Magyar Péter a feleségével "agresszív, megfélemlítő, fenyegető" volt

POLITIK
Létrehozva: 2023.05.29.

Oroszország kilép a hagyományos fegyverkezést szabályozó szerződésből

Putyin máris aláírta a törvényt.

Aláírta az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés (CFE) felmondásáról rendelkező törvényt Vlagyimir Putyin orosz elnök, a dokumentumot a jogi információk hivatalos portálján hétfőn tették közzé.Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak nyilatkozva arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen következményekkel jár a CFE-szerződés orosz felmondása. Úgy vélekedett, nem lesznek közvetlen konzekvenciák, „mert valójában ez már egy élettelen mechanizmus volt”, és Oroszország ezzel a lépéssel de facto összhangba hozta a valósággal.

Elismerte ugyanakkor, hogy ezen a területen, valamint „a fegyverzetellenőrzés, a stratégiai stabilitás területén nagy vákuum keletkezik, amelyet sürgősen be kell tölteni elméletileg új nemzetközi jogi aktusokkal, amelyek szabályoznák ezt a helyzetet”.

„Ez gyakorlatilag az egész világ érdeke, de ehhez szükségünk van működő kétoldalú kapcsolatokra számos állammal, amelyekkel jelenleg nem rendelkezünk, és nem is a mi hibánkból”

– hangsúlyozta Peszkov.

A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján pedig elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A kiigazított szerződést azonban csak négy ország – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna – ratifikálta.

Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre „lelkiismeretesen a dokumentumot”. Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Moszkva ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.

A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés „az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére”, ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások – elsősorban a NATO bővítése – következtében „sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát valósággal”.

Moszkva érvelése értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. „A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott” – olvasható a szövegben.

A dokumentum szerint „az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár”.

„A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy lépéseket tegyünk a szerződés felmondására és az Oroszországi Föderációnak a szerződésből való kilépését célzó hazai eljárások megindítására, amelyek befejezését követően értesítést küldünk a letéteményesnek és a többi részes államnak”

– hangzott az indoklás.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, a felmondási folyamat elnöki megbízottja korábban elmondta, hogy Oroszország kilépése a CFE-szerződésből körülbelül hat hónapig fog tartani. Közölte, hogy Moszkvának legalább 150 nappal a tervezett kilépés időpontja előtt értesítenie kell szándékáról a többi részes államot, és nyilatkoznia kell azokról a kivételes körülményekről is, amelyek ezt a lépést szükségessé tették.

A diplomata elmondta, hogy

legkésőbb három héttel az értesítést követően össze kell hívni a szerződés tagállamainak konferenciáját, hogy megvizsgálják az Oroszország kilépésével kapcsolatos kérdéseket.

Azt hangsúlyozta, hogy a kollektív Nyugat az, amely destruktív cselekedeteivel lehetetlenné tette Oroszországnak, hogy részese maradjon a CFE-szerződésnek.

A helyettes tárcavezető leszögezte, hogy a szerződéshez való visszatérés „lehetetlen”, a pótlásáról pedig csak azt követően lehet majd tárgyalni, hogy a Nyugat felhagy az Oroszországgal szemben ellenséges politikájával, és új koncepcionális megközelítésre vált át. Gyakorlati haditechnikai választ helyezett kilátásba arra a lehetőségre, ha amerikai csapatok jelennének meg a NATO-ba frissen belépett Finnország területén.

Az orosz atomfegyverek fehéroroszországi tárolásáról szóló dokumentumokat látta el kézjegyével csütörtökön Minszkben Szergej Sojgu orosz és Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter.

A dokumentumok meghatározzák az orosz nem hadászati nukleáris fegyverek fehérorosz területen történő tárolásának rendjét.

Az aláírást követően Viktar Hrenyin kijelentette, hogy az orosz nem hadászati nukleáris fegyverek fehéroroszországi telepítése „el kell, hogy gondolkodtassa a barátságtalan országok vezetőit a térségben kialakult helyzet további eszkalálódásának megengedhetetlenségéről”.

A tárcavezető szavait a helyi védelmi tárca sajtószolgálata idézte. Hrenyin hangsúlyozta:

„Ez hatékony válasz lesz a barátságtalan országok agresszív politikájára, és reményeink szerint elgondolkoztatja vezetésüket arról, hogy megengedhetetlen a helyzet további eszkalációja a térségben”.

A miniszter hozzátette: Minszk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fegyveres erők készen álljanak feladataik ellátására, beleértve az állam nyugati határainak védelmét is.

Kifejtette, hogy a két ország közötti katonai és haditechnikai együttműködés keretében intézkedéseket hoztak a fehérorosz-orosz regionális haderőcsoport harci potenciáljának növelése érdekében, beleértve új, modern fegyverrendszerekkel – például Iszkander-M műveleti-taktikai rakéta- és SZ-400-as föld-levegő rakétarendszerrel – való felszerelését.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 25-én jelentette be, hogy Oroszország a fehérorosz fél kérésére taktikai nukleáris fegyvereket telepít a szomszédos köztársaságba, ahogyan az Egyesült Államok már régóta teszi ezt szövetségesei területén. Az orosz államfő szerint a taktikai atomfegyverek tárolására szolgáló létesítmény építése fehérorosz területen a tervek szerint július 1-jén fejeződik be.

