Orosz-Fehérorosz Szövetségi Állam?

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök más államokat is meghívott, hogy csatlakozzanak az orosz-fehérorosz Szövetségi Államhoz, mondván, hogy ezt követően kérhetik taktikai atomfegyverek telepítését is területükön.

„Senki sem ellenzi, hogy Kazahsztán és más országok is ugyanolyan szoros kapcsolatokkal rendelkezzenek az Oroszországi Föderációval, mint mi” – hangoztatta Lukasenka az orosz állami televízióban vasárnap este közzétett interjújában a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

„Ha valaki aggódik… akkor pofonegyszerű: Lépjen be Oroszország és Fehéroroszország Szövetségi Államába. Ez minden: mindenki atomfegyverhez jut”

– jelentette ki Lukasenka, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindez a magánvéleménye.

Lukasenka beszélt arról is, hogy „stratégiailag meg kell érteni”, hogy Minszk és Moszkva egyedülálló eséllyel rendelkezik az egyesülésre.

Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök ugyanakkor visszautasította ezt az elképzelést.

„Lukasenka javasolta, hogy Kazahsztán lépjen be a Szövetségi Államba. Mulatságosnak vettem a tréfáját. Úgy vélem, nincs erre szükség, mivel más integrációs formák is léteznek, ilyen mindenek előtt az Eurázsiai Gazdasági Unió” – idézte Tokajevet a kazah államfő hivatala.

„Ami az atomfegyvereket illeti, nincs szükségünk rájuk, mert a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez (NPT) és az atomfegyverek teljes betiltását előíró nemzetközi egyezményhez (TPNW) is csatlakoztunk. Tartjuk magunkat ezen nemzetközi egyezmények keretében vállalt kötelezettségeinkhez”

– húzta alá a kazah elnök.

Lukasenka csütörtökön jelentette be, hogy megkezdődött a taktikai atomfegyverek átszállítása Oroszországból Fehéroroszországba. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta ez lenne az első alkalom, hogy ilyen fegyvereket állomásoztatnak Oroszország területén kívül.

Megkezdődött az atomfegyverek átszállítása Oroszországból Fehéroroszországba – jelentette be csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség híradása szerint Minszk és Moszkva a nap folyamán megállapodást írt alá arról, hogy a nukleáris tölteteket egy különleges létesítményben fogják tárolni, amely körülbelül egy hónap múlva készül el.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a fegyverek Moszkva ellenőrzése alatt maradnak. „Oroszország nem adja át az atomfegyvereket Fehéroroszországnak. Az ellenőrzés és a bevetésükről való döntés az orosz fél kezében marad” – idézte az Interfax orosz hírügynökség a minszki aláírási ceremónián részt vevő Sojgut.

„Ma a kollektív Nyugat példátlan nyomást gyakorol Fehéroroszországra és Oroszországra egyaránt a nemzetbiztonság minden vonatkozásában” – közölte Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter. Hozzátette, hogy Minszk ezért a partnerség elmélyítésében érdekelt Moszkvával.

Szvjatlana Cihanouszkaja, emigrációba kényszerült ellenzéki vezető szerint a hazájába telepített orosz nukleáris fegyverek egész Európára veszélyt jelentenek.

„Amikor taktikai nukleáris fegyverekről van szó, úgy a legtöbbje ezeknek legalább olyan erővel bír, mint amely 140 ezer embert ölt meg Hirosimában” – hangoztatta Cihanouszkaja.

Az úgynevezett taktikai nukleáris fegyverek jelentős károkat képesek okozni, de kisebb hatósugárban pusztítanak a stratégiai nukleáris fegyverekhez képest.

Nem lehet kizárni egy Oroszország és a NATO közti háborút. Amennyiben kitörne, Csehország az első pillanattól kezdve részese lenne – jelentette ki Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnöke hétfőn Prágában egy biztonságpolitikai konferencián.

Egy ilyen forgatókönyv ellen csak felkészültséggel és elrettentéssel lehet védekezni – szögezte le.

„Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen, lehetséges”

– hívta fel a figyelmet Karel Rehka a Belső biztonság és az állam ellenálló képessége című konferencián a cseh Képviselőházban.

A vezérkari főnök szerint a cseh hadsereg igyekszik felkészülni egy „nagy intenzitású konfliktusra” egy technológiailag nagyon fejlett ellenféllel, Oroszországgal.

Amennyiben az Oroszország-NATO háború kitörne, a cseh hadsereg nagyobbik része a szövetség tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba.

