Rakétákkal és drónokkal támadnak az oroszok

Orosz rakéta- és dróntámadás érte hétfőn hajnalban az ukrajnai Dnyipropetrovszk megyét, ennek több sebesültje is volt – jelentette be a régió kormányzója, Szerhij Liszak a Telegram hírcsatornán. A zaporizzsjai atomerőműben pedig az ukrán atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom ukrán állami vállalat közlése szerint ismét áramkimaradás volt.

A Dnyipropetrovszk megye elleni támadás következtében nyolcan megsebesültek, közülük hármat kórházban ápolnak – írta a kormányzó.

Liszak hozzátette: az ukrán légvédelem 15 drónt és 4 rakétát lőtt le. A kormányzó a támadásban megrongálódott házakról és autókról képeket is közzétett.

Az ukrán légierő hétfő reggeli közlése szerint egy orosz Szu-35-ös vadászgépet és négy rakétát, továbbá 20 iráni gyártású Sahíd-136/131 típusú drónt lőtt le. A közlemény szerint Oroszország összesen 16 rakétát lőtt ki Ukrajnára.

A zaporizzsjai atomerőmű oroszok által kinevezett illetékese bejelentette, hogy az erőművet készenléti és vészhelyzeti áramellátásra kapcsolták.

Az Enerhoatom viszont hétfőn arról tájékoztatott, hogy áramkimaradás volt az atomerőműben a külső áramvezeték ágyúzása miatt.

Ez volt a hetedik áramszünet az erőműben az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta – mondta el az Enerhoatom illetékese.

Jurij Malasko, az ukrajnai Zaporizzsjai megye kormányzója arról számolt be, hogy Zaporizzsja egyik létesítményében tűz ütött ki az energiarendszer túlterhelése miatt. Malasko azonban hozzáfűzte: a Zaporizzsjában felmerült energiaellátással kapcsolatos problémáknak nem volt közük az ágyúzáshoz.

A zaporizzsjai atomerőmű néhány kilométerre található a Zaporizzsja megyei Enerhodar városától. Ez Európa legnagyobb atomerőműve. Tavaly február végén, röviddel az Ukrajna elleni orosz háború kezdete után az orosz erők ellenőrzésük alá vonták. Október végén Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletileg orosz szövetségi tulajdonba vette.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy nem vetik be az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket oroszországi célpontok ellen – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök vasárnap a hirosimai G7-csúcstalálkozó végén.

„Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe behatolni” – mondta Biden még Japánban a csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón.

Az amerikai elnök elvileg megadta az engedélyt az Egyesült Államok által gyártott F–16-os vadászgépek Ukrajnába szállításához a szövetségi együttműködés keretében, mivel véleménye szerint megváltozott a katonai helyzet a háborúban álló országban.

Biden világossá tette: ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek.

Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz-ukrán békemegállapodás esetén az F–16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.

Az új szankciók és az ígéret, hogy addig támogatják a háborúban Ukrajnát, amíg csak az szükséges, annak elismerése, hogy Oroszország keményebb gazdasági ellenállást tanúsít, mint amire a G7-ek számítottak. Ez egyben a kudarc jele is – így foglalta össze a brit The Guardian a legfejlettebb ipari országok hirosimai találkozójának tanulságait. A Politico kiemeli: Rishi Sunak brit kormányfő „búcsúzóul” frontális támadást indított Kína ellen. Biden 375 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be.

Kardcsörtetéssel és anarchiába fúlt nyilatkozatháborúval végződött a G7-ek hirosimai csúcstalálkozója. A Politico beszámolója szerint Rishi Sunak brit miniszterelnök

a világ legnagyobb kihívásának nevezte Kínát

vasárnap a japán Hirosimában tartott G7-csúcstalálkozó végén.

Kína-ellenes kirohanás

„Kína jelenti korunk legnagyobb kihívását a globális biztonság és jólét szempontjából” – mondta Sunak újságírók előtt a vasárnap véget érő G7-találkozón. „Otthon egyre tekintélyelvűbbek, külföldön pedig egyre magabiztosabbak” – fogalmazott.

