Szoftverproblémák miatt késlekedik az új F–16-osok szállítása

Szoftverproblémák miatt egyelőre késlekedik az Egyesült Államokból rendelt 66 új F–16V harci repülőgépek leszállítása Tajvannak, de Tajpej továbbra is abban reménykedik, hogy 2026-ra a teljes flotta megérkezik – jelentette ki Csiu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter a parlamentben újságíróknak nyilatkozva helyi idő szerint csütörtökön.

Az Egyesült Államok 2019-ben hagyta jóvá, hogy a Lockheed Martin cég nyolcmilliárd dollár értékben F–16-os repülőgépeket szállítson Tajvannak. Ezzel Tajvan Ázsia legnagyobb F–16-os flottáját birtokolja majd több mint 200 géppel; Tajpej szerint erre a fokozott kínai fenyegetés miatt van szükség.

Csiu már korábban közölte, hogy „az ellátási láncok zavarai miatt” késni fog a szállítás. Most elmondta, hogy a repülésirányító szoftverrel van probléma, amelynek megoldásán már dolgoznak az amerikai féllel.

Hozzátette, hogy 2026-ra mind a 66 gép megérkezésével számol, és leszögezte, hogy az Egyesült Államokkal „zökkenőmentes” a kommunikáció.

A Lockheed Martin idén már bemutatott két F–16V prototípust, az egyik egy bahreini megrendeléshez kötődik.

A cég arról is nyilatkozott, hogy szorosan együttműködik az amerikai kormánnyal az Egyesült Államok nemzetközi biztonsági céljainak támogatása érdekében.

Michael McCaul, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke múlt havi látogatásán, biztosította Tajpejt, hogy mindent megtesz az amerikai fegyverszállítások felgyorsításért.

Tajvan már átalakított 141 F-16A/B repülőgépet F-16V típussá. Az újabb típusú gépek fejlett repüléstechnikával, fegyverekkel és radarrendszerekkel rendelkeznek, így Tajvan jobban tud reagálni a kínai légierő esetleges behatolására, akár a J-20 lopakodó vadászgépek közeledésére is.

Hollandia Dániával és az Egyesült Államokkal együtt azon dolgozik, hogy még a nyáron megkezdjék az ukrán pilóták F-16-os vadászgépek vezetésére való kiképzését – jelentette be Kajsa Ollogren védelmi miniszter Twitter-bejegyzésében.

A miniszter az amerikai védelmi miniszterrel, Lloyd Austinnal, és az ukrajnai katonai ellátásban együttműködő, 50 országot tömörítő nemzetközi kapcsolattartó csoporttal folytatott egyeztetést követően közölte a hírt.

Austin pénteken azt nyilatkozta, hogy a következő hetekben az Egyesült Államok a programban vezető szerepet vállaló Hollandiával és Dániával együttműködve kidolgozza a kiképzés kereteit az F16-os vadászrepülőkre ukrán pilóták számára. Elmondta azt is, hogy Norvégia, Belgium, Portugália és Lengyelország már felajánlotta segítségét a képzési programban, de még más országokét is várják.

Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka szerint a kiképzés körülbelül egy tucat pilótával kezdődik el. A kiképzendő pilótákat Ukrajna fogja kiválasztani, valószínűleg olyan személyeket, akik már tapasztalattal rendelkeznek szovjet MiG típusú vadászgépek kezelésében.

„Lassan, de biztosan szeretnénk több pilótát fogadni a későbbiekben, azonban nem lehet nagy létszámmal kezdeni. Nekünk is tudni kell, milyen anyaggal dolgozunk” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a kiképzésre sok időt kell szánni, a gyorstalpaló tréningeknek nincs értelme, mivel az F-16-os gépek kezelése bonyolult, hónapok kellenek a megtanulásához.

Megjegyezte azt is, hogy a képzésben való részvételhez az ukrán pilótáknak valószínűleg angolul is meg kell majd tanulniuk.

A nyugati országok „kolosszális kockázatot” vállalnának azzal, ha F-16-os harci repülőgépeket adnának Kijevnek – jelentette ki szombaton Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes.

