A brit parlament elmarasztalta Boris Johnsont

Elsöprő többséggel elfogadta a londoni alsóház hétfőn azt a szakbizottsági jelentést, amely szerint Boris Johnson korábbi konzervatív párti brit miniszterelnök tudatosan félrevezető nyilatkozatokat tett a parlamentben a koronavírus-járvány elleni korlátozások idején tartott Downing Street-i összejövetelekről.

Boris Johnson a széles körben felháborodást keltő party-gate ügy miatt került ilyen helyzetbe

Fotó: AFP

A hétfő éjszakába nyúló ötórás vita utáni szavazáson 354 képviselő támogatta voksával az elmarasztaló jelentést, és mindössze 7-en szavaztak ellene.

A jelentést a kormányzó Konzervatív Párt képviselői közül is 118-an megszavazták, köztük Theresa May korábbi miniszterelnök, Boris Johnson közvetlen hivatali elődje.

Meglehetősen magas, 200 feletti volt ugyanakkor a tartózkodók száma is. A szavazáson nem vett részt Rishi Sunak miniszterelnök, a Konzervatív Párt vezetője sem.

A képviselői előjogok, köztük a mentelmi jog alkalmazását szabályozó alsóházi szakbizottság múlt csütörtökön közzétett 108 oldalas vizsgálati jelentése szerint Boris Johnson szándékosan félrevezette a parlamentet azoknak a törvénysértő összejöveteleknek az ügyében, amelyeket a saját kormánya által a koronavírus-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozások idején tartottak a Downing Streeten.

A parlament tudatos félrevezetése a törvényerejű brit politikai konvenciók alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legsúlyosabb magatartási kihágások közé tartozik, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették.

Johnson tavaly júliusban lemondott a Konzervatív Párt vezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban az általános járványügyi tilalom ellenére ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.

A korábbi miniszterelnök tavaly még megtartotta alsóházi mandátumát, ám miután tíz napja megkapta az alsóházi szakbizottság akkor még nem nyilvános vizsgálati jelentését, azonnali hatállyal visszaadta képviselői megbízatását is, vagyis gyakorlatilag távozott a brit nagypolitikából.

A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a volt kormányfőt az egyik parti miatt - amelyet születésnapján tartottak - a rendőrség még hivatali ideje alatt megbírságolta.

Az újkori brit politikatörténetben Boris Johnson volt az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági büntetéssel sújtottak.

Az alsóházi szakbizottság a vizsgálati jelentésben közölte: Johnson parlamenti tagságának 90 napos felfüggesztését kezdeményezte volna, ha a korábbi kormányfő nem mondott volna le képviselői mandátumáról.

A brit parlamenti szabályok szerint ilyen időtartamú felfüggesztés esetén időközi választás írható ki az érintett képviselő választókörzetében.

A bizottság a jelentésben javasolta, hogy a volt kormányfő ne kaphassa meg az egykori alsóházi tagoknak járó parlamenti belépőt.

Mivel a képviselők jóváhagyták a jelentést, ezt a javaslatot is elfogadták, így Boris Johnson jelenleg nem tartózkodhat a parlamentben a korábbi képviselőket megillető jogosultságokkal.

A vizsgálatot  még Boris Johnson akkori brit miniszterelnök jelentette be 2021 májusában, annak feltárására, hogy a járvány elhatalmasodása után miként működött a kormányzati döntéshozatali rendszer.

Az előzetes várakozások szerint a meghallgatások legalább három évig tartanak, de egyes szakértők nem zárják ki, hogy az eljárás ennél is sokkal hosszabb időt vehet igénybe.

A vizsgálat több különálló részből – hivatalos elnevezéssel modulból – állt. Az első modul fő témája az, hogy Nagy-Britannia mennyire volt felkészült ilyen intenzitású és kiterjedésű egészségügyi válsághelyzetre.

A vizsgálatot Heather Hallett, az angol fellebbviteli bíróság nyugalmazott bírája vezette..

A brit egészségügyi minisztérium jelenlegi adatai szerint Nagy-Britanniában eddig 24,6 millió koronavírus-fertőződést azonosítottak szűrővizsgálatokkal, a halálos áldozatok száma meghaladja a 226 ezret.

A brit hatóságok a járvány áldozatai közé számítják mindazokat, akiknek halotti bizonyítványában lehetséges halálozási okként szerepelnek a koronavírus-fertőzés okozta szövődmények.

Hugo Keith, a vizsgálóbizottság vezető jogtanácsosa keddi nyitó előterjesztésében kijelentette: Nagy-Britanniát „alapvetően meglepetésként érte” a koronavírus-járvány gyors terjedése 2020 elején. Keith szerint ugyanis olyan hatalmas, összetett és sürgős szakpolitikai intézkedések meghozatala vált szükségessé például a lezárásokról, az emberek közötti kapcsolattartás korlátozásáról és legveszélyeztetettebbek elszigeteléséről, amilyenekre korábban nem sokan számítottak. Hozzátette: már a vizsgálat mostani kezdeti szakaszában, a bizonyítékokat feltáró meghallgatások érdemi kezdete előtt nyilvánvalónak tűnik, hogy az ország „nem feltétlenül volt jól felkészültnek nevezhető” a járványra.

A jogtanácsos hangsúlyozta: ki kellett vizsgálni azt is, hogy a koronavírus-járvány miért szedett sokkal több halálos áldozatot a szegényebb térségekben, mint a jómódú országrészekben.

Hugo Keith adatai szerint a brit lakosság legkevésbé tehetős tíz százalékán belül 2,6-szer többen haltak meg a koronavírus-fertőződés szövődményeiben, mint a leggazdagabb tíz százaléknyi csoportban.

A jogi főtanácsos kijelentette azt is, hogy valószínűleg soha nem derül ki, hogyan terjedt át az emberekre a járványt okozó új típusú koronavírus (SARS–CoV–2). Keith valószínűnek nevezte azt is, hogy soha nem derül ki, mikor történt az első emberi fertőződés.

A brit kormány először 2020 márciusának végén rendelt el országos zárlatot, és ez – a később elrendelt további zárlatokkal együtt – szabadesésszerű zuhanást okozott a brit gazdaság teljesítményében. A 2020-as év egészében átlagosan 11 százalékkal esett reálértéken a brit hazai össztermék (GDP), amely a 2013-as szintre zuhant vissza, vagyis a koronavírus-járvány sokkja egyetlen év alatt hétévi növekedést emésztett fel.

A 2020-ban mért GDP-zuhanás példátlan volt a modern brit gazdaságtörténetben.