Újabb ötmilliárd eurós katonai segély Ukrajnának

Olaf Scholz német kancellár újabb 2,7 milliárd euró értékű katonai segélyszállítmányt ígért Ukrajnának Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyugat-európai körútjának berlini állomásán, vasárnap. A kancellár hivatala azt közölte, hogy a katonai segélycsomag alatt további korszerű Leopard harckocsik és a legújabb légvédelmi rakétarendszerek értendők.

Emmanuel Macron francia államfő szintén „jelentős” katonai és humanitárius segítséget ígért Kijevnek vasárnap kora este, amikor Zelenszkij az Elysée-palotába látogatott.

A francia segélycsomag pontos mértékét egyelőre nem közölték, de szakértők szerint a berlini és a párizsi támogatás összege meghaladja az ötmilliárd eurót.

Az orosz védelmi minisztérium szombati közleménye szerint ukrán harci gépek Nagy-Britanniától kapott hosszú hatótávolságú Storm Shadow rakétákkal lőttek két ipari létesítményt Luhanszkban.

Nagy-Britannia csütörtökön jelentette be, hogy elkezdi a hosszú hatótávolságú rakéták szállítását, amelyekkel Ukrajna messze a frontvonal mögött is csapást tud mérni az orosz csapatokra és az utánpótlást tároló raktáraikra.

Ben Wallace brit védelmi miniszter hangsúlyozta: a rakétákat arra használja Kijev, hogy visszaszorítsa a szuverén ukrán területet kezükben tartó orosz erőket. Ukrajna korábban garantálta, hogy erőik Oroszország nemzetközileg elfogadott határain belüli célpontokra nem mérnek velük csapást.

Az orosz védelmi tárca közleménye szerint a pénteken kilőtt rakéták egy vegyi és egy húsüzemet találtak el az Ukrajna keleti részén fekvő, oroszok által elfoglalt Luhanszkban.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy London korábban közölte, hogy a Storm Shadow rakétákat nem vetik be polgári célpontok ellen. A tárca hozzáfűzte: lelőtték azt a SZU-24- és MiG-29-es ukrán harci gépet, amelyek a rakétákat kilőtték.

A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy az orosz csapatoknak egy újabb háztömbnyit sikerült előre jutniuk Bahmutban, amelyet Moszkva tíz hónapja ostromol.

Az ukrán erők több mint tíz orosz állást foglaltak el vasárnap a Donyeck megyei Bahmutnál – közölte Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Telegramon.

„Változatlanul nyomulunk előre Bahmut peremvidékén. Egységeink ma több mint tíz ellenséges állást foglaltak el Bahmut külvárosának északi és déli részén, és megtisztították az Ivanyivszkij település környéki erdők jelentős részét az orosz erőktől. Különböző helyszíneken orosz katonákat ejtettek foglyul az ukrán alakulatok” – írta Maljar. Hozzátette, hogy Bahmuton belül továbbra is súlyos a helyzet. „Az ellenség összegyűjtötte ott minden erejét, és megpróbál előretörni, mindent elpusztítva, ami az útjába kerül. A heves csaták tovább folytatódnak” – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában – amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett – kijelentette, hogy Bahmut az ukrán ellentámadás „előjátéka”. „Ukrajna saját kezébe vette a kezdeményezést. Ez nem jelenti azt, hogy Bahmut holnap felszabadul, de a heves harcok folytatódnak, és Oroszország harci képessége tovább romlik. Tágabb értelemben Bahmut az ellentámadás előjátéka. Ez az az ajtó, amely megnyitja Ukrajna előtt az utat egy sikeres ellentámadás megindításához” – fejtette ki Podoljak.

Arra a kérdésre, mikor kezdődik az ukrán ellentámadás, Podoljak azt válaszolta, hogy „nemcsak egy eseményről van szó, amely ma kezdődött és holnap véget ér, hanem sok műveletről, több száz akcióról, amelyek közül néhányat már el is kezdtek végrehajtani”. Megjegyezte, hogy az orosz logisztikai támogatás intenzív ukrán ágyúzása csökkenti az orosz hadsereg képességeit. „A donyecki régió egyes részein kisebb helyi sikerek már vannak” – jegyezte meg a tanácsadó.

Az orosz hadsereg visszaverte a Bahmut környékén indított összes ukrán ellentámadást, emellett nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású, precíziós fegyverekkel mért csapást az ukrán élőerőre és hadfelszerelésre a Dnyipropetrovszk megyei Ternopil és Petropavlivka közelében – jelentette vasárnap Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasekov elismerte, hogy a Bahmut környékén vívott harcokban elesett két orosz ezredes. Az orosz tábornok által ismertetett hadijelentés szerint az ukrán fegyveres erőknek a szoledari-bahmuti frontszakaszon az elmúlt nap folyamán több mint négyszáz katonája halt meg vagy sebesült meg, továbbá 12 harckocsit, 18 gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, valamint egy D-20-as tarackot veszítettek. Az orosz napi összesítés értelmében az ukrán élőerőveszteség mintegy hétszáz fő volt.