Moszkva már átadta Minszknek az atomfegyver hordozására képes Iszkander rakétarendszert, és segítséget nyújtott a fehérorosz repülőgépek speciális lőszerek használatára való átalakításához. A fehérorosz katonák az Oroszországi Föderációban kaptak ehhez megfelelő kiképzést.

A háborút követő rendezés keretében 100-120 kilométer széles demilitarizált övezetre lesz szükség Oroszország területén belül Ukrajna határa mentén – közölte hétfőn Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren.

Mint írta, erre az övezetre azért lesz szükség, hogy megóvják az ukrán régiókat a tüzérségi csapásoktól.

„A háborút követő rendezés kulcselemének kell lennie, hogy a jövőben elejét vehessük az ismételt agressziónak”

– fogalmazott Podoljak. Hozzátette, hogy a frontvonalon elhelyezkedő ukrán régiók lakossága biztonságának szavatolása érdekében „szükség lesz egy 100-120 kilométer széles demilitarizált övezet létesítésére Belgorod, Brjanszk, Kurszk és Rosztov orosz köztársaságok területén”.

Demilitarizált övezet

Podoljak az orosz megyékről szólva a köztársaságok kifejezést használta. Az ukrán elnöki tanácsadó ezen felül azt fejtegette, hogy az általa felvázolt demilitarizált övezetet kezdetben egy nemzetközi kontingenssel ellenőrizhetnék.

A nap folyamán az ukrán parlament megszavazta azt az előterjesztést, amelynek értelmében a hazai dróngyártókat mentesítik a vám- és általános forgalmi adó fizetési kötelezettségek alól. Jaroszlav Zseleznyak ukrán képviselő szerint a törvény célja a kijevi vezetés hadi erőfeszítéseinek szempontjából kulcsfontosságúnak tartott ágazat támogatása. A jogszabályt még Volodimir Zelenszkij elnöknek is alá kell írnia.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint több mint 80 dróngyártóval működnek együtt. A pilóta nélküli harceszközökre Ukrajna költséghatékony megoldásként tekint, hogy némileg ellensúlyozni tudja az orosz fegyveres fölényt.

A 450 tagú ukrán parlament 328 szavazattal a nap folyamán jóváhagyta azt az Iránnal szembeni szankciós törvényjavaslatot, amelyet Zelenszkij nyújtott be még vasárnap. Az 50 évre szóló törvényjavaslat értelmében egyebek között betiltanák a katonai felszerelések és az úgynevezett kettős, vagyis katonai és polgári célú felhasználásra egyaránt alkalmas termékek kereskedelmét és tranzitját, megtiltanák Iránnak az ukrán légtér használatát, felfüggesztenék Kijev gazdasági és pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését Irán felé és gátat szabnának a technológia- és tőkeexportnak is Iránba.

 

Ez is érdekelhet

origo.hu

Újabb gyanúsítottja van a vörösbáró Varga Zoltánhoz köthető bűnügynek

origo.hu

Brüsszel bejelentette: készüljünk a háborúra!

borsonline.hu

Hamarosan indul a forgatás: Stohl Andrást követelik a kommentelők az Ázsia Expressz új évadába – íme a többi favorit

magyarnemzet.hu

„A mozgalmának vége” – baloldali elemző adta meg a kegyelemdöfést Magyar Péternek

ripost.hu

Szórj szódabikarbónát a mosógépbe, eszméletlen lesz a hatás

mandiner.hu

Újabb országok álltak Magyarország mellé az egyik legélesebb európai vitában

origo.hu

Leleplező vallomások: Zelenszkij teljesen megőrült, kirobbanthatja a III. világháborút

travelo.hu

Megújulva nyit szombattól ez a különleges, sós vizű fürdő

she.life.hu

A felfázás mögött több van, mint gondolnád ( hirdetés)

ripost.hu

„Nagy csalódás ért” – Férjet keres magának a TV2 sztárja

life.hu

Kommunikálj nyíltan és őszintén: ne hagyd, hogy emiatt tönkremenjen a párkapcsolatod (hirdetés)

magyarnemzet.hu

Ha a második világháborúban megőrizzük a szuverenitásunkat, kevesebbet szenvedett volna hazánk

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Mikor tárgyalja a NATO csapatok küldését Ukrajnába?

POLITIK

Gyurcsányné és Donáth Anna el akarják venni a tanárok pénzét

POLITIK

Hány évet kaphat, mivel vádolhatják meg Osváth Zsoltot?

POLITIK

Gyermekpornográfia: Osváth Zsolt megint próbálja elkenni az ügyet

POLITIK

A nyugat-európai gazdák úgy látják, elveszítették a csatát

POLITIK

Brüsszel egy feladatnak tekinti a migrációt

POLITIK

Magyarország továbbra sem vesz részt az ukrajnai fegyverszállításban

POLITIK

A NATO bevetése Ukrajnában súlyos következményekkel járhat