kulcsár edina
Ukrajna tudja, hogy mire készül?
A Barátság vezetéken jön Magyarországra az olajszükséglet 80 százaléka, ekkora mennyiséget pedig jelenleg nem lehetne pótolni más irányból – erre hívják fel a figyelmet az elemzők. Ráadásul nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia és Csehország olajellátásában is meghatározó szerepe van a Barátság vezetéknek. Amelynek tranzitdíjából ráadásul jelentős bevétele van Ukrajnának is.
A világ leghosszabb kőolajvezetéke a Barátság Oroszországból halad nyugati irányba. A több mint négyezer kilométeres vezetékrendszert az orosz állami tulajdonú Transznyefty üzemelteti.
Ukrajna nyugati sarkában ketté válik a csőkígyó Barátság 1-re és Barátság 2-re. Vagyis, ha baj érte volna a hálózatot, három országnak, Szlovákiának, Csehországnak és Magyarországnak okozott volna óriási károkat.
Emellett persze Nyugat-Európát is ellátja, azaz ellátná kőolajjal a Barátság vezeték, de a szankciók miatt már sem Lengyelországba, sem Németországba, sem pedig Ausztriába nem megy nyersanyag.
A szakértő szerint akkora mennyiségről van szó, ami ha tartósan kiesik, nagy fejtörést okozna Magyarországnak és azon belül a Mol-nak, amelynek a Százhalombattai Finomítójába érkezik az urali típusú nyersanyag.
„Hogy ha ez a nyolcvan százalék nem jönne, akkor ezt nem tudná pótolni a magyar gazdaság más szállítási irányból. Délről van még opció, az Adriától lehet felhozni olajat, de ott az áteresztő kapacitás az jelenleg nem elegendő arra, hogy pótolja a Barátság Kőolajvezetéken érkező olajat” – fogalmazott Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője.
Ha nem jönne nyersanyag a Barátság vezetéken azt az egész magyar gazdaság megérezné, de különösen a szállítás és a mezőgazdaság, ahol hamarosan kezdetét veszi a legnagyobb munka, az aratás. Gázolaj hiányában a várhatóan jó termés betakarítása jelentős problémákat okozhatna.
A szakértő szerint most leginkább az a kérdés, hogy az ukránok milyen tranzitdíjat számolnak fel a közeljövőben azért, hogy az orosz olaj megérkezzen Százhalombattára.
Ukrajna az elmúlt egy évben már több lépcsőben emelte a tranzitdíjakat. Azt megelőzően, 2021-ben, tehát még az emelések előtt a kőolajtranzitból keleti szomszédunk csaknem 130 millió dollárt keresett.
Az orosz export esetleges kiesése óriási kiadást jelentene a Mol-nak, amely az elmúlt évtizedben már 200 millió eurót költött a diverzifikációra, vagyis arra, hogy máshonnan is szerezzen be nyersanyagot és a nyugati típusú, például brent olajat is fel tudja dolgozni finomítóiban.
„A Mol számára ez jelenti tulajdonképpen a legnagyobb kihívást, hiszen már így is nagyságrendileg kétszázmillió eurót költött arra, hogy kevert kőolajat tudjon feldolgozni, viszont még további ötszáz millió dolláros beruházás is szükséges lehet. Ami optimális esetben három-négy év alatt zajlana le, de a Mol is tisztában van azzal, hogy adott esetben ezt gyorsabban kellene kiviteleznie” – hangsúlyozta Németh Viktória az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője.
Az orosz olaj az ára miatt is nagyon fontos Magyarország mellett a cseheknek és a szlovákoknak is, hiszen jelenleg 20-30 százalékkal olcsóbb, mint az amerikai vagy a norvég nyersanyag.
Magyarország mindent el fog követni, hogy megvédje a keleti, a déli és a nyugati irányból érkező vezeték-rendszereket – ezt mondta a miniszterelnök politikai igazgatója az Inforádióban. Orbán Balázs aggasztónak nevezte azokat a híreket, amelyek szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban az egyik munkatársának azt mondta, robbantsák fel a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket. Orbán Balázs kiemelte: nagyon reméli, hogy ez csak felesleges riogatás, mert az ügy húsba vágóan érinti Magyarország energiabiztonságát.
Aggasztók ezek a hírek, mert Magyarország energiabiztonságát és energiaszuverenitását húsba vágóan érintő kérdésekről van szó – jelentette ki Orbán Balázs az Infórádióban, arról a hírszerzési szivárogtatásokon alapuló sajtóhírről, miszerint az ukrán elnök korábban az egyik munkatársának azt mondta, robbantsák fel a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket. A miniszterelnök politikai igazgatója ennek kapcsán kiemelte: a kormány megvédi az ország energiaellátását.
„Magyarország mindent el fog követni, amit tud, hogy mind a keleti irányból, mind a déli irányból, mind egyébként a nyugati irányból érkező vezetékrendszereket megvédje. Az egész külpolitikai mozgásunk erre épül” – fogalmazott Orbán Balázs.
Hozzátette: nem egyszerű az együttműködés az ukránokkal, de ők ennek ellenére is az együttműködés fenntartására szeretnék biztatni az ebben részt vevő feleket.
Nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítást Magyarország felé – az európai bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek tulajdonított kijelentéssel az UkrTransNafta vezérigazgatója fenyegette meg a Mol-t, mert szerintük Magyarország túl szigorú korlátozásokat alkalmaz az ukrán mezőgazdasági termékekre. Volodimir Csependa szerint Ursula von der Leyen-ék azt üzenték: ha ezen a magyarok nem változtatnak, akkor állítsák le az olajszállításokat a Barátság vezetéken. A Mol ezt egyértelmű zsarolásnak tekinti.
„Haladéktalanul, mindenfajta további mellébeszélés nélküli, egyértelmű és világos válaszokat várunk Brüsszeltől ebben a súlyos és gyalázatos zsarolási ügyben” – ezt pedig már Deutsch Tamás, az Európai Parlament fideszes képviselője mondta.
Napok teltek el a hírek megjelenése óta, de Brüsszel még mindig hallgat, ezt a súlyos és gyalázatos zsarolási ügyet haladéktalanul tisztázni kell – hangsúlyozta Deutsch Tamás videóüzenetében. A Fidesz Európai Parlamenti képviselőcsoportjának delegációvezetője közölte: írásbeli kérdésekkel fordultak az Európai Bizottsághoz, amelyre azonnali válaszokat várnak.
„Igaz-e, hogy a Bizottság bármely tisztviselője hivatalosan, vagy informálisan jelezte az ukránoknak, hogy állítsák le nyugodtan a Barátság kőolajvezetéken keresztül történő olajszállítást? Javasolta-e valaha a Bizottság harmadik országoknak, hogy korlátozzák bármely európai uniós tagállam energiaellátását? És végül, de nem utolsósorban a Bizottság minden körülmények között elítéli-e az energiaellátás biztonságának zsarolás céljára történő felhasználását?” – tette fel a kérdéseket Deutsch Tamás.
A sorozatos fenyegetések több szempontból is felháborítóak – erről már Hortay Olivér beszélt a közösségi oldalán közzétett videóban. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője aggasztónak nevezte a lehetséges brüsszeli jóváhagyást.
„Ursula von der Leyen jól ismeri a Barátság kőolajvezeték regionális jelentőségét, hiszen egy éve pontosan azért jött Magyarországra, hogy erről személyesen is meggyőződhessen. Éppen azért sikerült kiharcolni az olajembargó alóli mentességet, mert bemutattuk, hogy a vezetéknek – rövid távon – nincs alternatívája. Teljesen világos, hogy az egyre súlyosabb fenyegetések célja belekényszeríteni Magyarországot a háborúba” – fogalmazott Hortay Olivér.
Csakhogy a magyarok több ízben is világossá tették, hogy ebből nem kérnek – tette hozzá az elemző kiemelve: Abszurd, hogy ezt az álláspontot Magyarország szövetségesei most fenyegetéssel próbálják megfordítani.
Haladéktalan, mellébeszélés nélküli, egyértelmű és világos választ vár Brüsszeltől Ukrajna Magyarországgal szembeni, újabb súlyos zsarolásával kapcsolatban Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációvezetője.
A kormánypárti politikus szombati az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában a Barátság-kőolajvezetékkel kapcsolatos hírekről azt mondta, „ezt a súlyos és gyalázatos zsarolási ügyet haladéktalanul tisztázni kell”. Ezért a Fidesz EP-képviselőcsoportja azonnali választ igénylő írásbeli kérdésekkel fordult az Európai Bizottsághoz – közölte.
„Tény az is, az ukrán Ukrtransnafta vállalat vezérigazgatója, Volodimir Cependa egy feljegyzésben azt közölte, hogy ha Ukrajna feltételeit nem teljesíti Magyarország, akkor elzárják a kőolajvezetéket, és Brüsszelből, a brüsszeli bürokráciától, a bizottság munkatársaitól azt az üzenetet kapta, hogy nyugodtan állítsák le a kőolajszállítást Magyarország felé” – mondta a Fidesz EP-képviselője.
Deutsch Tamás rámutatott, a Barátság-kőolajvezeték kulcsfontosságú szerepet tölt be Közép-Európa és Magyarország olajellátásában.
Hozzátette: napok teltek el, de Brüsszel még mindig hallgat az ügyben. Tarthatatlan, hogy nem kapunk válaszokat Brüsszeltől, hogy a brüsszeli bürokraták, az Európai Bizottság vezetőinek közvetlen munkatársai valóban azt a súlyos, az ország szuverenitását veszélyeztető lépést javasolták-e a Magyarországgal szembeni politikai nyomásgyakorlás érdekében az ukránoknak, hogy állítsák le a kőolajszállítást – közölte.
A delegációvezető elmondta, választ várnak arra: igaz-e, hogy a bizottság bármely tisztviselője hivatalosan vagy informálisan jelezte az ukránoknak, hogy állítsák le nyugodtan a kőolajvezetéken keresztül történő olajszállítást.
Azt is kérdezik, javasolta-e valaha a bizottság harmadik országoknak, hogy korlátozzák bármely európai uniós tagállam energiaellátását. Választ várnak arra is, hogy az Európai Bizottság minden körülmények között elítéli-e az energiaellátás biztonságának zsarolás céljára történő felhasználását – mondta.