Peking továbbra is kész előmozdítani az ukrajnai rendezést

Peking továbbra is kész előmozdítani az ukrajnai háború lezárására irányuló békemegbeszéléseket, illetve az indiai-kínai kapcsolatok helyreállítására törekszik a kínai külügyi tárca pénteki közleménye szerint.

Csin Kang

Fotó: GREG BAKER / AFP

Csin Kang tárcavezető Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is egyeztetett csütörtökön, a Sanghaji Együttműködési Szervezet Goában tartott külügyminiszteri találkozójának margóján - tudatta a minisztérium.

A megbeszélésen a kínai tárcavezető azt mondta, Peking kész egyeztetni és együttműködni Moszkvával annak érdekében, hogy kézzelfogható megoldást találjanak az ukrajnai háború politikai úton történő lezárására.

Kína áprilisban tette közzé saját béketervét az Ukrajna elleni háború megoldására.

Csin Kang Goában Szubrahmanjam Dzsaisankar indiai külügyminiszterrel is egyeztetett, akinek leszögezte, Kína szeretné helyreállítani a Peking és Újdelhi közötti jó viszonyt és mélyíteni az együttműködést régiós, illetve nemzetközi ügyekben.

India és Kína kapcsolatai 2020 óta romlottak meg, a két országot elválasztó, a himalájai térségben lévő határon a katonák többször összecsaptak.

A világ leghosszabb - 3340 kilométeres - határvonalán osztozó Kína és India között több évtizedes a határvita, rendezését éveken át húzódó tárgyalásokkal sem tudták elérni.

A kínai külügyminiszter csütörtökön arról biztosította indiai kollégáját, hogy a határmenti térségben a helyzet „általában véve stabil”.

Az ukrán légierő csütörtök este elismerte, hogy a Kijev felett korábban megsemmisített drón a sajátjuk volt, amely felett valahogy elvesztették az irányítást. A közösségi médiában már korábban arról lehetett olvasni, hogy egy török gyártmányú drónt lőttek le, tudatta az oroszhirek.hu.

Bayraktar-TB drón

Fotó: Muhammed Enes Yildirim / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

„Mivel a drón ellenőrizetlen jelenléte a főváros feletti égbolton nemkívánatos következményekhez vezethetett volna, úgy döntöttek, hogy bevetik a mobil rakétacsapatokat. Ez sajnálatos, de ilyen a technológiával, ilyen dolgok előfordulnak” – áll a hadsereg ukrán médiához eljuttatott közleményében.

A beismerés néhány órával azután történt, hogy a közösségi médiában körbejárt egy videó, amelyen látható, amint a drónt egy vállról indított rakéta lelövi.

Hazugságnak minősítette a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön a Kreml állítását az Egyesült Államok érintettségéről az orosz elnöki hivatal ellen dróntámadásban.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs koordinátor

Fotó: AFP/ANDREW CABALLERO-REYNOLDS

John Kirby az amerikai elnöki hivatal sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Egyesült Államok nem indított vizsgálatot az ügyben, hanem jelenleg próbál minden információt összegyűjteni a történtekről, azokkal kapcsolatban ugyanis egyelőre nem rendelkezik semmilyen meggyőző bizonyítékkal. Hozzátette: egy dolog biztos, az Egyesült Államok nem érintett az incidensben, ellentétben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő "hazugságaival".

John Kirby egyben megjegyezte, hogy az orosz állítás beleilleszkedik abba a keretbe, ahogyan Oroszország ezt a háborút megpróbálja egzisztenciális fenyegetésként lefesteni, hogy a Nyugat, illetve a NATO, valamint az Egyesült Államok áll vele szemben. Ez nem igaz, mert ebben a konfliktusban "Oroszország az agresszor" - fogalmazott a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.
Szintén csütörtökön a szenátus védelmi bizottságának meghallgatásán Avril Haines, az amerikai hírszerző ügynökségek szervezetének igazgatója (Director of National Intelligence) kijelentette, hogy egyelőre nincs olyan információjuk, ami független értékelésre adna lehetőséget a történtekkel kapcsolatban.
Az ülésen a Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency) igazgatója, Scott Berrier ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az az orosz feltételezés, miszerint itt az Egyesült Államok közreműködésével elkövetett támadásról van szó, valószínűleg tudatos félretájékoztatás orosz részről.  
Az ukrajnai háború menetével kapcsolatban Avril Haines közölte, hogy értékelése szerint az orosz hadsereg idén vélhetően nem lesz képes jelentősebb támadó hadműveletet kezdeni, mert komoly lőszer- és emberhiánnyal szembesül. Hozzátette, hogy amennyiben Oroszország nem dönt kötelező jellegű mozgósításról, és nem lesz képes újabb jelentékeny beszerzési forrásokat találni Irán és egyéb országok mellett, akkor még egy szerényebb méretű offenzíva kivitelezése is kihívások elé állíthatja.

