kulcsár edina
A drágulás 68 ezer ember életéért felelős.
A két évvel korábbihoz képest tavaly télen az áram- és gázárak 69, illetve 145 százalékkal emelkedtek, a drágulás pedig 68 ezer ember életéért felelős - írta meg a Mandíner.
A The Economist szerint a magas energiaárak 68 ezer ember életét követeltek - idézte a lap az Economist adatait. Miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, Vlagyimir Putyin bevetette az energiafegyvert: csökkentette az Európába irányuló gázexportot, és az árak megugrottak. Bár a nagykereskedelmi költségek mára az egész kontinensen csökkentek, a két évvel korábbihoz képest tavaly télen az áram- és gázárak 69, illetve 145 százalékkal emelkedtek.
A magas energiaárak életeket olthatnak ki. Elriasztják az embereket attól, hogy megfelelően fűtsék otthonukat,
a hidegben való tartózkodás pedig növeli a szív- és légzőszervi problémák kockázatát.
Novemberben a brit lap azt jósolta, hogy a drága energia 22 és 138 ezer közötti halálesetet okozhat az enyhe tél folyamán.
Annak felmérésére, hogy a tavalyi tél halálozásai hogyan viszonyulnak a korábbiakhoz, a többlethalálozásból indultak ki. Összehasonlítva a tényleges halálesetek számát azzal a számmal, amelyre a 2015-19-es év azonos heteinek halandósága alapján számíthatnánk, azt találták, hogy a halálozások száma Európa-szerte magasabb volt a vártnál. A vizsgált 28 európai országban 149 ezer többlethalálozás történt 2022 novembere és 2023 februárja között, ami 7,8 százalékos növekedésnek felel meg.
Ezt az emelkedést több tényező is magyarázhatja.
Tavaly télen elhunytak közül közel 60 ezer halálesetet regisztráltak covid-19-es halálozásként.
A betegség valószínűleg többhöz is hozzájárult, de nem valószínű, hogy a tavalyi tél teljes hullámzásáról ez tehet. 2020 márciusa és 2022 szeptembere között a hivatalos covidózisos halálozás a 28 országban bekövetkezett összes többlethalálozás 79 százalékát tette ki, tavaly télen ez az arány 40 százalék volt. Azokban az országokban, ahol a legmagasabb volt a többlethalálozás, jellemzően az üzemanyagköltségek emelkedtek a legnagyobb mértékben - olvasható a portálon.
A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta bizonytalanságok miatt a kormány úgy döntött, hogy a biztonsági gázkészlet mellett a tavaly beszerzett különleges készlet is a hazai tárolókban marad – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel.
Földgázkút a Békés vármegyei Nyékpusztán
Fotó: MTI/Lehoczky Péter
A közleményben kiemelték, hogy az Energiaügyi Minisztérium az átlagfogyasztásig fenntartott rezsivédelem mellett a hazai fogyasztók ellátásbiztonságát is megőrzi.
A háború és az elhibázott szankciók a tartós készlethiányok kialakulásának kockázatával is fenyegettek a tavalyi év második felében. Az energia-veszélyhelyzeti intézkedések részeként a kormány a békeidőkben rendelkezésre álló 1,2 milliárd köbméter biztonsági készleten felül további több mint 700 millió köbméter földgáz beszerzéséről és betárolásáról döntött. A lépés nyomán a gázszállítások megszakadása esetén is huzamosabb ideig lett volna elegendő energiahordozó a magyar családok otthonainak fűtésére, a gazdaság működőképességének garantálására – írták.
Az enyhe téli időjárásnak, a kormányzati takarékossági intézkedéseknek és a tudatos fogyasztói magatartásnak köszönhetően 2022-ben a megelőző évihez képest 17 százalékkal csökkent a hazai gázfelhasználás. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva jelenleg nagyjából kétszeres mennyiség érhető el a nemzetközi összevetésben is kiemelkedő kapacitású magyarországi tárolókban. Töltöttségük így a fűtési szezon végéhez közelítve még mindig meghaladja a 45 százalékot. Az összes hazai készlet a 2021-es egész évi lakossági fogyasztás közel háromnegyedét fedezhetné.
