Moszkva választ ad a Kreml elleni dróntámadásra

Ellenséges akciónak minősítette pénteken az orosz külügyminiszter a Kreml elleni dróntámadást, melyre, mint mondta, Moszkva „kézzelfogható választ fog adni”.

„Világos, hogy a kijevi terroristák nem hajthatták ezt végre a gazdáik tudta nélkül” – fogalmazott újságíróknak Szergej Lavrov, aki a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján vesz részt az indiai Goában.

„Tisztában vagyunk ukrán és nyugati barátaink hazudozási szokásaival”

– tette hozzá.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő előző nap azt közölte, Moszkva szerint Washington áll a szerdai dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt.

A Fehér Ház az állítást hazugságnak minősítette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig azt közölte, Ukrajna nem intézett támadást sem Moszkva, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

„Az ukrajnai konfliktus megoldása nem korlátozódik a demarkációs vonalakra; az okok globálisak”

– szögezte le pénteken Lavrov, és azt vetette a nyugati országok szemére, hogy teljes hegemóniára törekszenek a térségben.

Lavrov továbbá felszólalt Afganisztán ügyében is, csatlakozva indiai és pakisztáni kollegái felszólításához, melyben a nők jogainak tiszteletben tartására hívták fel a kabuli tálib vezetést. Az orosz tárcavezető továbbá leszögezte: az afganisztáni emberi jogi helyzet mellett figyelemmel kísérik a kábítószer-csempészet elleni küzdelmet is.

Több detonáció hallatszott Kijevben csütörtök este, a főváros központja felett drónok jelentek meg – jelentette több hírügynökség helyszíni tudósítókra és szemtanúkra hivatkozva.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője arról tájékoztatott, hogy egy drónt lelőttek. A főváros katonai vezetése közölte, hogy akcióba lépett a légvédelem. Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője is megerősítette egy drónt lelövését.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester robbanásokról és tűzről számolt be a főváros Szolomjanszki kerületéből, és elővigyázatosságra intett az esetlegesen lehulló drónroncsok miatt. A polgármester tájékoztatása szerint a Szolomjanszki kerület egyik négyszintes lakóházában tűz keletkezett. Hozzátette, hogy eddig senki nem kért orvosi ellátást.

A The Kyiv Independent angol nyelvű ukrán hírportál beszámolója szerint a lelőtt drón alkatrészei Kijev Szolomjanszkij negyedére hullottak, ahol tüzet okoztak.

A polgármester később Telegram csatornáján közölte, hogy a Pecseszki kerületben is észleltek kisebb tüzet, innen sem érkeztek hírek sebesülésről. A helyi hatóságok a támadás miatt légiriadót rendeltek el a főváros és Kijev megye területére, amelyet egy óra után lefújtak. orosz elnököt először látták azóta, hogy dróntámadás érte a Kremlt – írja a Sky News. 
Putyin először jelent meg a Kreml elleni dróntámadás után

Az orosz elnököt először látták azóta, hogy dróntámadás érte a Kremlt – írja a Sky News. 

Az orosz állami televízió megosztott egy felvételt Putyinról, amint az ország gazdasági fejlesztési miniszterével tárgyal.

Egymást vádolja Oroszország és Ukrajna a Vlagyimir Putyin elleni állítólagos merényletkísérletért. Az orosz elnök hivatala terrortámadásnak nevezte az incidenst, és megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. Az ukrán vezetés tagadja, hogy köze lett volna az akcióhoz, szerintük a támadás megrendezett volt.

Az orosz média, nevezetesen a TASZSZ, az RT és a Szputnyik News szerint két drón támadta Vlagyimir Putyin elnök Kremlben lévő lakrészét. Május 3-án este nem tartózkodott az épületben az orosz elnök, így a támadás, ha valóban indult is, nem érhette volna el a célját, Putyin meggyilkolását. Cikkünkben utánajártunk, mit lehet tudni eddig az esetről, mit mondanak a szakértők, és kinek állhatott szándékában egy ilyen támadás végrehajtása.

A Kreml az incidenst követően közölt videók egyikén egy olyan drón látható, amely körülbelül 15 méter magasan a föld felett robbant fel. Ezen a felvételen két személyt is láthatunk – egyesek szerint katonákat –, akik felmásznak az egyik épületre, amelynek kupolaszerű építményét a szenátusi palota kupolájaként azonosították.