Az orosz katonai tárca összesítése szerint a háború kezdete óta 1100 sorozatvető semmisült meg.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok vasárnap ukrán tüzérségi támadást.

Az oroszországi Brajnszki területen ukrán drónok két bombát dobtak le egy olajtárolóra Klinci városban. Ezek a hivatalos jelentés szerint üres tartályok közé zuhantak le, jelentősebb kárt és személyi sérülést nem okozva.

Csehország január végéig 35,8 milliárd korona (590,7 milliárd forint) értékű segélyt küldött Ukrajnának – közölte vasárnap az idnes.cz hírportál a cseh pénzügyminisztérium hivatalos kimutatására hivatkozva.

A cseh állami forrásokból küldött segélyek – humanitárius segélyek, fegyverek, gépek, közlekedési eszközök – értéke 24,6 milliárd koronát tesz ki, az összeg többi részét az önkormányzatok, szervezetek, cégek és a lakosság adták össze.

A belügyminisztérium kimutatása szerint április elején több mint 325 ezer ukrán állampolgár tartózkodott Csehországban hivatalos engedéllyel, amely az egészségügyi, a társadalombiztosítási és az oktatásügyi rendszer igénybevételére jogosít fel. A menekültek kétharmadát nők, egyharmadát gyerekek teszik ki. Mintegy 100 ezer ukrán menekült már rendes munkahelyet talált és adót fizet. A cseh iskolákat mintegy 50 ezer ukrán gyerek látogatja.

Az orosz invázió tavaly februári kezdete óta több mint félmillió ukrán állampolgár kapott speciális, egy évre szóló tartózkodási engedélyt a cseh hatóságoktól. Ezt az engedélyt idén márciusban újabb egy évre meg lehetett hosszabbítani, amit 325 ezren tettek meg.

További mintegy 200 ezer csehországi ukrán menekült egy része visszatért hazájába, vagy Nyugat-Európába távozott.

A cseh kormány többször hangsúlyozta, hogy addig folytatja a segítségnyújtást Ukrajnának, amíg arra szükség lesz. Petr Pavel államfő a közelmúltban jelentette be, hogy a csehek rövidesen két szovjet gyártmányú KUB légelhárító rakétarendszert is átadnak az ukránoknak a hozzájuk tartozó rakétákkal együtt. Prága mérlegeli a cseh gyártmányú L-159 típusú vadászgépek szállítását is Kijevnek.

Megdöbbentő dolgok derültek ki az interneten keringő titkos amerikai hírszerzési dokumentumok egy eleddig nem ismert részéből.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal szerezte meg a nyugati kormányok bizalmát, hogy vállalta, az általuk biztosított fegyvereket nem fogja Oroszország határain átnyúló támadásokra használni, és inkább az Ukrajna határain belüli orosz erők elleni támadásokat helyezte előtérbe. Zárt ajtók mögött ugyanakkor az ukrán elnök agresszív ösztönei kiütköznek, ami éles ellentétben áll a nyilvánosság előtt eljátszott nyugodt, sztoikus államférfival – írja a The Washington Post amerikai napilap a Pentagon által is hitelesnek tartott hírszerzési dokumentumokra hivatkozva.

A dokumentumokban – melyek az amerikai titkosszolgálat lehallagatási anyagaira épülnek – szerepel többek között, hogy

Zelenszkij február közepén egy Julija Sviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy Ukrajna robbantsa fel a Magyarországot kőolajjal ellátó Barátság vezetéket.

„Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, mert ezzel tönkre tudná tenni Orbán Viktor magyar miniszterelnök iparát, ami erősen az orosz kőolajra épül” – idézi a Washington Post az egyik iratot. Az ukrán elnök Magyarország kormánya elleni haragja válthatta ki az értelmetlen és fenyegető mondatokat, írták megjegyzésben a lehallgatási anyagot elemző titkosszolgálati tisztviselők.

Nem ez volt az egyetlen meghökkentő javaslata Zelenszkijnek, hisz egy januári megbeszélésen azt szerette volna például elérni, hogy Ukrajna „csapásokat hajtson végre Oroszországban”, miközben ukrán szárazföldi csapatokat küldött volna ellenséges területre, hogy „meg nem határozott, orosz határ menti városokat foglaljanak el”.  Mindezt a dokumentum szerint azért, hogy „Kijevnek befolyást biztosítson a Moszkvával folytatott tárgyalásokon”.

Egy másik, február végi, Valerij Zaluzsnij tábornokkal folytatott megbeszélésen

az ukrán elnök komoly aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országa továbbra sem rendelkezik olyan nagy hatótávolságú rakétákkal, amelyek képesek volnának elérni az Oroszországban állomásozó orosz csapatokat.

Zelenszkij ezt követően azt javasolta, hogy Ukrajna inkább drónokkal támadja meg a nyugat-oroszországi Rosztovban lévő, nem részletezett katonai létesítményeket.