A kedvező tendenciák ellenére az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciós intézkedések, tervek súlyos bizonytalanságot okoznak, az árak újbóli emelkedését hozhatják magukkal, megnehezíthetik a készletezést. A kormány ezért úgy döntött, hogy a biztonsági és különleges készleteket egyaránt megtartja, ezzel is megkönnyítve a következő télre való felkészülést. Az eddigi 1,2 milliárd helyett így szükség esetén több mint 1,9 milliárd köbméter védett gáztartalék segítheti a hazai fogyasztók, a magyar családok, intézmények és vállalkozások biztonságos ellátását – olvasható a minisztérium közleményében.
A lap szerint az ukrán elnök a magyar ipar elleni szabotázsakcióval torolta volna meg a kormány „Kreml-barátságát” - írja ugyancsak a mandiner.hu.
The Washington Post: Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság vezetéket, hogy csapást mérjen Magyarországra
Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Megdöbbentő állításokat tartalmazó cikket közölt a The Washington Post. A lap a Discord platformon kiszivárgott, eddig nyilvánosságra nem hozott, de a TWP birtokába került Pentagon-anyagokra hivatkozva gyakorlatilag azt állítja, hogy míg Zelenszkij a Nyugat felé a békéért küzdő, higgadt és a helyzetet uraló politikus képét mutatja, addig zárt körben agresszív és eszkalációt sürgető ösztönei kerülnek előtérbe - írja a mandiner.hu.
Mint írják: Washington és szövetségeseinek Ukrajnába irányuló fegyverszállításainak alapfeltétele, hogy – elkerülendő az eszkalációt - Ukrajna a kapott haditechnikát nem alkalmazza Oroszország területén. (Ezért nem kapott Kijev eddig többek között nagy hatótávolságú rakétákat.) Ennek betartásáról Zelenszkij folyamatosan biztosította a donorországokat, és nyomatékosította: csak Ukrajna védelmére használja a nyugati fegyvereket.
A cikk szerint azonban a kiszivárgott Pentagon-iratok egészen másról árulkodnak. Zárt ajtók mögött az ukrán elnök sokkal vadabb ötletekkel áll elő, többek között azzal is, hogyan lehetne oroszországi célpontokat megsemmisíteni és egy NATO-tagállam, Magyarország ipari infrastruktúráját milyen módon lehetne megbénítani.
Az amerikai titkosszolgálatok által végzett lehallgatások kiszivárgott dokumentumai szerint (amelyek hitelességét a Pentagon sem cáfolta) Zelenszkij február közepén egy Julija Sviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy Ukrajna robbantsa fel a Barátság vezetéket, amely Magyarországot látja el kőolajjal, ezzel ugyanis megsemmisíthetné a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeit.
A lehallgatásokat elemző titkosszolgálati megjegyzésekből kitűnik, hogy „Zelenszkij Magyarország kormánya elleni haragja válthatta ki az értelmetlen és fenyegető mondatokat”. Ez viszont nem mást jelent, mint hogy az ukrán elnök egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúrája ellen készült szabotázsakcióra - olvasható a mandiner.hu oldalán.
Van más is
A The Washington Post a birtokában lévő dokumentumokra hivatkozva azt is írja: Zelenszkij igenis folyamatosan beszél zárt körben Oroszország elleni csapásokról, sőt: orosz határmenti városok elfoglalásáról, amelyek már alapot adnának egy Kijev számára előnyös tárgyaláshoz. Februárban például egy katonai felsővezetőkkel tartott megbeszélésen Rosztov megtámadását javasolta, drónokkal helyettesítve a nagy hatótávolságú rakéták hiányát.
A lap utal rá, hogy Zelenszkij korábban fantáziálásnak nevezte az USA titkosszolgálatának állításait, amely szerint oroszországi célpontokat akarna megtámadni, ám azt kijelentette, hogy Ukrajna védelmében bármikor kész „nem szokványos” taktikákat is alkalmazni. A Washington Post megjegyzése szerint nem világos, hogy az USA a titkosszolgálati módszerekkel megszerzett „nem szokványos taktikai ötletek” információit megosztotta vagy meg akarta-e egyáltalán osztani a szövetséges államokkal, mindenesetre az ukrán elnök továbbra is élvezi a nyugati vezetők bizalmát és támogatását. Nagy-Britannia néhány napja jelentette be, hogy megkezdte a nagy hatótávolságú cirkálórakéták szállítását Ukrajnának.