A nyugati országok egyelőre nem jelentették be, hogy ilyen típusú vadászgépekkel látnák el Ukrajnát. Joe Biden amerikai elnök a legfejlettebb iparosodott országokat tömörítő G7-csoport hirosimai csúcstalálkozóján arról tájékoztatta partnereit, hogy az Egyesült Államok támogatja, hogy ukrán pilóták kiképzést kapjanak az F-16-osok használatára.

„Úgy látjuk, hogy a nyugati országok továbbra is kitartanak az eszkaláció forgatókönyve mellett. Ezzel kolosszális kockázatot vállalnak” – fogalmazott Grusko. „Ezt minden esetre figyelembe fogjuk venni a tervezésnél, és minden eszközünk adott ahhoz, hogy kitűzött céljainkat elérjük” – tette hozzá az orosz politikus.

Úgy tűnik, Amerika továbbra sem mutatkozik hajlandónak arra, hogy saját készletéből küldjön vadászgépeket, de a jövőben már nem fogja akadályozni, hogy más szövetséges országok megtegyék ezt.

A Biden-adminisztráció megadta az engedélyt az európai szövetségeseknek, hogy F–16-os vadászrepülőgépeket szállítsanak az ukránoknak – értesült a CNN fehér házi forrásokból. A lap szerint erre azért kerülhetett sor, mert Bidenékre egyre nagyobb nyomás nehezedett a kongresszus tagjai és a szövetségesek részéről, hogy segítsék Ukrajnát az erősödő orosz légitámadások közepette.

Az viszont nyitott kérdés, hogy pontosan melyik ország és hány ilyen vadászgépet fog küldeni. A CNN leszögezi,

az amerikai kormányzat tisztviselői nem tudnak arról, hogy bármely szövetséges hivatalos kérelmet nyújtott volna be az F–16-osok exportálására,

és a külügyminisztérium tisztviselőinek, akiket általában az ilyen harmadik féltől származó transzferek jóváhagyásának adminisztratív munkáival bíznának meg – a források elmondása alapján –, egyelőre nem kaptak munkamegbízást.

Kik tartanak F–16-osokat? Például Hollandia, amely korábban jelezte, hogy hajlandó „pár darabot” átadni Ukrajnának. A hollandokon kívül komolyan számításba jöhetnek a németek és a britek, akik az elmúlt hónapokban a leginkább tűntek elkötelezettnek a kérdésben. Hivatalos kérelem ugyanakkor mindmáig tőlük sem érkezett.

Az elmúlt hetekben a nyugati országok egyik határvonalat a másik után lépték át az Ukrajnának nyújtott támogatásokban. Nehézfegyverek, ágyúk, nagy hatótávolságú rakétarendszerek, páncélozott járművek átadásáról döntöttek. Ám ami kétség kívül a legnagyobb „dobás” volt, az a modern, nyugati gyártmányú harckocsikról szóló ígéretek. Ebben a helyzetben már a vadászrepülőgépek átadásának ötlete sem tűnt olyan abszurdnak, Ukrajna pedig meg is ragadta az alkalmat, hogy megújítsa korábbi kérését. Erre jött Joe Biden határozott elutasítása, valamint az angolok és franciák hűvös távolságtartása. De vajon ezzel lezártnak is tekinthető az ügy? A Politico szerint egyáltalán nem.

A Nyugat valójában nem zárta ki a vadászrepülők küldését Ukrajnának, csupán először arra akar összpontosítani, hogy Kijevet a közelgő offenzívára készítsék fel megfelelő fegyverekkel – írja a Politico.

A helyzet jelenleg úgy áll, hogy vezető politikusok nyilvános, határozott kijelentései ellenére, miszerint nincs tervben repülőgépek átadása, a magánbeszélgetések azt mutatják, hogy „ez valójában csak idő kérdése”.

A lap információi szerint a Pentagonban magas rangú amerikai tisztviselők elismerik, hogy Ukrajnának „előbb-utóbb” új vadászgépekkel kell modernizálnia elöregedő légierejét. De jelenleg nem ez a legfontosabb. Így látják Európában is. Mindenki arra koncentrál, hogy a beígért „tabudöntögető fegyverek” eljussanak a megfelelő helyekre. Azzal érvelnek, hogy a modern vadászgépek hosszadalmas kiképzést követelnek meg a pilótáktól, ráadásul ezek az eszközök amúgy sem létfontosságúak a közelgő csatákhoz.

