Tömeges orosz dróntámadás Kijev ellen

Az ukrán főváros légvédelme teljes mértékben visszavert egy újabb, tömeges orosz dróntámadást – közölte csütörtökön a kijevi hadvezetés.

Szerhij Popko, a városi katonai közigazgatás vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy csütörtökre virradóra Oroszország „ismét a levegőből támadta meg Kijevet”. A légiriadó több mint három órán át tartott, az oroszok több hullámban indították a dróntámadásokat.

Az illetékes szerint az ukrán légvédelem minden ellenséges légi célpontot megsemmisített. Emlékeztetett: a főváros elleni legutóbbi légitámadás négy nappal ezelőtt volt. Májusban 12 ilyen támadás érte Kijevet.

Az éjszaka folyamán légiriadó volt az ország más részein is, köztük a kelet-ukrajnai Harkivban és a nyugati Csernyivciben – számoltak be a helyi hatóságok.

Hat ukrán drónnak az orosz légvédelem általi lelövéséről, illetve rádióelektronikai eszközzel történt földre kényszerítéséről számolt be csütörtök reggel a Telegram-csatornáján Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget közigazgatásának vezetője.

Akszjonov szerint az éjszakai dróntámadásnak nem voltak sebesültjei. Az orosz Fekete-tengeri Flotta a TASZSZ állami hírügynökség közlése szerint egy Szevasztopol elleni támadás során lőtt le két drónt, további négyet pedig leszállásra kényszerített.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást, amelyet az ukrán titkosszolgálatok május elején, a győzelem napjának előestéjén kíséreltek meg elkövetni úgy, hogy aláaknázzák a leningrádi és a kalinyini atomerőmű távvezetékeinek több mint harminc oszlopát. A tájékoztatás szerint a cél a reaktorok működésének leállítása volt.

Az FSZB három ukrán diverzánst őrizetbe vett, két orosz cinkosukkal együtt, egy negyedik ukrán ellen pedig, aki jelenleg Belgiumban tartózkodik, körözést adott ki. A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak felrobbantották a leningrádi erőmű-távvezeték egyik tartóoszlopát, további négyet pedig aláaknáztak. A kalinyini létesítmény esetében hét oszlopra rögzítettek robbanószerkezetet.

Az orosz hatóságok különböző rejtekhelyeken 36,5 kilogramm C-4 műanyag robbanóanyagot, 61 külföldi gyártmányú elektromos detonátort, 38 időzítőt és két Makarov pisztolyt foglaltak le, lőszerrel együtt. Az FSZB szerint az ukrán titkosszolgálatok a robbanóanyag becsempészéséhez egy Lengyelországot, Litvániát és Fehéroroszországot érintő nemzetközi kamionos útvonalat használtak.

Egy ismeretlen eredetű drón robbanószerkezetet dobott le egy közútra Oroszország belgorodi régiójában. Az eset következtében egy autó megrongálódott, személyi sérülésről egyelőre nincsenek hírek. A térség kormányzója közölte, egy drónt megsemmisítettek.

Egy pilóta nélküli légi jármű robbanószerkezetet dobott le egy közútra a délnyugat-oroszországi Belgorod régióban – közölte  Vjacseszlav Gladkov kormányzó szerdán Telegram-csatornáján.

„Egy drón robbanószerkezetet dobott le egy autóútra Belgorodban. Az első információk szerint senki sem sérült meg”

– olvasható a bejegyzésben. A kormányzó hozzátette, hogy az incidens következtében egy autó megrongálódott, a helyszínen tűzszerészek és kárelhárítók dolgoznak.

Vjacseszlav Gladkov egy külön bejegyzésben azt közölte,

hogy a régió légterében lelőttek egy drónt. Az azonban nem derült ki, hogy ez ugyanaz a drón volt-e vagy sem.

Fegyveresek törtek be hétfőn Oroszország területére Belgorod térségében, a fegyveres harcok még kedden is zajlottak.

A fegyveresek kilétéről egymásnak ellentmondó megállapításokat közölt Moszkva és Kijev, az azonban sokatmondó lehet, hogy a támadók amerikai harci járművekkel hajtották végre a betörést.

Az orosz hadsereg rendkívül keményen fog reagálni a Belgorod megye elleni támadáshoz hasonló további ukrán diverziók esetén – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított tárca szerdai vezetői tanácskozásán.

