksomlyói búcsú, amelyen évről évre megtelik a hármashalom-kápolnának helyet adó „nyereg”.

Móczár Gábor beszámolt arról is, hogy a Fiumei úti sírkert „több mint temető”. Kulturális tér, amely versszínháznak, színháznak, irodalmi koncerteknek, rendkívüli irodalomóráknak és tematikus sétáknak is otthont ad.

A főigazgató jelezte: most vasárnapra, a nemzeti összetartozás napjára két tematikus sétát is meghirdetnek. A Szép város Kolozsvár című sétán olyan emberek sírjait kereshetik fel a résztvevők, akik életében Kolozsvár meghatározó jelentőséggel bírt. Az elcsatolt területeken születtek – sírjaik a Fiumei úti sírkertben domborulnak című sétán pedig azokról a trianoni határokon túl született írókról, költőkről, művészekről, államférfiakról és katonákról esik szó, akiknek életműve a magyar kultúra és történelem szerves része – mondta.