Továbbra is súlyos harcok Bahmutnál

Továbbra is nagyon súlyos harcok zajlanak az ukrajnai Bahmutban, ahol az orosz csapatok óriási erők bevetésével próbálnak előrehaladni. Folyamatosak a légitámadások is az ukrán városok ellen, de a jelek szerint hatékonyan működik a légvédelem.

Vadul pásztázta a kijevi égboltot a légvédelmi keresőreflektor péntek hajnalban. A városi katonai adminisztráció közlése szerint újabb, ebben a hónapban tizedik alkalommal érte légitámadás az ukrán fővárost, a légvédelem azonban minden lövedéket hatástalanított.

Folyamatos tüzérségi tűz alatt tartja az orosz haderő a frontvonal menti ukrán területeket: Herszon megyét 57 támadás érte csütörtökön, két civil megsérült.

Az ukrán légvédelem közlése szerint országszerte három orosz rakétacsapást sikerült megakadályozniuk és 16 orosz drónt semmisítettek meg.

Szinte folyamatosan hullnak a bombák a kelet-ukrajnai Bahmutnál: az orosz tüzérség és légierő megpróbálja megakadályozni, hogy utánpótlás érkezzen az urán harcállásokra.

„Folyamatos a bombázás. Folyton keresik az új célpontokat és tűz alá vesznek minket” – mondta egy ukrán katona.

Ennek ellenére az ukrán védelmi erők csütörtökön azt állították: újabb területeket sikerült ellenőrzésük alá vonni.

„Ahogy megkezdtük az előre nyomulást, minden utánpótlási útvonalunkat elkezdték bombázni, hogy a páncélozott járműveink ne tudjanak gyalogságot, lőszereket és felszereléseket bejuttatni. Az orosz tüzérség rendkívül intenzív támadást folytat” – mondta a légvédelem parancsnoka.

Az amerikai hadtudományi intézet is megerősítette: az ukrán erők taktikailag fontos pozíciókat foglaltak el, a rendkívül heves orosz ellentámadás azonban megakadályozhatja az ukránokat abban, hogy javukra fordítsák stratégiai elhelyezkedésüket.

A front túloldalán is óriási pusztításokat okoznak a tüzérségi támadások. Olekszandr Szirszkij ukrán vezérezredes tette közzé csütörtökön ezeket a felvételeket, melyeken állítólag az látszik, ahogy egy teljes orosz osztagot pusztít el egy ukrán tüzérségi csapás.

Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér pénteken azt közölte:

borítékolható, hogy még napokig nem dől el Bahmut sorsa, ugyanis heves harcok alakultak ki a város déli részén felállított ukrán erődítmény körül.

A nemzetközi szerződések betartására szólította fel Ukrajnát és Oroszországot az ENSZ leszerelési ügyekért felelős helyettes főbiztosa. Adedeji Ebo kijelentette: ellenőrizhetetlen, hogy a két fél mekkora mennyiségű fegyvert szállított a frontvonalra, amely növeli a jogosulatlan fegyverhasználat veszélyét. Vaszilij Nyebenzja orosz küldött kijelentette: a fegyverszállításokkal a Nyugat beavatkozott a konfliktusba, és a hidegháborúból ismert, úgynevezett proxyháborút víz Oroszországgal szemben.

Úgy tűnik, Amerika továbbra sem mutatkozik hajlandónak arra, hogy saját készletéből küldjön vadászgépeket, de a jövőben már nem fogja akadályozni, hogy más szövetséges országok megtegyék ezt.

A Biden-adminisztráció megadta az engedélyt az európai szövetségeseknek, hogy F–16-os vadászrepülőgépeket szállítsanak az ukránoknak – értesült a CNN fehér házi forrásokból. A lap szerint erre azért kerülhetett sor, mert Bidenékre egyre nagyobb nyomás nehezedett a kongresszus tagjai és a szövetségesek részéről, hogy segítsék Ukrajnát az erősödő orosz légitámadások közepette.

Az viszont nyitott kérdés, hogy pontosan melyik ország és hány ilyen vadászgépet fog küldeni. A CNN leszögezi,

az amerikai kormányzat tisztviselői nem tudnak arról, hogy bármely szövetséges hivatalos kérelmet nyújtott volna be az F–16-osok exportálására,

és a külügyminisztérium tisztviselőinek, akiket általában az ilyen harmadik féltől származó transzferek jóváhagyásának adminisztratív munkáival bíznának meg – a források elmondása alapján –, egyelőre nem kaptak munkamegbízást.

Kik tartanak F–16-osokat? Például Hollandia, amely korábban jelezte, hogy hajlandó „pár darabot” átadni Ukrajnának. A hollandokon kívül komolyan számításba jöhetnek a németek és a britek, akik az elmúlt hónapokban a leginkább tűntek elkötelezettnek a kérdésben. Hivatalos kérelem ugyanakkor mindmáig tőlük sem érkezett.