A 30 másodperces videó azt mutatja, ahogy a drón lassan elrepül Kijev felett, miközben a háttérben kézifegyverek tüze hallatszik, mígnem eltalálja egy rakéta, és a bámészkodók éljenzése közepette lezuhan.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko elmondta, hogy a drón a Pecserszkij kerületben zuhant le és tüzet okozott, de senki sem sérült meg.

Az ukránbarát „nyílt forrású hírszerzési” beszámolók gyorsan azt állították, hogy az UAV egy orosz Korsair volt. Miután azonban több nyugati hírügynökség – köztük a Bild című német bulvárlap – másról számolt be, az ukrán hadsereg beismerő nyilatkozatot tett.

A Bayraktar TB2 a török Baykar Makina cég konstrukciója. A 2020-as hegyi-karabahi konfliktusban kiterjedt szolgálatot teljesített Azerbajdzsánnál, ami állítólag meggyőzte Kijevet, hogy rendeljen egy tucatot. Tavaly több példányt is vásároltak, néhányat az USA-tól és az EU-tól jótékonysági adományként összegyűjtött pénzből. A drónok azonban hamar áldozatul estek az orosz légvédelemnek, és azóta nagyrészt eltűntek a frontvonalakról.

Hogy az ukrán légierő pontosan hogyan „vesztette el az irányítást” egy TB2-es felett Kijev felett, az tisztázatlan maradt.

Az orosz média, nevezetesen a TASZSZ, az RT és a Szputnyik News szerint két drón támadta Vlagyimir Putyin elnök Kremlben lévő lakrészét. Május 3-án este nem tartózkodott az épületben az orosz elnök, így a támadás, ha valóban indult is, nem érhette volna el a célját, Putyin meggyilkolását. Cikkünkben utánajártunk, mit lehet tudni eddig az esetről, mit mondanak a szakértők, és kinek állhatott szándékában egy ilyen támadás végrehajtása.

A Kreml az incidenst követően közölt videók egyikén egy olyan drón látható, amely körülbelül 15 méter magasan a föld felett robbant fel. Ezen a felvételen két személyt is láthatunk – egyesek szerint katonákat –, akik felmásznak az egyik épületre, amelynek kupolaszerű építményét a szenátusi palota kupolájaként azonosították.

Azt azonban nem tudni, hogy mit keresett ott a két személy.

Moszkva mostanra a világ egyik legfejlettebb repülőgép- és rakétavédelmi rendszerével rendelkezik, amely talán vetekszik Izrael többszintű légvédelmével. Egy integrált légvédelmi hálózatnak képesnek kellett volna lennie arra, hogy bármilyen dróntámadást jóval azelőtt elfogjon, hogy az a Kreml közelébe kerül.

Különböző blogokon egy olyan teóriával is találkozhatunk, amely szerint

a Kreml elleni támadás belső munka volt, amelyben ukrán zsoldosok egy csapata közvetlenül a Kreml falai mellől indította a drónokat.

Az oroszok szerint a drónokat végül elektronikus eszközökkel sikerült megállítani. Ez arra utal, hogy nemcsak a drónok elektronikáját zavarhatták meg, hanem az oroszok képesek voltak a drónra szerelt robbanóanyagot is felrobbantani. Lehetséges ez? A válasz igen, mivel az oroszok nemcsak egyszerű zavaró berendezésekkel rendelkeznek, hanem olyanokkal is, amelyek talán elég erősek ahhoz, hogy működésbe hozzák a drón robbanócsomagját.

Az oroszországi jelentések szerint a megsemmisített drónok ezernyi darabban hullottak a földre. Más szavakkal, nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a támadás megtörtént és nem annak meghiúsítását láthattuk.

Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lenne a Putyin ellen irányuló, a Kreml elleni dróntámadáshoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rövid finnországi látogatását követően szerdán késő este érkezett Hollandiába. Bölcsen vagy talán óvatosan, elhalasztotta visszatérését Ukrajnába.

Egy másik nézőpontból Zelenszkij finnországi és hollandiai látogatását arra használhatta fel, hogy időt hagyjon egy Putyin elleni különleges műveletnek, ugyanis amennyiben ez sikerrel járt volna, akkor hősként térhetett volna haza Ukrajnába.

Amerikai tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben dróntámadásra került volna is sor, Washington nem kapott előzetes figyelmeztetést Ukrajnától. Ez egy kényelmes módja annak, hogy elkerüljék a felelősséget, legalábbis addig, amíg nincs ellenkező bizonyíték. Antony Blinken amerikai külügyminiszter az üggyel kapcsolatban azt mondta, „amennyiben Ukrajnáról van szó, amely nap mint nap támadásoknak van kitéve, maga dönt, hogy hogyan kíván védekezni”.

Az oroszok pedig úgy reagáltak, hogy a Kreml támadására a maguk által választott időben és helyen fognak válaszolni.

Moszkva szerint az Egyesült Államok áll a dróntámadás mögött

Oroszország csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt, miközben a moszkvai erők több harci drónt lőttek ki ukrán városokra, köztük a fővárosra, Kijevre – számolt be róla a Reuters.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője, anélkül, hogy bizonyítékokkal szolgált volna, azt mondta, hogy Ukrajna amerikai utasításra cselekedett a Kreml fellegvára elleni állítólagos dróntámadással szerdán kora hajnalban.