A cseh katonapolitikus rámutatott: Csehország folyosót képez a NATO nyugati és keleti, illetve délkeleti szárnya között. Csehországnak biztosítania kellene a hadseregek átjárását nyugatról keletre, ami „alapvető feladat”. Úgy vélte, hogy ennek biztosításához a cseh hadseregnek a többi minisztérium támogatására is szüksége lenne, ezért fejlesztési koncepciójukban ezeknek is számolniuk kell a háború kitörésének lehetőségével.

Tekintettel az ukrajnai háborúra is, Karel Rehka fontosnak nevezte, hogy növekedjen a cseh állam ellenálló képessége, például a nyersanyagellátás terén. Megoldandó problémaként beszélt a telekommunikáció terén a cseh állam jelentős függőségéről Kínától.

Csehország 246 darab CV90 típusú lánctalpas gyalogsági harcjárművet vesz Svédországtól 59,7 milliárd koronáért (985 milliárd forint). Az önálló Csehország eddigi történetének legnagyobb értékű fegyverbeszerzését hagyta jóvá a cseh kormány.

Jana Cernochová védelmi miniszter a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón bejelentette: a harcjárműveket cseh-svéd kormányközi szerződés útján szerzik be.

A cseh hadsereg eredetileg 210 harcjárművet szeretett volna venni 51,7 milliárd koronáért, de a fegyverek egyre növekvő ára miatt ilyen üzletet már nem tudott kötni.

Viszont a minisztérium elfogadta a svédek azon ajánlatát, hogy további 36 járművet csökkentett áron vehet.

A kormány döntése után a cseh védelmi tárca képviselője aláírta a beszerzési szerződést svéd partnerével. A dokumentumban Svédország garantálja, hogy a harckocsik legyártását legalább 40 százalékban cseh cégekkel végezteti el.

Amennyiben ezt a svédek nem tartanák be, büntetést kell majd fizetniük. A CTK cseh hírügynökség értesülései szerint az üzletbe bevont mintegy 30 cseh cég nagy része már alá is írta együttműködési megállapodását a svéd partnerekkel.

Jana Cernochová továbbá bejelentette, hogy a cseh kormány csatlakozik a német kabinet azon tervéhez, hogy vásárol a Leopard harckocsik legújabb 2A8 verziójából.

A cseh kormány azzal számol, hogy a közös német-cseh beszerzés által jobb árat, gyorsabb szállítást és jobb szervizt kaphat a német gyártóktól – fejtette ki a védelmi miniszter.

Csehország az Ukrajnának nyújtott segítségért cserébe a közelmúltban 14 Leopard 2A4 típusú harckocsit kapott Németországtól. Ezekből eddig három érkezett meg Csehországba.

A cseh kormány szerdán kilenc olyan régi, a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben hozott határozatot helyezett hatályon kívül, amelyek alapján az egykori Szovjetunió ingatlanokat kapott ingyenes diplomáciai használatra – közölte Martin Dvorák európai ügyi miniszter a kormány ülése után Prágában.

A külügyminisztérium szerint a mai Oroszország ezeket az ingatlanokat már nem diplomáciai célokra használja, ezért nincs ok arra, hogy továbbra is ingyenesen igénybe vehesse őket.

A CTK hírügynökség értesülése szerint a szerdai kormánydöntés összesen 59 ingatlant érint. Elsősorban a prágai orosz nagykövetség mellett lévő lakásokról van szó, de több épületre vonatkozik Brünnben, Karlovy Varyban és más településeken is. Az ingatlanok státuszának megváltoztatása után Oroszországnak adót kell fizetnie használatukért, de a bérleti díjakról is tárgyalások kezdődhetnek.

„Olyan kormányhatározatokat helyeztünk hatályon kívül, amelyek Csehszlovákia megszállása után az orosz tankok árnyékában születtek. Oroszország továbbra is ingyen használja őket. Az ebből befolyó jogtalan bevétel nem használható fel Ukrajna megszállásának támogatására” – mutatott rá Martin Dvorák a Twitter közösségi hálózaton megjelent bejegyzésében.

A cseh-orosz viszony az utóbbi években súlyos konfliktusokkal terhelt, a két ország kölcsönös diplomáciai képviselete így a minimális szintre csökkent. Oroszországnak jelenleg csak hat diplomatája dolgozik Prágában. A brünni és a Karlovy Vary-i orosz konzulátusok működését a csehek már korábban betiltották. Oroszország 92 001 négyzetméternyi területet használ ingyenesen Csehországban, míg a csehek 26 875 négyzetmétert Oroszországban.

A cseh külügyminisztérium közölte: felkészült arra, hogy a kormány döntésére Moszkva válaszintézkedéseket foganatosít.