18 órás vita a Parlamentben

Szombat délelőtt, fél tíz után nem sokkal ért véget az Országgyűlés pénteken kezdődött ülésnapja. A képviselők megszakítás nélkül csaknem tizennyolc órán át folytatták le a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Harangozó Tamás (MSZP) az egyeztetések fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy Finnországban a megbeszélések addig tartottak, amíg valamennyi érintett féllel egyetértésre nem jutottak az oktatás reformjáról. Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, a baloldal és hozzájuk kötődő szervezetek szerint minden rossz, ami az oktatás területén zajlik. Rámutatott: sok jó eleme van a finn oktatási rendszernek, ugyanakkor a skandináv országban a PISA-eredmények minden területen visszaesést mutattak az elmúlt években, és a pedagógusképzésre jelentkezők száma például radikálisan csökkent öt esztendő alatt. Ne nézzék le ennyire a magyar oktatási rendszert, mert a finnek is ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint mi − mondta.

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kritizálta, hogy 13 éve kormányoznak, a negyedik alkalommal kétharmaddal és azt tartják eredménynek, hogy 16 ezer tanár hiányzik és emiatt majd pedagógusokat kell átcsoportosítani. Felrótta a kormánynak, hogy nem növelték, hanem még csökkentették is GDP-arányosan az oktatásra fordított forrásokat. „Ez nemcsak bűn, ez hazaárulás, elárulták a gyermekeinket” − hangoztatta és a javaslat visszavonására szólított fel. Varga Zoltán (DK) szerint az a pedagógusok legnagyobb félelme a teljesítményértékeléssel összefüggésben, hogy ostorként használják majd. Arra szólított fel, kezdjék meg a pedagógusbérek emelését a „kormányzati lábbal”, adják oda azt a pénzt, amit a pedagógusoknak szántak.

Brenner Koloman (Jobbik) egy alternatív oktatáspolitikai modellt vázolt fel, amelynek részeként nemzeti konszenzust sürgetett. Szükségesnek nevezte az oktatás minőségének rendszeres monitorizálását, ugyanakkor az, ami a törvényben szerepel, erre nem alkalmas. A pedagógusokat támogató szakfelügyeleti rendszerre lenne szükség − mutatott rá. Az ellenzéki politikus klebelsbergi fordulatot szorgalmazott, és azt mondta, el kellene érni, hogy a GDP nyolc százalékát fordítsák oktatásra. Hivatásrendi törvényt határozna meg a pedagógustársadalom számára, amely a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyhoz képest többletet jelentene. 

− közölte.

Vajda Zoltán (MSZP) előbb a mesterséges intelligenciát hívta segítségül, hogy az oktatási rendszer problémáit és a terület előtt álló kihívásokat felvázolja, majd Arany János A walesi bárdok című költeményét olvasta fel, amelyet a teremben jól hallhatóan tapssal jutalmaztak. Szerinte a kormány az, amely mindent megtesz azért, hogy ne érkezzenek meg az uniós források. Az ellenzéki politikus szintén azt tette szóvá, hogy a kormány szerinte nem képes a nemzeti költségvetésből a pedagógus-béremelést biztosítani.

 Arató Gergely (DK) szerint 1985–2010 között volt egyfajta konszenzus az oktatás funkciójáról, ami arról szólt, hogyan lehet bizonyos célokat elérni, és egyetértettek az oktatás esélyteremtő szerepéről, modernizációjának szükségességéről is. A viták mindig a hogyanról szóltak, ugyanakkor 2010 után az Orbán-kormány felrúgta ezt a konszenzust, és egyetlen cél maradt: a totális politikai kontroll az oktatási rendszer és a jövő generációjának gondolkodása felett. Erről szól a mostani törvény is − mondta, megjegyezve: ez a törekvés bukásra van ítélve.

Tóth Endre (Momentum) azt mondta, Magyarországon az oktatás harmadik világbeli problémákkal küzd, sok iskola például hónapokig nem kap tisztítószert. A tankerületek képtelenek biztosítani, hogy az alapvető felszerelések rendelkezésre álljanak − mutatott rá, kiemelve: ez mind a magyar állam feladat lenne. Barkóczi Balázs (DK) rámutatott: vannak olyan digitális kompetenciák, amelyeket ma a magyar oktatási rendszer nem fejleszt. Nem hiba, hanem bűn, hogy ezeket nem akarják az oktatás szolgálatába állítani. Kitért arra is: az oktatási intézményeket a rájuk szánt forrásokkal együtt vissza kell adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt vállalják.

A vitában − amely reggel fél 7-től már kizárólag ellenzéki politikusok hozzászólásaival folytatódott − Hiszékeny Dezső (MSZP) úgy értékelt: „a süketek párbeszéde” zajlik, és nemcsak az elmúlt húsz órában volt ez így, hanem az elmúlt években is. Rengeteg szervezet mondta el a véleményét, de ezt a kormány nem hallja meg − közölte. Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta: a magyar költségvetés GDP-arányosan gyalázatosan keveset költ az oktatásra.