„Több mint hetven ukrán terroristát, valamint jármű- és páncélozott járműtechnikát semmisítettek meg. Az ukrán fegyveresek ilyen akcióira azonnal és mindenekelőtt rendkívül keményen fogunk reagálni” – hangsúlyozta Sojgu.

A miniszter szerint az orosz nyugati katonai körzet légiereje, tüzérsége és a határőrséget támogató egységei közös akcióinak köszönhetően a diverzánsokat feltartóztatták és legyőzték, a maradékait pedig visszaszorították ukrán területre, ahol a teljes felszámolásukig tűz alatt tartották őket.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is kilátásba helyezte Kijev minden „terrortámadásának” kemény büntetését.

„A kijevi rezsim és patrónusainak terrorista természetéről pedig nem is kell tovább beszélni – a bizonyítékok szemmel láthatóak” – fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján.

Zaharova szerint a Belgorod megye ellen végrehajtott ukrán fegyveres akcióval Bahmut elvesztését akarták feledtetni, és az az ukrán fegyveres erők harcképességét is hivatott lett volna bizonyítani, de kudarcot vallott.

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója szerda reggel azt közölte, hogy a támadás következtében egy civil életét vesztette, 13 pedig megsebesült. Közülük kilencen maradtak kórházban, hárman az intenzív osztályon. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint több mint ötszáz épületben keletkezett kár.

Gladkov szerint az éjszaka folyamán a régió több településére az ukrán fél nagyszámú drónnal próbált meg csapást mérni, amelyek nagy részét a légvédelem megsemmisítette. A támadások következtében anyagi kár keletkezett ugyan, de személyi sebesülés nem történt.

A kormányzó délután is beszámolt egy drón lelövéséről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogy Moszkvát nem aggasztják-e a Belgorod megye elleni nem szűnő ukrán támadások, újságíróknak kijelentette: „katonáink, határőreink és az illetékes szolgálataink teszik a dolgukat”.

A kormányzónak azt a kijelentését kommentálva, hogy a diverzánsok betörésével kapcsolatban számos, a védelmi minisztériumnak felteendő kérés fogalmazódott meg benne, arról beszélt, hogy a „különleges hadművelet” végrehajtása nagyon nehéz és feszültségekkel teli munka, amelynek során „folyamatosan merülnek fel munkajellegű kérdések, amelyeket feltesznek és amelyeket megválaszolnak.” Ez „normális helyzet” – fogalmazott.

Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden mindaddig, amíg a háború dúl, a kérdés az, mi történik majd, ha véget ér – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a German Marshall Fund szerdai rendezvényén Brüsszelben.

A főtitkár a brüsszeli fórumon ismertette a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előkészületeit, ahol a témáról tanácskoznak majd a szövetséges országok. Elismerte, hogy a szövetség tagjai megosztottak Ukrajna esetleges felvételével kapcsolatban.

„Ebben a kérdésben a szövetségen belül eltérőek a nézetek” – mondta Stoltenberg, emlékeztetve arra, hogy „a döntéshozatal a NATO-ban konszenzussal történik”. Hozzátette, hogy az elkövetkező napokban telefonon fog tárgyalni a szövetségesekkel arról, „miként lehet válaszolni Ukrajna NATO-tagságra irányuló törekvéseire”.

„Senki sincs abban a helyzetben, hogy pontosan megmondja, mi lesz a végső döntés a vilniusi csúcstalálkozón ebben a kérdésben” – szögezte le.

Véleménye szerint a háború révén Ukrajna egyre közelebb kerül a NATO-hoz, például az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára nagyobb interoperabilitást eredményez majd.

Stoltenberg úgy értékelte, hogy Ukrajna jelenleg a volt szovjet rendszer és a nyugati világ katonai eszközeit használja, ezért a vilniusi csúcson reményei szerint a szövetségesek többéves stratégiát fogadnak majd el, amely segíteni fogja Kijevet a NATO-doktrínákra, és felszerelési szabványokra való átállásban.

„Lehet, hogy ez kicsit technikainak hangzik, de rendkívül fontos tényező” – hangsúlyozta.

Kijev tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország bejelentette négy ukrajnai megye annektálását. Stoltenberg áprilisi kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna jogos helye az euroatlanti családban, a NATO-ban van.

A szövetségesek 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, de ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt vagy időpontot nem rögzítettek.