Nagy hatótávú rakétákat kap kap Ukrajna

Ben Wallace brit védelmi miniszter bejelentette, hogy Nagy-Britannia Storm Shadow rakétákat bocsát az ukrán hadsereg rendelkezésére. A Sky News információi szerint a rakéták egy része már az ukrán csapatoknál van.

A megállapodás létrejöttéről szóló hírekre Moszkva közölte, hogy a lépés „megfelelő katonai választ igényel a hadseregüktől”.

A Storm Shadow egy nagy hatótávolságú, levegőből indítható cirkálórakéta, amelyet a British Aerospace és egy francia cég fejlesztett ki, és amely 450 kilogrammos hagyományos robbanófejet hordoz. Hatótávolsága akár 300 kilométer is lehet.

Ukrajna már régóta követel nagy hatótávolságú rakétákat, de az Egyesült Államok és más országok a háború eszkalációjától tartva eddig nem voltak hajlandóak az ukrán hadseregnek adni azokat.

Volodimir Zelenszkij szerint több időre van szüksége Ukrajnának a sokak által várt offenzíva megindításához. Az ukrán elnök szavait a korábbi formális és informális nyilatkozatok már alátámasztották: a kijevi vezetés a közelmúltban meglehetősen óvatosan fogalmazott az offenzíva sikerével kapcsolatban, gyakorlatilag felkészítették az ukrán, valamint a nemzetközi közvéleményt egy esetleges katonai kudarcra. Az ukrán elnök biztos abban, hogy az amerikai politikai pártok mindegyike támogatja Ukrajnát, így nem tart attól, hogy Joe Biden esetleges 2024-es veresége hatással lenne országára.

Az ukrán és a nemzetközi közvélemény jelentős része által várt ukrán offenzíva akár döntő befolyással is lehet az orosz–ukrán háborúra, átrajzolhatja a hónapok óta gyakorlatilag megmerevedett frontvonalak képét. A támadás megindításával kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban kijelentette, hogy országának

több időre van szüksége az orosz erők elleni ellentámadás megindításához, mivel az ukrán hadsereg még várja az ígért katonai segélyek átadását.

A kijevi főhadiszállásán tartózkodó ukrán elnök úgy nyilatkozott, hogy a NATO által kiképzett ukrán dandárok, készen állnak, ám azt is közölte, hogy a hadseregnek még szüksége van egyéb katonai eszközökre is, többek között páncélozott járművekre.

„A meglévő harci eszközeinkkel már tudnánk támadást indítani, ám ez nagyon nagy emberveszteséggel járna. Meglátásom szerint ez elfogadhatatlan lenne, várnunk kell tehát, még egy kis időre van szükségünk”

– tette hozzá.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy hol és mikor indul meg az ukrán ellentámadás, amelynek sikerével kapcsolatban az ukrán média és a kijevi vezetés egyaránt meglehetősen visszafogottan nyilatkozott:

gyakorlatilag igyekezett felkészíteni a nemzetközi és az ukrán közvéleményt egy esetlegesen nem várt eredményre.

A kijevi politikai vezetés számára minden olyan katonai lépés, amelyet az országot támogató Nyugat csalódást keltőnek tart,

a katonai támogatás csökkenését, valamint az Oroszországgal való tárgyalásra irányuló nyomást jelentheti, ezt pedig el szeretnék kerülni.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy tévéműsorban kijelentette: mostanra sok országban elkezdték eszkalálni a helyzetet annak érdekében, hogy Ukrajnát Oroszország feltételei alapján tárgyalóasztalhoz ültessék az „agresszorral”.

A tisztségviselő azonban meggyőződését fejezte ki, hogy ha Ukrajna elnöke így döntene, az csakis Ukrajna feltételei alapján történhetne meg. Cáfolta továbbá azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az ukrán csapatoknak nincs elegendő lőszerük.

Volodimir Zelenszkij közölte, nem tart attól, hogy Joe Biden 2024-es – esetleges – elnökválasztási vereségével lezárulna egy korszak, és az Egyesült Államok nem támogatná tovább a hadban álló Ukrajnát. Biztos benne, hogy az amerikai politikai erők mindegyike támogatja Kijevet, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy országa az amerikai elnökválasztásig győzelmet arat Oroszország felett.

Több mint hetven országból toborzott „zsoldosok” harcolnak az ukrán fegyveres erők oldalán – jelentette ki Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke csütörtökön a szentpétervári 11. Nemzetközi Jogi Fórum keretében megtartott alkotmánybírósági konferencián.