Azt azonban nem tudni, hogy mit keresett ott a két személy.

Moszkva mostanra a világ egyik legfejlettebb repülőgép- és rakétavédelmi rendszerével rendelkezik, amely talán vetekszik Izrael többszintű légvédelmével. Egy integrált légvédelmi hálózatnak képesnek kellett volna lennie arra, hogy bármilyen dróntámadást jóval azelőtt elfogjon, hogy az a Kreml közelébe kerül.

Különböző blogokon egy olyan teóriával is találkozhatunk, amely szerint

a Kreml elleni támadás belső munka volt, amelyben ukrán zsoldosok egy csapata közvetlenül a Kreml falai mellől indította a drónokat.

Az oroszok szerint a drónokat végül elektronikus eszközökkel sikerült megállítani. Ez arra utal, hogy nemcsak a drónok elektronikáját zavarhatták meg, hanem az oroszok képesek voltak a drónra szerelt robbanóanyagot is felrobbantani. Lehetséges ez? A válasz igen, mivel az oroszok nemcsak egyszerű zavaró berendezésekkel rendelkeznek, hanem olyanokkal is, amelyek talán elég erősek ahhoz, hogy működésbe hozzák a drón robbanócsomagját.

Az oroszországi jelentések szerint a megsemmisített drónok ezernyi darabban hullottak a földre. Más szavakkal, nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a támadás megtörtént és nem annak meghiúsítását láthattuk.

Az ukránok tagadnak

Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lenne a Putyin ellen irányuló, a Kreml elleni dróntámadáshoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rövid finnországi látogatását követően szerdán késő este érkezett Hollandiába. Bölcsen vagy talán óvatosan, elhalasztotta visszatérését Ukrajnába.

Egy másik nézőpontból Zelenszkij finnországi és hollandiai látogatását arra használhatta fel, hogy időt hagyjon egy Putyin elleni különleges műveletnek, ugyanis amennyiben ez sikerrel járt volna, akkor hősként térhetett volna haza Ukrajnába.

Amerikai tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben dróntámadásra került volna is sor, Washington nem kapott előzetes figyelmeztetést Ukrajnától. Ez egy kényelmes módja annak, hogy elkerüljék a felelősséget, legalábbis addig, amíg nincs ellenkező bizonyíték. Antony Blinken amerikai külügyminiszter az üggyel kapcsolatban azt mondta, „amennyiben Ukrajnáról van szó, amely nap mint nap támadásoknak van kitéve, maga dönt, hogy hogyan kíván védekezni”.

Az oroszok pedig úgy reagáltak, hogy a Kreml támadására a maguk által választott időben és helyen fognak válaszolni.

Moszkva szerint az Egyesült Államok áll a dróntámadás mögött

Oroszország csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt, miközben a moszkvai erők több harci drónt lőttek ki ukrán városokra, köztük a fővárosra, Kijevre – számolt be róla a Reuters.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője, anélkül, hogy bizonyítékokkal szolgált volna, azt mondta, hogy Ukrajna amerikai utasításra cselekedett a Kreml fellegvára elleni állítólagos dróntámadással szerdán kora hajnalban.

Peszkov elmondta, hogy sürgős vizsgálat folyik, és hogy minden válaszlépést alaposan megfontolnak, hogy azok kiegyensúlyozottak legyenek.

Az orosz külügyminisztérium korábban azt is közölte, hogy az állítólagos dróntámadás nem maradhat válasz nélkül, és mindez azt mutatja, Kijev nem akarja tárgyalóasztal mellett lezárni a 15 hónapja tartó háborút.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője úgy reagált, hogy Peszkov hazudik, az Egyesült Államok nem bátorította és nem tette lehetővé, hogy Ukrajna a határain kívül csapást mérjen. Hozzátette, továbbra sem világos, mi történt a Kremlnél.

Háborús Tanulmányok Intézete: Megrendezett volt a Kreml elleni dróntámadás

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) cikke szerint a támadást nem Ukrajna követte el. Oroszország azért rendezhette meg a támadást, hogy megpróbálja a háborút az orosz belföldi közönség elé tárni, és megteremtse a feltételeket egy szélesebb körű társadalmi mozgósításhoz.

