Zavaros hírek Bahmutról

Szinte percenként hangzottak el egymásnak ellentmondó nyilatkozatok a hirosimai G7-csúcs zárónapján arról, hogy az orosz erők elfoglalták-e a régóta ostromolt Bahmut települést a Donbaszban. A csúcs vendégeként jelen levő Volodimir Zelenszkij elnök két nyilatkozatot adott, a második alkalommal cáfolta saját korábbi kijelentését.

Bahmut elestének kérdése határozta meg a sajtó érdeklődését a világ hét legfejlettebb ipari nagyhatalmai, a G7-országok szombaton, Hirosimában tartott csúcstalálkozójának zárónapján: az újságírók az Oroszország elleni szankciók és a Kínára gyakorolt nyomás témái helyett leginkább a találkozón a hétvégén váratlanul megjelent Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseivel, illetve

az ukrajnai Donbaszban fekvő várossal kapcsolatos orosz és ukrán nyilatkozatokkal foglalkoztak.

Zelenszkij cáfolta Zelenszkijt

Zelenszkij vasárnap újságírói kérdésre válaszolva megerősítette az ukrajnai Bahmut városának elvesztését. Úgy fogalmazott: a városból „semmi sem maradt.” Azt is hozzátette: Bahmut ma már csak a szívünkben él – foglalja össze a történteket a Le Monde.

Csakhogy nem sokkal később

Zelelenszkij már másképp beszélt az ostromlott donbaszi városról.

Azt állította, „Bahmutot a mai napig nem szállta meg az Orosz Föderáció.” Úgy fogalmazott: az oroszok Bahmutban vannak, de még nem foglalták el a várost. A Reuters szerint Zelenszkij sajtótitkára is helyesbített.

„Közelharc” Hirosimában

Az ukrán és orosz tisztviselők megjegyzéseinek sora zavart okozott az ügyben – jegyezte meg az AP amerikai hírügynökség. Az ukrán erők

„részben bekerítették” Bakhmutot

– mondta például az ukrán védelmi miniszterhelyettes. Hanna Maliar a Telegram csatornán „csapataink előrenyomulásáról” nyilatkozott a külvárosi frontvonalakon.

Gratulált a Wagner katonai magánvállalat fegyvereseinek és az orosz hadseregnek Bahmut elfoglalásához Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte vasárnap a Kreml sajtószolgálata.

Vlagyimir Putyin gratulált a Wagner rohamegységeinek, valamint az orosz fegyveres erők összes katonájának, aki biztosította számukra a szükséges támogatást és a szárnyak védelmét, a Bahmut felszabadítására irányuló hadművelet lezárásához – áll a tájékoztatásban.

A Kreml állami elismerést helyezett kilátásba mindazok számára, akik kitüntették magukat a harcokban.

Az orosz védelmi minisztérium éjjel jelentette be, hogy Bahmut felszabadítása az orosz hadsereg tüzérsége és légiereje által támogatott Wagner rohamegységek offenzívájának eredményeként befejeződött. A város elfoglalásáról Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg alapítója szombaton tett bejelentést.

A háború előtt 72 ezer lakosú város fontos közlekedési csomópont és a Donyec-medencében kiépített ukrán védvonal fontos eleme volt. A város birtoklásáért folytatott harcok augusztus 1-jén kezdődtek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat este gratulált a Wagner-csoportnak a város bevételéhez – közölte vasárnap reggel a TASZSZ orosz hírügynökség. Orosz részről később nem érkezett információ arról, hogy új fejlemény történt volna a Bahmutért folytatott küzdelemben.

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának tájékoztatása szerint az orosz hadsereg, egy nap leforgása alatt hat rakétatámadást és 52 légicsapást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen. Liman, Szlovjanszk és Konsztantyinovka városait SZ-300-as, nagy hatótávolságú – földi célpontok ellen használatos – rakétákkal lőtték.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök vasárnap a hirosimai G7-csúcstalálkozó végén.

„Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe behatolni” – mondta Biden még Japánban a csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón.

