Továbbra is tilos nálunk ukrán gabonát forgalmazni

Szombaton lépett életbe az az uniós rendelet, amely felváltja a tagállami rendeleteket az ukrán gabonaimport ügyében – jelentette ki az agrárminiszter a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen tartott sajtótájékoztatóján.

Nagy István jó hírnek nevezte, hogy Ukrajnából származó gabonát továbbra sem lehet Magyarország területére beszállítani és itt forgalmazni, vagyis ezzel együtt érvényben maradnak a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgóra vonatkozó korábbi szabályozások.

Ugyanolyan szigorúan és rendezetten történik ennek a rendeletnek a betartatása, mint a tagállami hatáskörben meghozott intézkedéseké – hangsúlyozta a tárcavezető.

Az agrárminiszter úgy értékelte, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia összefogása meghátrálásra késztette a brüsszeli bürokratákat.

„Végre megértették azt, hogy olyan nagyfokú belső piaci zavart okoz az ukrán mezőgazdasági termék beáramlása az Európai Unióba, hogy azt mindenképpen kezelni kell” – fogalmazott Nagy István.

Emlékeztetett arra, Magyarország sokszor felhívta Brüsszel figyelmét a korlátozó intézkedések szükségességére, de kérése mindeddig „süket fülekre talált”. Az öt tagállam bátor döntése, vagyis az egyedi importtilalom hatására azonban Brüsszelben is belátták a közös fellépés fontosságát – mondta.

Hozzátette, az uniós rendelet nem szabályozza a május 2. előtti szerződések kötelezettségeit, ezért a korábbi kontraktusokra a magyar rendelet vonatkozik.

Az agrárminiszter reményét fejezte ki, hogy ezzel a döntéssel végre megindulhat a magyar gabonakereskedelem, és a hazai termelők gabonája olyan piacokra kerülhet, ahová a gazdálkodók szánták.

Megjegyezte, szóbeli megállapodás van arról, hogy ezt az uniós eljárást június 5. után is fenntartja az EU, erre vonatkozóan azonban írásbeli nyilatkozatot vár a brüsszeli döntéshozóktól a magyar agrártárca.

Ahhoz, hogy öt ország elálljon a saját tagállami döntéseitől, kellő garanciák kellenek – jelentette ki Nagy István.

Újra bebizonyosodott, hogy a magyar gazdák mindig számíthatnak a nemzeti kormányra. Fenntartjuk az ukrán gabonaimport tilalmát. A nemzeti korlátozások helyébe azonban most az uniós forgalomba hozatali tilalom lép. Ez Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia közös fellépésének eredménye, ami meghátrálásra kényszerítette Brüsszelt, jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető elmondta, az április végi uniós szintű megállapodásnak megfelelően hazánk visszavonja az Ukrajnából származó, számos mezőgazdasági termékre vonatkozó átmeneti nemzeti importtilalmat, és ezzel érvényesül a négy terményre – búza, kukorica, napraforgómag és repcemag – bevezetett uniós forgalomba hozatali tilalom hazánkban. A behozatali tilalom folyamatosságának fenntartása érdekében ugyanakkor a 2023. május 2-a előtt aláírt szerződésekben szereplő mezőgazdasági termékek esetében fennmarad a nemzeti importtilalmi szabályozás. Ugyanis az öt tagállam és Brüsszel egyezségében nem szerepelt az az uniós jogszabályban előzmények nélkül megjelenő kitétel, hogy az uniós forgalomba hozatali tilalom nem vonatkozik a 2023. május 2-a előtt aláírt szerződésekre, tette hozzá.

A miniszter emlékeztetett, április végén uniós szintű megállapodás született az ukrán gabonaimport ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia a rendkívüli gabonapiaci helyzet miatti közös fellépésének eredményeképpen Brüsszel meghátrált. 2023. május 2-án az Európai Bizottság kihirdette azon végrehajtási rendeletét, amely szerint Ukrajnából származó búza, kukorica, napraforgómag és repcemag nem bocsátható forgalomba ezekben az országokban.

A tárcavezető rámutatott, hogy a búza, a kukorica, a napraforgómag és a repcemag esetében a tranzit szállítmányok továbbra is engedélyezettek, a behozatal napjától számított tizenötödik nap végéig hagyhatják el ezek a szállítmányok Magyarország területét, kilépésüket az illetékes hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A más országokból behozni szándékozott gabona- és olajosnövények esetében kötelező marad az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe való bejelentés is, húzta alá.

Hazánk fontos célnak tekinti az öt közép-kelet-európai tagállam további közös, összehangolt fellépését – hangsúlyozta Nagy István, és kiemelte: a magyar kormány számára a magyar gazdák védelme elsődleges, csak olyan intézkedésekre nyitott, amely garantálja az ő érdekeiket.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hozzájárult az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó rendkívüli uniós intézkedések fenntartásához – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

A 537 szavazattal, 42 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett elfogadott európai bizottsági javaslat további egy évre hosszabbítja meg az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó importvámok, dömpingellenes vámok és egyéb védintézkedések felfüggesztését.