„Bizonyított tény, hogy a katonai műveletekben a náci rezsimet támogató zsoldosok vesznek részt, akiket több mint hetven államból toboroztak, főként Európából és Amerikából, olyan államokból, amelyek a legaktívabb oroszellenes politikát folytatják” – mondta. Basztrikin szerint Európa a „kijevi rezsimet elsősorban fegyverekkel támogatja, a ”háború Oroszországgal az utolsó ukránig„ jelszó jegyében.

Megismételte azt az állítást, miszerint Oroszországnak dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékai vannak arról, hogy az ukrán fegyveres erők tavaly márciusban támadást terveztek a Donyec-medence ellen, azzal a céllal, hogy kijussanak Oroszország határára.

Mint mondta, Moszkva a 2020-ban módosított orosz alkotmány 79. cikke 1. bekezdésének megfelelően járt el,

amelynek értelmében Oroszország ”intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartására és megerősítésére, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítására, valamint az állam belügyeibe való beavatkozás megakadályozására„.

Az SZK vezetőjének érvelése szerint Oroszország a Donyec-medence civil lakosságának védelmére vonatkozó kötelezettségét hajtja végre a „különleges hadművelet” végrehajtásával, elejét vette az ellene készülő „agressziónak és provokációknak”.

A hatóság igazgatója a fórumon kedden azt mondta, hogy az ukrán fegyveres alakutatok fellépése következtében 2014-től 2023 áprilisának végéig több mint ötezer civil, köztük 138 kiskorú vesztette életét, és 9528 polgári személy, köztük 444 kiskorú sérült meg.

Az ukrajnai orosz különleges katonai művelet célja a Donyec-medencében élők megvédése volt, ezt a feladatot az orosz fél részben teljesítette, részben viszont még nagyon távol van a teljes megvalósítástól – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a boszniai szerb ATV-nek adott, csütörtökön közölt interjújában.

A különleges katonai művelet folytatódik. Ez egy nagyon-nagyon nehéz művelet, és persze bizonyos célokat egy év alatt már sikerült elérni – magyarázta. Hozzátette: azoknak az embereknek a biztonságát kellett garantálni, akik nyolc évig a saját országuk támadásainak voltak kitéve. „Ezt a feladatot részben sikerült teljesítenünk, részben viszont még messze vagyunk a teljes megvalósítástól” – húzta alá.

Állítása szerint ukrán részről folytatódik a szegényítetturán-tartalmú lövedékek bevetése, továbbra is lövik a térséget. „Éppen ezért kellő távolságra kell visszaszorítanunk az ellenfelünket, és ezért folytatódik a hadművelet” – magyarázta Dmitrij Peszkov. Rámutatott, hogy sikerült némileg demilitarizálniuk Ukrajnát, számos fegyvergyárat és -raktárt megsemmisítettek.

A Kreml szóvivője azt is közölte, hogy azért húzódik el a tavaly februárban kezdődött konfliktus, mert Oroszország voltaképpen nem is folytat háborút.

„Háborút vívni teljesen más dolog, az infrastruktúra, a városok teljes lerombolását és hasonlókat jelent. Mi ezt nem tesszük. Igyekszünk megóvni az infrastruktúrát és megmenteni az emberek életét” – hangsúlyozta. Magyarázata szerint a különleges katonai művelet Oroszország és Ukrajna konfliktusából indult, Moszkvának meg kellett védenie az érdekeit, és lépnie kellett Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban. Ezt követően viszont a NATO, az Egyesült Államok és az európai államok is belekeveredtek a konfliktusba, előbb közvetett, majd közvetlen módon is.

„A NATO most gyakorlatilag közvetlen résztvevője a konfliktusnak Ukrajna oldalán” – húzta alá. A szövetség tagjai folyamatosan fegyverekkel, lőszerekkel, harci eszközökkel l és pénzügyi forrásokkal látják el Kijevet – magyarázta.

Dmitrij Peszkov arra is kitért, hogy a Nyugat a rossz és hibás lépéseivel rákényszerítette Oroszországot a különleges katonai műveletre, elutasította a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin elnökkel Oroszország biztonságáról, és Moszkva tiltakozása ellenére is azt mondta, felveszik Ukrajnát a NATO-ba.

„Oroszország túlságosan is nagy ország ahhoz, hogy így lehessen vele bánni, és túlságosan is erős ország ahhoz, hogy megadja magát” – szögezte le végül a Kreml szóvivője.