Megingathatatlan támogatásukról biztosították Ukrajnát a G7-országok a szervezet hirosimai csúcstalálkozóján. A német kancellár például azt mondta: folytatják a fegyverszállításokat Kijevnek. Ellentüntetők közben az atomháború veszélyére hívták fel a figyelmet. Szakértők pedig arról beszélnek: nem véletlen, hogy Hirosimába hívták a világ vezetőit, hogy az ukrajnai háborúról egyeztessenek.

A japán miniszterelnök személyesen fogadta az Európai Bizottság elnökét a hirosimai Béke Emlékparkban. Később megérkezett az Európai Tanács elnöke, majd a brit, az olasz és a kanadai miniszterelnök, a francia és az amerikai elnök, valamint a német kancellár is.

A világ gazdaságilag legfejlettebb országait tömörítő G7-csoport vezetői koszorúzással tisztelegtek az 1945-ös atomcsapás több tízezer áldozata előtt. Joe Biden csak a második amerikai elnök, aki Hirosimában járt.

Eközben tüntetők vonultak Hirosima utcáira, hogy a G7-csúcs ellen tiltakozzanak, és felhívják a figyelmet az atomháború veszélyére.

Volt olyan tiltakozó, aki azt mondta: szerinte a G7-csúcs országai atomháborút készítenek elő. „Abszolút ellenzem a háborút. Ellenzem a nukleáris fegyverek használatát, ezért vagyok itt. Ezt a csúcstalálkozót azért tartják, hogy felkészüljenek egy nukleáris háborúra. Mindent meg kell tennünk, hogy tiltakozzunk ez ellen” – mondta egy tüntető.

apán nem véletlenül választotta az idei G7-csúcs helyszínéül Hirosimát. A japán miniszterelnök szerint a világ vezetőinek közelről kell látniuk, hogy milyen pusztításra képes egy atombomba.

„A G7-csoportnak hatékonyan kell reagálnia a nemzetközi közösség előtt álló fontos kérdésekre, és vezetnie kell a világot” – fogalmazott Kisida Fumio japán miniszterelnök az első egyeztetésen.

A találkozó első napján az ukrajnai háború volt a kiemelt téma.

A G7-országok vezetői arról döntöttek, hogy tovább szigorítják az Oroszország elleni szankciókat, és teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát.

„Meg fogjuk adni Ukrajnának a szükséges támogatást, ameddig kell, humanitárius és pénzügyi segítséggel, de fegyverszállításokkal is. A G7-országok egyetértésre jutottak ebben a kérdésben” – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár.

A hét gazdasági nagyhatalom és az Európai Unió vezetőin kívül számos más ország képviselőit is meghívták az egyeztetésekre. Kijevi közlés szerint vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Hirosimába utazik.

Oroszország kimerítette rakétakészleteinek jelentős részét, de a nemzetközi szankciók ellenére sikerült elindítania a gyártást, amint azt az Ukrajnában lelőtt rakéták töredékei is bizonyítják – jelentette ki pénteken Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az RBK-Ukrajina hírportálnak.

A tisztségviselő közölte, hogy az ukrán hírszerzés adatai szerint Oroszország havonta 67 rakétát képes előállítani. Havonta legalább kétszer szállít Oroszország Kalibr típusú rakétákat az általa még 2014-ben megszállt Krím félszigetre. Most az oroszok körülbelül 25 Kalibr rakétát tudnak gyártani havonta, H-101-es típusból 35 darabot, Kinzsal rakétából kettőt, az Iszkander-M rendszerhez való 9M723 ballisztikus rakétákból pedig ötöt. A nemzetközi szankciók ellenére sikerül nekik a rakétagyártáshoz szükséges alkatrészeket importálniuk – fejtette ki Szkibickij.

Szavai szerint az Ukrajnában lelőtt orosz rakéták darabjai arra utalnak, hogy ezek a lőszerek épphogy legördültek a futószalagról, ezeket az idei év első negyedévében gyártották. Oroszország addig fogja rakétákkal terrorizálni Ukrajnát, amíg elegendő erőforrással rendelkezik, ezért Ukrajna számára fontos, hogy továbbra is erősítse légvédelmét – mutatott rá a hírszerzési vezető.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Telegramon arról számolt be, hogy sikerült egy Oroszországba elhurcolt 14 éves lányt hazahozni Ukrajnába. Az ombudsman hozzátette, hogy a gyermek rehabilitáción vesz részt, egészségügyi és humanitárius segítséget kap. Azon dolgozunk, hogy minden ukrán gyereket hazahozzunk, és megbüntessük azokat, akik kiviszik, és idegen területen túszként tartják gyermekeinket  – hangsúlyozta Lubinec.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy két napja az ukrán hatóságoknak egy hatéves kislányt sikerült hazahozniuk Oroszországból Ukrajnába, akinek katona szülei a Donyeck megyei Mariupolban estek orosz fogságba.

Az ukrán vezérkar péntek reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége 660-nal 201 760-ra nőtt. Az ukrán erők csütörtökön egyebek mellett négy orosz harckocsit és 12 tüzérségi rendszert semmisítettek meg.