Az amerikai elnök elvileg megadta az engedélyt az Egyesült Államok által gyártott F–16-os vadászgépek Ukrajnába szállításához a szövetségi együttműködés keretében, mivel véleménye szerint megváltozott a katonai helyzet a háborúban álló országban.

Biden világossá tette: ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek.

Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz-ukrán békemegállapodás esetén az F–16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.

Az Egyesült Államok újabb 375 millió dollár (mintegy 130 milliárd forint) értékű katonai segítséget küld Ukrajna számára lőszerek és egyéb felszerelés formájában – közölte a Fehér Ház vasárnap.

Az újabb szállítás bejelentése egybeesett Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójával, amelyet Japánban a G7-csoport csúcstalálkozójának keretében tartottak. Ezen az amerikai elnök megerősítette az amerikai kormány elkötelezettségét Ukrajna további támogatása iránt, és kifejezte készségét a katonai támogatás folytatására is, hogy kielégítsék Ukrajna azonnali harctéri szükségleteit.

Az amerikai-ukrán államfői megbeszélésen szóba került ukrán pilóták kiképzése F–16-os, negyedik generációs harci repülőgépek kezelésére, amelybe az Egyesült Államok is beleegyezett. Ugyanakkor azt az ukrán kérést, hogy repülőgépek formájában is küldjenek segítséget, Washington egyelőre nem teljesíti.

Az ukrán légvédelem megerősítését ugyanakkor mindketten fontosnak mondták, és Joe Biden megismételte, hogy az Egyesült Államok – több más G7 országgal közösen – segítséget nyújt a háborúban lerombolt ukrán energiainfrastruktúra újjáépítéséhez, valamint ahhoz is, hogy Ukrajna képes legyen teljesíteni az euroatlanti integráció feltételéül szabott reformokat.

Az orosz-ukrán háború egy évnyi ukrajnai és gazdasági pusztítását követően továbbra sem került látótávolságba a fegyverszünet vagy a béke kérdése. Miután halált okozó fegyvereket vásárol és szállít, s miközben a tizenegyedik szankciós csomagot készíti elő az Európai Unió, fontos kérdés, hogy a nemzetközi szereplők a béke vagy a háború irányába tesznek lépéseket. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a legismertebb vezetők pozícióját ebben a kérdésben.

A Nézőpont szerint az utóbbi időszakban kevés, a béke nevében történő nemzetközi felszólalás történt. Ellenben Ferenc pápa magyarországi látogatása során többször is felszólított az ukrajnai béke érdekében szükséges „kreatív erőfeszítésekre”.

A kutatás szerint a pápa a legbékepártibb (92 százalék), s szinte senki nem gondolja (1 százalék), hogy a háború pártján állna.

A katolikus egyházfőn kívül csak a magyar kormányfőről gondolja a magyarok többsége, hogy a békét szeretné előmozdítani (72 százalék), s mindössze ötödannyian vélekednek ezzel ellenkezőleg (14 százalék). Orbán Viktor békepártiságáról nemcsak a kormánypártiak (94 százalék), de még az ellenzékiek többsége (50 százalék) is meg van győződve.

A közvélemény-kutatás szerint a Fidesz-szavazók körében szinte senki (1 százalék) nem gondolja, hogy ne a békét támogatná, míg a baloldaliak közül is csak kevesebb mint egyharmad tudja ezt elképzelni (30 százalék) – áll a cikkben.

A felmérés szerint az Európai Unió két legnagyobb tagállama vezetőinek megítélése már megosztóbb. A decemberben békekonferenciát tartó Emmanuel Macron francia elnökről többen feltételezik (46 százalék), hogy a békét szeretné előmozdítani, mint akik szerint valójában a háború pártján áll (35 százalék).

A kezdeti vonakodása után Ukrajnának egyre több fegyvert biztosító Németország vezetőjéről, Olaf Scholz kancellárról azonban már többen gondolják úgy, hogy a háború pártján áll (35 százalék), mint hogy fegyvernyugvást szeretne (33 százalék) – idézi a felmérést a Magyar Nemzet.