„Légi támogatás nélkül nem lehet modern háborút vívni” – mondta Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes. Hozzátette: „Megtanultam, hogy hasznos, ha az emberek kimozdulnak a komfortzónájukból. A lakosság nagy részének fogalma sem volt arról, hogy a hadseregnek egyáltalán milyen fegyverrendszere van az arzenáljában. Mi segítettünk felvilágosítani őket.”

Egy ukrán kormányzati tanácsadó szerint a repülőgépekről szóló vita még csak „az elején tart”, de bízik benne, hogy a nyugati álláspont a következő hetekben változni fog.

Amerikai tisztviselők, kongresszusi segédek és érintett tanácsadók elismerték, hogy a színfalak mögött továbbra is dolgoznak a lehetséges repülőgép-szállításokon.

Az amerikai légierő Lockheed Martin F-16-os harci repülője. (Fotó: Harald Tittel/picture alliance via Getty Images)

Kijev követelései középpontjában az úgynevezett negyedik generációs repülőgépek állnak, mint például az amerikai gyártmányú F-16-osok, amelyek az 1980-as évek óta állnak szolgálatban. Ukrán katonai tisztviselők becslése szerint az F-16-osok kiképzése hat hónapot vehet igénybe; amerikai szakértők szerint a tapasztalt ukrán pilóták számára ez akár három-négy hónap is lehet. A Politico leszögezi, hogy a legmodernebb F-35-ösök eközben soha nem kerültek szóba, ezek átadására nincs esély.

Ahogy az sem valószínű, hogy az Egyesült Államok saját vadászgépei közül küldene, azt viszont megfontolhatják, hogy más országok átadják saját F-16-osukat – jelentette ki az amerikai védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője. Ahogy Németországnak a Leopardok estében, úgy az Egyesült Államok is minden ilyen gép átadását engedélyeznie kell.

Néhány európai ország, amelynek van F-16-os állománya, mint például Hollandia, már jelezte, hogy nyitott erre. Franciaországban légierő-fejlesztési program folyik, vagyis Párizsnak is lesznek régebbi gépei, amelyeket átadhat Ukrajnának.

Az amerikai légierő Lockheed Martin F-16-os harci repülői. (Fotó: Irfan Khan / Los Angeles Times via Getty Images)

Amerikai kormányzati tisztviselők törekednek arra, hogy ne zárják ki a repülőgép-szállításokat. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője többszörösen visszautasította, hogy részletezze az elnök keddi megjegyzéseit.

„A legnagyobb kockázat a konfliktus elhúzódása” – mondta Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár. „Ezért érdekünk, hogy a háborút gyorsan fejezzük be”. Rasmussen szerint a nyugati szövetségeseknek késedelem nélkül az ukránok rendelkezésére kell bocsátaniuk bármit, amit kérnek.

„Ha minden fegyvert leszállítunk Ukrajnának, amire szüksége van, akkor győzni tudnak”

– érvelt, hangsúlyozva, hogy ebbe még a Krím visszafoglalása is beletartozik, az Oroszország által 2014-ben annektált régió, amelyet sok nyugati szövetséges egyelőre „no-go zónának” tekint.

Párizs ismét kulcsszereplő lehet. A harckocsik körüli közelmúltbeli tárgyalások során Franciaország korán lépett, amikor bejelentette, hogy könnyű harckocsikat küld Ukrajnának, ez pedig előkészítette a terepet a szövetségesek számára, hogy később jóváhagyják a nehéz harckocsik átengedését. A franciák most is „rejtélyes jeleket küldenek”, és elképzelhető, hogy hasonló szerepet kívánnak betölteni.

„Kíváncsi vagyok, mit jelentenek az üzenetek” – mondta Pierre Haroche, a londoni Queen Mary Egyetem nemzetközi biztonsággal foglalkozó párizsi oktatója. „Ha Franciaország meg akarja őrizni vezető szerepét, a szavakat tetteknek kell követniük”.