Az EP szerint az intézkedés fenntartására Oroszország háborúja miatt van szükség, amely akadályozza Ukrajnát abban, hogy fentartsa a kereskedelmét a világ többi részével.

A vámok felfüggesztése a belépési árrendszer hatálya alá tartozó gyümölcsökre és zöldségekre, valamint vámkontingensek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékekre és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozik. Az EU-Ukrajna társulási megállapodás értelmében az ipari termékekre 2023. január 1-jétől nulla vámtétel vonatkozik, így azok nem szerepelnek az új javaslatban – tájékoztattak.

A rendeletet az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia, majd az intézkedést kihirdetését követő napon lép hatályba.

A június ötödikén lejáró rendelet meghosszabbítását az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia, majd az intézkedést kihirdetését követő napon lép hatályba.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményt juttatott el az MTI-hez, amely szerint Győri Enikő fideszes EP-képviselő az Ukrajnának nyújtott autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedés meghosszabbítását megerősítő EP-szavazással kapcsolatban úgy fogalmazott: “sikerrel járt európai összefogásunk gazdáink védelme érdekében”.

Kijelentette:

lehetővé vált, hogy azok a rendkívüli védintézkedések életbe léphessenek, amelyek biztonságot nyújtanak a közép-európai országoknak.

Április közepén öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetői kérték az Európai Bizottságtól, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak károkat okozó ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária ezt megelőzően egyoldalúan importtilalmat vezetett be az ukrajnai mezőgazdasági termékekre.

A tagállami intézkedésekre utalva Győri Enikő úgy fogalmazott: „sikerrel járt tehát az érintett országok összefogása, együtt álltunk ki gazdáink érdekeiért, véget vetettünk a helyzetüket nehezítő állapotoknak”.

Szavai szerint olyan európai szintű megoldást sikerült elérni, amely felváltja az érintett tagállamok által az ukrán agrártermékekre egyoldalúan bevezetett importtilalmakat.

„Elvárjuk, hogy az Európai Bizottság betartassa: az unióba csak olyan agrártermék jöhet be, amely megfelel az európai egészségügyi normáknak. Számítunk továbbá arra is, hogy a brüsszeli testület nem engedi, hogy Ukrajna trükközéssel ártson a gazdáinknak”

– fogalmazott.

Az érintett országok továbbá azt is elvárják az uniós bizottságtól, hogy az ígéretéhez híven minden érintett tagállam igazságosan támogatást kapjon a 100 millió eurós mezőgazdasági tartalékból – hangsúlyozta.

„Nekünk továbbra is a magyar gazdák érdeke az első. Nem engedjük, hogy a háború árát a gazdáknak kelljen megfizetni” – tette hozzá Győri Enikő.

Az ügyvezető szlovák agrárminiszter – aki áprilisban egészségre káros növényvédőszer-tartalma miatt betiltotta az ukrán gabona és több más termék behozatalát az országba – csütörtökön kézbesítette felmentési kérelmét az államfőnek. Samuel Vlcan távozási szándékát egy, a napokban nyilvánosságra került, a családi cégét érintő állami támogatási üggyel indokolta. A szlovák hírügynökség jelentése szerint Vlcan családi cége 1,4 millió eurós (megközelítőleg 520 millió forint) vissza nem térítendő támogatást kapott a környezetvédelmi minisztériumtól. Az államfői hivatal a jövő hétre ígérte a felmentési kérelem elbírálását.

Eduard Heger kabinetje tavaly decemberben megbukott egy – a kormánykoalícióból szeptemberben kilépett liberálisok kezdeményezése alapján – ellene tartott bizalmi szavazáson a pozsonyi parlamentben, s a kormány azóta ügyvezetőként látja el feladatait. A pozsonyi törvényhozás januárban jóváhagyott határozata szerint Szlovákiában szeptemberben tartják meg az előrehozott parlamenti választásokat.

A Heger-kabinet parlamenti bukását követően többször, így az elmúlt napokban is felmerült egy szakértői kormány kinevezésének lehetősége. Ezt a lehetőséget az ellenzéki pártok egy része, köztük a Richard Sulík vezette liberálisok, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Peter Pellegrini vezette Hang (Hlas-SD) támogatja. Ezzel ellentétben a szakértői kormány kinevezését instabilitást hozó intézkedésnek tartják a kormánykoalíció pártjai, élükön Eduard Heger ügyvezető kormányfővel, aki rendkívüli televíziós beszédében azt hangsúlyozta, hogy az instabilitás elkerülése érdekében az ügyvezető kormánynak kell maradnia a szeptemberi választásokig.

A legerősebb szlovák ellenzéki párt, az Irány (Smer-SD) szerint a parlamenttel folytatott egyeztetés nélkül, kizárólag az államfő döntése alapján kinevezett, a választók megbízatását nélkülöző szakértői kormány nem lehet megoldás a jelenlegi helyzetre. Az Irány elnöke, Robert Fico ezzel kapcsolatban pénteken bejelentette: az hozhat megoldást, ha a szeptemberre tervezett előrehozott parlamenti választásokat korábban, már júliusban megtartanák, s ezzel összefüggésben pártja rendkívüli parlamenti ülést fog kezdeményezni.