„Több jel is arra utal, hogy a csapás belső irányítású és célzottan megrendezett volt. Az orosz hatóságok a közelmúltban lépéseket tettek az orosz légvédelmi képességek növelésére, beleértve magát Moszkvát is, és ezért rendkívül valószínűtlen, hogy két drón áthatolt volna a légvédelem több rétegén, és felrobbant vagy lelőtték volna közvetlenül a Kreml szíve fölött olyan módon, amelyet kamera is rögzített” – írja az ISW.

Orosz partizáncsoport áll a háttérben?

Egy volt orosz törvényhozó, aki kapcsolatban állt oroszországi militáns csoportokkal, azt állítja, hogy a Kreml ellen szerdán elkövetett állítólagos dróntámadás mögött orosz partizánok álltak, nem pedig az ukrán hadsereg.

Egy exkluzív interjúban Ilja Ponomarev a CNN-nek azt mondta, hogy

„az egyik orosz partizáncsoportról lehet szó”, hozzátéve, hogy „többet nem mondhatok, mivel még nem vállalták nyilvánosan a felelősséget”.

Az Ukrajnában és Lengyelországban száműzetésben élő Ponomarev volt az egyetlen orosz képviselő, aki 2014-ben a Krím Oroszország általi annektálása ellen szavazott, és az orosz hatóságok szerint azóta felkerült a terrorizmussal gyanúsítottak listájára.

Ponomarev szerint az Oroszországon belüli partizáncsoport tagjai általában fiatalok, diákok, nagyvárosok lakói. „Tudomásom van a partizánok tevékenységéről Oroszország mintegy negyven városában. Minden partizáncsoportnak megvan a maga fókusza, specialitása, alapvető tudása. Néhányan közülük vasúti szabotázsra összpontosítanak, mások katonai toborzóállomások felgyújtásával foglalkoznak. Némelyikük háborúpárti aktivisták elleni támadásokkal, némelyikük hackertámadásokkal foglalkozik” – mondta.

„Amit Putyin elad a nemzetnek és különösen az elitnek, az a sebezhetetlenség és a biztonság érzése. A partizánok pedig mindkettőt megcáfolják. Valójában azt mondják, hogy a háború itt van, és senki sincs biztonságban” – mondta Ponomarjov.

Demkó Attila: A kérdés az orosz válasz

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője közösségi oldalán osztotta meg álláspontját a dróntámadással kapcsolatban. A szakértő szerint a támadás biztos, hogy nem célzott merénylet volt.

„Honnan indult a drón? Van radarkép? Ha látták radaron, akkor hogyan jutott el odáig?” – tette fel a kérdéseket.

Egy másik bejegyzésében pedig arról írt, hogy szerinte „a látott videó alapján ez a drón sok mindenre alkalmas – Putyin meggyilkolására nem, kivéve, ha szó szerint fizikailag eltalálja, vagy talán ha esetleg Putyin ablakánál robban, amikor az pár méter távolságban van. Tehát az épületen belül nem okozhatott volna komoly károkat”.

„Ez a drón az épület felett robbant fel, nem csapódott be, nem volt nagyobb egy általában két-három kiló robbanóanyagot hordozó öngyilkos drónnál. Egy hattonnás Tu–141 Strizh más lenne, de az aligha jutna el a Kremlig”

– tette hozzá Demkó Attila.

Ám a szakértő szerint az oroszok képesek komoly csapást mérni Kijev politikai célpontjaira válaszul – de eddig nem tették.

„Sok értelme egyébként nem lenne, legfeljebb az orosz nacionalisták bosszúvágyát csökkentené. Ettől még most nem feltétlenül biztonságos Kijev belvárosában sétálni, de ha az oroszoknak van eszük, nem válaszolnak” – tette hozzá.

Továbbá Demkó Attila úgy véli, hogy az eset az orosz fél részéről nem elég egy nukleáris csapás indoklására, annak most értelme sem lenne.

Az orosz légierő megsemmisítette az ukrán fegyveres erők külföldi kiképzőinek egyik telephelyét az észak-ukrajnai Csernyihiv területen – közölte pénteken a RIA Novosztyi orosz hírügynökséggel Szergej Zibinszkij, az orosz nyugati hadseregcsoport sajtóközpontjának vezetője.

