Putyin: Oroszország csapást mért az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállására

Oroszország két-három napja csapást mért az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállására – mondta el Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Rosszija 24 hírtelevízió adásában.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő korábban azt állította, hogy a Moszkva elleni keddi ukrán dróntámadás a „kijevi rezsim” válasza volt arra, hogy Oroszország vasárnap eredményes csapásokat mért egyik döntéshozatali központjára.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel csoportos csapásokat hajtottak végre olyan ukrajnai döntéshozatali központok ellen, ahol nyugati különleges szolgálatok irányításával orosz területen végrehajtandó terrorcselekményeket terveztek.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel csoportos csapásokat hajtottak végre olyan ukrajnai döntéshozó központok ellen, ahol nyugati különleges szolgálatok irányításával orosz területen végrehajtandó terrorcselekményeket terveztek.

A miniszter szerint az ellentámadásnak az a célja, hogy visszatérjen Ukrajna „az 1991-ben nemzetközileg elismert határokhoz”, beleértve a Krímet is. A miniszter szerint az oroszok „új erőket mozgósítottak, de sokan közülük kezdők, akiknek nincs tapasztalatuk és nem ismerik a fegyvereket”.

Reznyikov hangsúlyozta: szükséges, hogy a nyugati szövetségesek felgyorsítsák az Ukrajnának ígért fegyverek szállítását, főként, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban engedélyezte szövetségeseinek F-16-os vadászgépek átadását Kijevnek.

Bár az amerikai gyártmányú vadászgépek szállításának ütemezéséről és számáról még nem született döntés, az ukrán miniszter reméli, hogy az év végéig ez megtörténik. Hozzátette, hogy az ukrán pilótákat több hónapon át kell kiképezni, hogy megtanulják az amerikai gépek kezelését.

Szólt arról is, hogy fel kell készíteni az ukrajnai repülőtereket, a radarokat, a navigációs rendszereket, a légiforgalmi irányítókat az új repülőgépekre.

Reznyikov szerint „több mint 100 repülőgépre” becsülik azt az F-16-os flottát, amelyre Ukrajnának szüksége van ahhoz, hogy a légtérben ellensúlyozza az orosz fölényt.

A francia harci repülőgép-szállításokkal kapcsolatban Olekszij Reznyikov a Rafale vadászbombázót említette, hozzátéve, hogy az „bonyolult kérdés”. „Nem vagyok biztos benne, hogy Franciaország hajlandó lenne ilyen típusú harci gépeket szállítani” – mondta az ukrán miniszter.

Moszkvában több épület kisebb károkat szenvedett dróntámadás következtében – közölte kedd reggel Szergej Szobjanyin polgármester a Telegram-csatornáján.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz főváros ellen Kijev által végrehajtott „terrortámadást” nyolc drónnal hajtották végre. Ezek közül hármat rádióelektronikai eszközökkel földre szállítottak, ötöt pedig Pancir-SZ típusú légvédelmi rakétarendszerrel lőttek le Moszkva megyében.

Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója is beszámolt róla, hogy a légvédelem több, a főváros irányába tartó drónt lelőtt. A közösségi médiában videó jelent meg arról, hogy egy drónt a levegőben lőnek le Moszkva megyében.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a támadás ügyében eljárást indított.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, hogy a dróntámadás a „kijevi rezsim” válasza volt arra, hogy Oroszország vasárnap eredményes csapásokat mért egyik döntéshozatali központjára. Az objektumot azonban nem nevezte meg.

Peszkov közölte, hogy Putyin a kezdetektől fogva operatív tájékoztatást kapott a dróntámadásról, és hogy az incidenssel kapcsolatban nem tervez beszédet mondani. A szóvivő a történtek okán méltatta az orosz katonai tárca, a légvédelem és a helyi hatóságok tevékenységét. Azt hangoztatta, hogy a támadás ismételten alátámasztotta, hogy indokolt a „különleges hadművelet” folytatása, és kitűzött céljainak elérése.

Szobjanyin az írta, hogy a mentőszolgálatok a helyszínen vannak, komolyabb sérülés nem történt. A moszkvai hatóságok szerint ketten folyamodtak orvosi ellátásért, de kórházi kezelésre senki sem szorult.

A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy egy-egy lakóépületet. Mindkét házból evakuálták a lakókat addig, amíg átkutatták az épületeket.

Ideiglenesen forgalomkorlátozást is bevezettek a helyszínek környékén, amelyet később feloldottak.

Az RBK gazdasági napilap szerint Új Moszkva egyik toronyházának 25. szintjén is kitörtek az ablakok, feltehetően hasonló okokból.

Az orosz állami médiában, egyebek között a Vesztyi FM hírrádió és a Rosszija 1 tévécsatorna adásában elhangzott, hogy a támadásban a védelmi tárca által említett nyolc repülőgépszerű nagy drón mellett kisebb eszközök is részt vettek. Az RBK két, “a belügyminisztériumhoz közeli” forrásra hivatkozva azt írta, hogy a moszkvai régióban több mint tíz drónt lőttek le kedden.

A hatóságok szerint mind a négy Moszkva környéki polgári repülőtér rendes üzemmódban működik.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Oslóban arról beszélt, hogy arra számít, hogy a szervezet tagországai továbbra is támogatni fogják Ukrajnát.

A norvég politikus a NATO-külügyminiszterek szerdán kezdődő találkozója előtt mondott beszédet Oslóban.

Stoltenberg utalt arra is, hogy a nyugati demokráciák körében nem látszanak annak jelei, hogy a szövetségesek belefáradtak volna Ukrajna támogatásába. Mint fogalmazott, arra számít, hogy a vilniusi csúcson olyan tervek kerülnek napirendre, amelyek segítik Ukrajna átállását a szovjet idők fegyverzetéről a NATO-ban használatos fegyverzetre.

Ismét drónokkal támadta az orosz hadsereg Kijevet hétfő este, legalább egy ember meghalt, többen megsebesültek – közölte Vitalij Klicsko polgármester.

A főváros déli részén, a Holoszijivszkij kerületben egy többemeletes épületet találtak el. Egy ember meghalt, egy idős nőt kórházba szállítottak, két áldozatot a helyszínen elláttak – közölte a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A város polgári és katonai közigazgatása szerint húsz embert menekítettek ki az érintett épületből. A legfelső két emelet megsemmisült, a romok alatt emberek lehetnek – közölték szintén a Telegramon.

Az éjszaka Kijevben, a középső Cserkaszi megyében, a kirovohradi, a mikolajivi és a déli Herszon területen is megszólaltak a légvédelmi szirénák.

A háborút követő rendezés keretében 100-120 kilométer széles demilitarizált övezetre lesz szükség Oroszország területén belül Ukrajna határa mentén – közölte hétfőn Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren.

Mint írta, erre az övezetre azért lesz szükség, hogy megóvják az ukrán régiókat a tüzérségi csapásoktól.

“A háborút követő rendezés kulcselemének kell lennie, hogy a jövőben elejét vehessük az ismételt agressziónak” – fogalmazott Podoljak.

Hozzátette, hogy a frontvonalon elhelyezkedő ukrán régiók lakossága biztonságának szavatolása érdekében “szükség lesz egy 100-120 kilométer széles demilitarizált övezet létesítésére Belgorod, Brjanszk, Kurszk és Rosztov orosz köztársaságok területén”