Takács Péter, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az ellenzéki felszólalók ugyanazokat a csúsztatásokat ismételgetik. 

− mondta. Tóth Endre (Momentum) azt mondta: egyre többen távoznak a pedagóguspályáról. Míg 2021-ben csaknem háromezer-nyolcszázan tették ezt, tavaly már több mint ötezer-háromszázan. Takács Péter államtitkár a vitára úgy reagált, hogy a szükséges egyeztetéseket a Belügyminisztérium lefolytatta. Hangot adott meggyőződésének, hogy a javaslat az oktatás ügyét előreviszi.

 Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) a vitát lezárta.

Egész éjszaka és szombaton hajnalban is folytatódott az Országgyűlésben a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést Pintér Sándor belügyminiszter jegyzi, amely a tárcavezető szerint azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon.

Garantált a béremelés

Soha nem látott mértékű béremelés lesz a szférában. Ehhez az is kell, hogy Brüsszelből érkezzenek meg az uniós források, amelynek eredményeképpen fokozatosan a diplomás átlagbér 80 százalékát elérő fizetésük lehet a tanároknak. Amíg az uniós pénzek nem érkeznek meg, addig is évi tízszázalékos emelés várható.

Ha a törvényjavaslatot elfogadja a parlament, 

A Pedagógus I. kategóriában 410 ezer forinttól 1,065 millió forintig, Pedagógus II. esetén 430 ezer forinttól 1,135 millió forintig terjedhet a fizetés mértéke, egy mesterpedagógus ugyanakkor 520 ezer forinttól 1,365 millió forintig, egy kutatótanár pedig 640 ezer forinttól 1,47 millió forintig terjedő mértékben kaphat illetményt. A javaslat szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók végkielégítést is kaphatnak. Ez húsz év jogviszonyban töltött idő után nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összeg lehet, de már három év után egyhavi illetménynek megfelelő végkielégítés kapható. 

Tíz hét szabadság

A törvényjavaslatban korábban 12 órás felső korlátot határoztak meg a napi kötelező munkaidőre. 

amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára. 

Heti 24 órában rögzítenék a tanítási órák számát

Hollik István, a KDNP képviselője a tegnapi általános vitában az Országgyűlésben kifejtette: a javaslat a munkaidővel összefüggésben azt rögzíti, hogy heti 22–26 órát kellene kötelezően tanítani. 

Azért tesznek technikai módosító javaslatok helyett politikai lépéseket az új pedagógus életpályamodell ellen a magyar baloldali parlamenti pártok, mert politikai hasznot remélnek ettől − jelentette ki a Nézőpont Intézet elemzője szombat reggel az M1 aktuális csatornán. Pálfalvi Milán szerint a baloldal tudja, hogy nem talál fogást a törvényen, azért próbálják az érintetteket, tanárokat, iskolaigazgatókat, szülőket dezinformálni. Sok téves információ kering erről a törvény-tervezetről, pedig az bárki számára hozzáférhető az Országgyűlés honlapján − tette hozzá. Mint mondta, akik megismerik a javasolt intézkedéseket és azok várható eredményeit, azok meg fognak nyugodni. Azok olyan előnyökkel járnak, amelyek segítik a pedagógusokat abban, hogy több szabadságuk lehessen, valamint nagyobb fizetést vihessenek haza. 

− tette hozzá. A kormány célja, hogy egy működőképes államot hozzon létre, a Fidesz-KDNP 2010 óta ezen dolgozik. Éppen ezért nincs más lehetősége a "dollár baloldalnak", mint hogy politikai eszközökkel zavart keltve próbálja meg rontani a helyzetet − fejtette ki Pálfalvi Milán.

A tüntetés kudarca

A vitával egy időben, nagyjából ezerötszázan gyűltek össze tegnap a Kossuth téren, hogy tiltakozzanak a pedagógusok életpályájáról szóló törvénytervezet ellen. Az eseményen tudósító kollégánk szerint láthatóan érdektelenségbe és trágárságba fulladt a tüntetés. 

Egyébként a baloldali pártok is szép számban képviseltették magukat: A tüntetés vége felé ellenzéki politikusokat szólítottak a színpadra, akik két percet kaptak arra, hogy a törvénytervezet ellen emeljenek szót. Az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes szerint a kormány visszaél a kétharmaddal, és hazudik, amikor Brüsszeltől várja a pénzt a tanárok béremelésére. A párbeszédes Szabó Tímea a szégyen és a gyávaság napjának nevezte a parlamenti vitát. A Tanítanék Mozgalom tagjai diktatúrát kiáltottak, a diáktüntetők Petőfit szavalva akasztást vizionáltak, Pankotai Lili – aki a tavaly októberi kormányellenes tüntetésen elmondott trágár beszédéről híresült el – ezúttal is a kormányt bírálta obszcén stílusban.