A tájékoztatás szerint „a hadseregcsoport csapást mért a külföldi kiképzők ideiglenes állomáshelyére, ahova a 119. területvédelmi dandár 163. zászlóaljának kiképzőit, katonáit, személyzetét és felszerelését telepítették Lizunovka település térségében”.

Az orosz külügyminisztérium tavaly arról számolt be, hogy a 2022-es év végén több mint 60 országból több mint nyolcezer zsoldos érkezett Ukrajnába. Közlése szerint a legtöbben Lengyelországból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Romániából és az Egyesült Királyságból érkeztek.

A Krasznodari területen található Ilszkij olajfinomítóban két napon belül másodszor keletkezett tűz, amelyet sikerült gyorsan eloltani. Az esetnek nincsenek sérültjei. A lángok 60 négyzetméteres területen terjedtek el – számolt be az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának Krasznodari területi főigazgatósága pénteken.

A lángok helyi idő szerint 8.50 órakor csaptak fel, és mire a tűzoltók egységei a helyszínre megérkeztek, a helyi szolgálatnak sikerült eloltania őket. Ugyanitt előző nap 400 négyzetméteres területen volt tűz, sebesültek vagy halálos áldozatok azonban nem voltak, a lakosságot nem fenyegette veszély, a lángokat elfojtották.

A katasztrófavédelem szerint a tűz egy tartályban keletkezett, amelyben 4500 köbméter gázolajat tároltak. Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a tűz egy ismeretlen drón támadása következtében keletkezhetett.

Hozzávetőleges becsléseink szerint az Oroszországi Föderáció több mint húszezer ukrán civilt tart fogva – jelentette ki Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.

Az ombudsman utalt arra, hogy az orosz megszállás alá került ukrajnai területek visszavétele után kiderülhet, hogy ez a szám még ennél is jóval nagyobb. Szavai szerint a most közölt becslést azoknak az embereknek személyesen hozzá intézett megkeresésére alapozza, akiknek hozzátartozóját vagy közeli ismerősét az orosz hadsereg foglyul ejtette.

Megjegyezte, hogy az orosz megszállás alatti területeken lakók közül csak kevesen mernek hozzáfordulni, mert az ukrán emberi jogi biztos megkeresését az orosz megszálló hatóságok „kémkedésnek” tekintik.

Az ombudsman megjegyezte, hogy a hadifoglyokkal foglalkozó koordináló parancsnokságon külön munkacsoportot hoztak létre, amely a polgári foglyok kérdéseivel foglalkozik.

Vezetője Olekszandr Kononenko, aki az emberi jogi biztos biztonsági és védelmi kérdésekkel foglalkozó képviselője. Elmondta, hogy a koordináló parancsnokság munkájának köszönhetően eddig 2279 ukrán állampolgár került vissza hazájába, közülük 142 civil volt.

Lubinec emlékeztetett arra, hogy a héten Ukrajnában elindították az eltűnt személyek egységes nyilvántartását. Az adatbázis feltöltése viszont még eltart egy ideig, folyamatosan továbbítják az adatokat a nyilvántartásba a nemzeti információs irodától és más szervektől, köztük a titkosszolgálatoktól – magyarázta az ombudsman.

A biztos emlékeztetett arra is, hogy személyesen adta át a civil foglyok első listáját január 13-án Ankarában Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsmannak.

Azon a listán kétezer ukrán neve szerepelt, valamennyien 65 évesnél idősebbek, sokuk krónikus betegségekben szenved. Hozzátette, hogy Oroszországtól csupán azt a választ kapták, hogy áttekintik a listát. Lubinec reményét fejezte ki, hogy Ukrajna a közeljövőben megkezdi a jogellenesen Oroszországba hurcolt gyermekek hazaszállítását.

„Reméljük, hogy a közeljövőben nyilvánosan is bemutathatjuk munkánk eredményét, amikor elkezdenek visszatérni az ukrán gyerekek. Nem tudom, hányról beszélünk most” – mondta, kiemelve, hogy elsőként azokat a gyerekeket szeretné Ukrajna hazaszállítani, akiknek rokonuk van Ukrajnában. „Ezzel párhuzamosan összeállítjuk az árvák névsorát is” – tette hozzá az ombudsman.