A brit miniszterelnök elzárkózott ugyan attól, hogy a Kína és a Nyugat szétválasztását szorgalmazza, de

támogatta a „kockázatmentesítést”

– ezt a kifejezést használták a G7 vezetői szombati, közös közleményükben.

Guardian: ki szenved a szankcióktól?

Miközben a csúcs zárásának óráiban szinte percenként hangzottak el egymásnak ellentmondó nyilatkozatok az ostromlott donbaszi város, Bahmut elestéről, a Guardian szerkesztője, Larry Elliott egyértelműen sikertelennek, sőt, kudarcnak írta le a találkozót.

A gyors győzelemről szóló beszédek ellenére a gazdasági háborúban nem történt kiütés, nem is beszélve annak jeleiről, hogy az (orosz) vagyon befagyasztása, az oligarchák elleni támadás, az alternatív energiaforrások keresése, és az arra való törekvés, hogy megfosszák Oroszországot létfontosságú alkatrészektől, nem változtatta meg a Kreml véleményét – szögezi le a gazdasági rovatot szerkesztő elemző.

Kétségtelen, hogy

Oroszország érzi a szankciók hatását, de a Nyugat is

– írja a szerző, hozzátéve: valójában az orosz gazdaság összeomlásának közelségéről szóló, túlzásvba vitt állítások az egyik oka annak – és ezt a nyugati döntéshozók tudják – hogy a nyugati hatalmak saját választói szenvednek inkább a járulékos károktól:

drágább energia, emelkedő élelmiszerárak és csökkenő életszínvonal

– olvasható a cikkben.

A kudarc

Az elemző felidézi: a Nemzetközi Valutaalap korai előre jelzései, amelyek szerint az orosz gazdaság 2022-re 8,5 százalékkal zsugorodik, azóta 2,5 százalékos visszaesésre módosultak. Az IMF pedig az idei évre 0,7 százalékos orosz növekedést vár. Az infláció hároméves mélyponton, 2,3 százalékon áll, ami alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban vagy az euróövezetben – sorolja az újságíró.

A cikk rámutat: „a valóságban az energiaembargók és a nyugati központi bankok által tartott orosz tartalékok befagyasztása a vártnál kevésbé bizonyult hatékonynak. Miközben az orosz olaj- és gázexport mennyisége csökkent, a magasabb árak miatt az export értéke nem változott.” A szerző hozzáteszi: „Oroszországnak kiváló oktatási rendszere van, rengeteg technikai tudással és olyan ipari üzemekkel rendelkezik, amelyeket a hidegháború vége óta nyugati multinacionális vállalatok építettek.

A szankciók arra ösztönzik az oroszokat, hogy a nyugati importot hazai termékekkel helyettesítsék.”

Larry Elliott tehát egyértelműen a Nyugat kudarcaként írja le azt, hogy a G7-ek az ukrán háború fokozatos támogatását látják az egyetlen kiútnak.

Biden mindent fizet

A háromnapos G7-csúcstalálkozó utolsó napján

Biden 375 millió dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, beleértve tüzérségi és páncélozott járművek szállítását is.

Az amerikai elnök azt mondta Zelenszkijnek, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz Ukrajna Oroszországgal szembeni védelmének megerősítése érdekében – közli a Reuters. Az ukrán elnök Hirosimában meglátogatta az atomtámadás áldozatainak emlékművét, és újságíról előtt kijelentette: „Hirosima romjainak fotói abszolút emlékeztetnek Bahmutra és más hasonló településekre. Semmi sem maradt életben, az összes épület romokban hever.”

A világ hét vezető ipari demokráciájának (G7) vezetői hirosimai csúcstalálkozójukon „rendíthetetlen egységet” mutattak Ukrajna támogatásában az orosz haderővel szembeni védekezésében – közölte vasárnap a vendéglátó ország kormányfője.

A G7 országcsoportba Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és mint blokk az Európai Unió tartozik.

Kisida Fumio a háromnapos fórum vége utáni beszédében kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte a vezetők találkozóján segített „határozott üzenetet” küldeni a világnak.