Peszkov elmondta, hogy sürgős vizsgálat folyik, és hogy minden válaszlépést alaposan megfontolnak, hogy azok kiegyensúlyozottak legyenek.

Az orosz külügyminisztérium korábban azt is közölte, hogy az állítólagos dróntámadás nem maradhat válasz nélkül, és mindez azt mutatja, Kijev nem akarja tárgyalóasztal mellett lezárni a 15 hónapja tartó háborút.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője úgy reagált, hogy Peszkov hazudik, az Egyesült Államok nem bátorította és nem tette lehetővé, hogy Ukrajna a határain kívül csapást mérjen. Hozzátette, továbbra sem világos, mi történt a Kremlnél.

Háborús Tanulmányok Intézete: Megrendezett volt a Kreml elleni dróntámadás

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) cikke szerint a támadást nem Ukrajna követte el. Oroszország azért rendezhette meg a támadást, hogy megpróbálja a háborút az orosz belföldi közönség elé tárni, és megteremtse a feltételeket egy szélesebb körű társadalmi mozgósításhoz.

„Több jel is arra utal, hogy a csapás belső irányítású és célzottan megrendezett volt. Az orosz hatóságok a közelmúltban lépéseket tettek az orosz légvédelmi képességek növelésére, beleértve magát Moszkvát is, és ezért rendkívül valószínűtlen, hogy két drón áthatolt volna a légvédelem több rétegén, és felrobbant vagy lelőtték volna közvetlenül a Kreml szíve fölött olyan módon, amelyet kamera is rögzített” – írja az ISW.

Orosz partizáncsoport áll a háttérben?

Egy volt orosz törvényhozó, aki kapcsolatban állt oroszországi militáns csoportokkal, azt állítja, hogy a Kreml ellen szerdán elkövetett állítólagos dróntámadás mögött orosz partizánok álltak, nem pedig az ukrán hadsereg.

Egy exkluzív interjúban Ilja Ponomarev a CNN-nek azt mondta, hogy

„az egyik orosz partizáncsoportról lehet szó”, hozzátéve, hogy „többet nem mondhatok, mivel még nem vállalták nyilvánosan a felelősséget”.

Az Ukrajnában és Lengyelországban száműzetésben élő Ponomarev volt az egyetlen orosz képviselő, aki 2014-ben a Krím Oroszország általi annektálása ellen szavazott, és az orosz hatóságok szerint azóta felkerült a terrorizmussal gyanúsítottak listájára.

Ponomarev szerint az Oroszországon belüli partizáncsoport tagjai általában fiatalok, diákok, nagyvárosok lakói. „Tudomásom van a partizánok tevékenységéről Oroszország mintegy negyven városában. Minden partizáncsoportnak megvan a maga fókusza, specialitása, alapvető tudása. Néhányan közülük vasúti szabotázsra összpontosítanak, mások katonai toborzóállomások felgyújtásával foglalkoznak. Némelyikük háborúpárti aktivisták elleni támadásokkal, némelyikük hackertámadásokkal foglalkozik” – mondta.

„Amit Putyin elad a nemzetnek és különösen az elitnek, az a sebezhetetlenség és a biztonság érzése. A partizánok pedig mindkettőt megcáfolják. Valójában azt mondják, hogy a háború itt van, és senki sincs biztonságban” – mondta Ponomarjov.

Demkó Attila: A kérdés az orosz válasz

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője közösségi oldalán osztotta meg álláspontját a dróntámadással kapcsolatban. A szakértő szerint a támadás biztos, hogy nem célzott merénylet volt.

„Honnan indult a drón? Van radarkép? Ha látták radaron, akkor hogyan jutott el odáig?” – tette fel a kérdéseket.

Egy másik bejegyzésében pedig arról írt, hogy szerinte „a látott videó alapján ez a drón sok mindenre alkalmas – Putyin meggyilkolására nem, kivéve, ha szó szerint fizikailag eltalálja, vagy talán ha esetleg Putyin ablakánál robban, amikor az pár méter távolságban van. Tehát az épületen belül nem okozhatott volna komoly károkat”.

„Ez a drón az épület felett robbant fel, nem csapódott be, nem volt nagyobb egy általában két-három kiló robbanóanyagot hordozó öngyilkos drónnál. Egy hattonnás Tu–141 Strizh más lenne, de az aligha jutna el a Kremlig”

– tette hozzá Demkó Attila.

Ám a szakértő szerint az oroszok képesek komoly csapást mérni Kijev politikai célpontjaira válaszul – de eddig nem tették.

„Sok értelme egyébként nem lenne, legfeljebb az orosz nacionalisták bosszúvágyát csökkentené. Ettől még most nem feltétlenül biztonságos Kijev belvárosában sétálni, de ha az oroszoknak van eszük, nem válaszolnak” – tette hozzá.

Továbbá Demkó Attila úgy véli, hogy az eset az orosz fél részéről nem elég egy nukleáris csapás indoklására, annak most értelme sem lenne.