Kifejtette: „Úgy gondolom, hogy ez nagyon nagy jelentőséggel bírt”. Ugyanis ezek az országok nem tűrik el a status quo egyoldalú, erőszakos megváltoztatására irányuló kísérleteket – „bárhol is legyenek azok a világon” – tette hozzá.

A G7-ek vezetői vasárnap közleményt adtak ki, amelyben vállalták, hogy támogatják Ukrajnát mindaddig, amíg az országnak szembe kell néznie Oroszország törvénytelen agressziójával.

Kisida beszédében utalt azokra a jelzésekre, amelyeket Moszkva az elmúlt hónapokban adott, és kijelentette, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés „tűrhetetlen”. A G7-országok azt az „eszményt” követik, hogy a világot meg kell szabadítani a nukleáris fegyverektől – szögezte le.

„Az álom különbözik az ideáltól. Az ideálok megvalósíthatók” – mondta a japán vezető. „Mi mindannyian Hirosima polgárai vagyunk”, és békére vágyunk – mondta Kisida, aki maga is a világ első atombomba sújtotta városából származik. „Ha a Föld mind a nyolcmilliárd lakosa Hirosima polgára volna, akkor nem volna atomfegyver ezen a bolygón. Ebben szilárdan hiszek” – tette hozzá.

A japán kormányfő kitért Kínára is, hangsúlyozva, hogy a G7 megerősítette a szabályokon alapuló szabad és nyitott nemzetközi rend fenntartásának fontosságát. Elmondta, hogy a csoport kész konstruktív és stabil kapcsolatokat kiépíteni Kínával, annak ellenére, hogy Peking mindent elkövet térségbeli katonai befolyásának növelése érdekében.

Felszólította Pekinget, „felelősségteljes” tagja legyen a nemzetközi közösségnek, mert egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Peking megpróbálja elmélyíteni katonai együttműködését Moszkvával, hogy így együtt szálljanak szembe az Egyesült Államok és a nyugati demokráciák uralta globális renddel.

A regionális biztonsági fronton Kisida beszámolt arról, hogy a G7 elítélte Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, különösen, hogy ezek mind ENSZ-határozatokba ütköznek és számuk az utóbbi időben megsokszorozódott. Felszólította Phenjant, hogy teljesen hagyjon fel a nukleáris fegyverek fejlesztése programjával.

A hirosimai csúcstalálkozóra meghívott Zelenszkij vasárnap külön kétoldalú megbeszélést folytatott az amerikai elnökkel. Joe Biden támogatásáról biztosította a Kijev által kért közös nemzetközi erőfeszítést, hogy ukrán pilótákat képezzenek ki F-16-os vadászgépek vezetésére.

Továbbá közölte, hogy újabb, 375 millió dolláros katonai adományt, tüzérségi és páncélozott járműveket is tartalmazó segélyről döntött kormánya.

Zelenszkij a nap folyamán a japán miniszterelnök kíséretében virágcsokrot helyezett el a hirosimai békeemlékparkban az áldozatoknak állított emlékműnél. Egyben találkozott olyan államok vezetőivel, mint Olaszország, Nagy-Britannia, India, Franciaország és Németország.

Az ukrán politikus Jun Szok Jol dél-koreai elnökkel találkozva ígéretet kapott aknamentesítési felszerelésre és más segítségre is. Szöul ellátja majd Kijevet a nagyon szükséges szállítmányokkal, köztük mentőautókkal a hadsereg számára – számoltak be a dél-koreai televíziók az elnöki hivatalra hivatkozva. Ez volt az első találkozó a két elnök között azóta, hogy Oroszország 15 hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap Hirosimában azt mondta, hogy ideje megreformálni mind az ENSZ Biztonsági Tanácsát, mind pedig a Bretton Woods-i rendszert, amely annak idején szabályozta a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait, hogy utóbbi „igazodjon a mai világ realitásaihoz”.

Kifejtette: mindkét intézmény az 1945-ös hatalmi viszonyokat tükrözi, és korszerűsítésre szorul. „A globális pénzügyi struktúra elavult, diszfunkcionális és igazságtalan lett” – mondta. „A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai orosz invázió okozta gazdasági sokkokkal szemben nem tudta betölteni alapvető funkcióját, a globális biztonsági hálót.”