Moszkva megfenyegette a briteket

Moszkva szerint Nagy-Britannia „megfelelő választ” kap, ha átlépi a „vörös vonalat” – olvasható a Sky News cikkében. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője így reagált azokra a hírekre, amelyek szerin Nagy-Britannia nagy hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnának.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség így idézi őt: „Oroszország rendkívül negatívan áll a Storm Shadow nagy hatótávolságú cirkálórakéták Nagy-Britannia által Kijevbe történő szállítása kapcsán. Ha ez megtörténik, megfelelő válaszlépésre lesz szükség.”

Oroszország korábban azt mondta, hogy az ilyen fegyverek biztosítása „vörös vonal” átlépését jelentené. A védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta a jelentéseket.

A Sky News csütörtöki cikkében azt írja: Nagy-Britannia a jelek szerint arra készül, hogy nagy hatótávolságú rakétákat küldjön Ukrajnának – ezt a lépést az USA többször is elutasította az eszkalációtól való félelem miatt. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma felhívást tett közzé, amelyben 100-300 km hatótávolságú rakéták beszállítóitól kér szándéknyilatkozatot.

A felhívás három napon belül kéri a válaszokat, és azt írja, hogy az ajánlatot benyújtó szállítókkal június 5-től felveszik a kapcsolatot.

Joe Biden eddig ellenállt a nagy hatótávolságú rakéták küldésére irányuló felhívásoknak, mivel aggályosnak tartotta, hogy Ukrajna mélyen orosz területen lévő célpontok elleni csapást mérhet velük.

Átfogó támadást indított az orosz tüzérség Ukrajna ellen: több száz légicsapás érte a keleti megyéket egyetlen nap alatt. Ukrajna a britektől kapott nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel lőtte Luhanszk környékét. Pénteken informális tanácskozásra ültek össze az Európai Unió külügyminiszterei Stockholmban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt: a legtöbb tagállam az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás folytatása mellett érvel, Magyarország azonban kitart békepárti álláspontja mellett.

Az orosz védelmi minisztérium szombati közleménye szerint ukrán harci gépek Nagy-Britanniától kapott hosszú hatótávolságú Storm Shadow rakétákkal lőttek két ipari létesítményt Luhanszkban.

Nagy-Britannia csütörtökön jelentette be, hogy elkezdi a hosszú hatótávolságú rakéták szállítását, amelyekkel Ukrajna messze a frontvonal mögött is csapást tud mérni az orosz csapatokra és az utánpótlást tároló raktáraikra.

Ben Wallace brit védelmi miniszter hangsúlyozta: a rakétákat arra használja Kijev, hogy visszaszorítsa a szuverén ukrán területet kezükben tartó orosz erőket. Ukrajna korábban garantálta, hogy erőik Oroszország nemzetközileg elfogadott határain belüli célpontokra nem mérnek velük csapást.

Az orosz védelmi tárca közleménye szerint a pénteken kilőtt rakéták egy vegyi és egy húsüzemet találtak el az Ukrajna keleti részén fekvő, oroszok által elfoglalt Luhanszkban.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy London korábban közölte, hogy a Storm Shadow rakétákat nem vetik be polgári célpontok ellen. A tárca hozzáfűzte: lelőtték azt a SZU-24- és MiG-29-es ukrán harci gépet, amelyek a rakétákat kilőtték.

A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy az orosz csapatoknak egy újabb háztömbnyit sikerült előre jutniuk Bahmutban, amelyet Moszkva tíz hónapja ostromol.

Átfogó támadást indított az orosz tüzérség Ukrajna ellen: többszáz légicsapás érte a keleti megyéket egyetlen nap alatt. Bahmutnál ugyanakkor jelentős sikereket értek el az ukránok. A Wagner-csoport vezetője szerint az orosz katonák visszavonulót fújtak, és menekülnek a városból.

Valóságos rakétazáport zúdított az orosz hadsereg Ukrajnára pénteken: csak Herszon megyét 445 alkalommal lőtték egyetlen nap alatt, két civil életét vesztette és négyen megsebesültek. Zaporizzsja megyét 87 támadás érte: 80 tüzérségi-, öt rakéta és két dróncsapás ért célba 24 óra leforgása alatt. Donyeck megyében négy civil sebesült meg a rakétacsapásokban – közölte a helyi katonai adminisztráció. A nyugat-ukrajnai Hmelnickijt is rakétatalálat érte: öten sebesültek meg, amikor egy ipari létesítményt bombáztak az oroszok.

Bár az ukrán légteret pénteken egyértelműen az orosz rakéták és drónok uralták, a donyecki fronton ezalatt az ukrán haderő jelentős sikereket ért el.

Menekülnek az orosz katonák Bahmutból – jelentette ki Jevgenyij Prigozsin pénteki videoüzenetében. A Wagner-csoport vezetője kijelentette: az ukránok jelentős sikereket értek el az elmúlt napokban a kulcsfontosságú, donyecki csatatéren.

„Miután átvették a csatarend szárnyait, az orosz védelmi erők spontán visszavonultak. Konasenko elvtárs tehát finoman szólva sem volt őszinte. A Védelmi minisztérium egységei vonultak vissza a szárnyakról, s ezzel megnyílt az út a Berkivka víztározóhoz. Az ellenség 500 méterre közelítette meg Bahmutot, elfoglalva az összes taktikai magaslatot, ezzel teljesen felszabadították a Csasziv Járba vezető utat és megkezdték Bahmut bekerítését”

– figyelmeztetett Jevgenyij Prigozsin.

Ezalatt informális tanácskozásra ültek össze az Európai Unió külügyminiszterei Stockholmban. Részt vett az értekezleten Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is. Az EU külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borell kijelentette:

minden eddiginél nagyobb szükség van Ukrajna katonai és pénzügyi támogatására.

„Világos, hogy Putyinnak nem áll szándékában felhagyni az Ukrajna leigázására tett kísérletével és folytatni fogja Ukrajna bombázását és pusztítását. Minden eddiginél világosabb, és a miniszterek is megállapodtak abban, hogy Ukrajna támogatása a legfontosabb prioritásunk. Meg kell adnunk nekik az önvédelemhez és az Oroszország feletti győzelemhez szükséges eszközöket. Az elmúlt 15 hónap alatt 15 milliárd euróval támogattuk Ukrajnát, Sajnálatos, de fontos, hogy a jövőben még több támogatás áramoljon Ukrajnába” – mondta Josep Borell, Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Stockholmban arról beszélt:

a legtöbb tagállam az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás folytatása mellett érvel, Magyarország azonban kitart békepárti álláspontja mellett.

„Mi békét akarunk, békét akarunk minél előbb, mert mindegy egyes perc, amivel ez a háború folytatódik, újabb és újabb emberéletekbe kerül, és minden egyes perc, amivel ez a háború tovább megy, az eszkaláció rendkívül súlyos veszélyét vetíti előre. És, mi, akik a szomszédságban élünk, pontosan tudjuk, hogy az eszkaláció az elsősorban a szomszédságot hozza veszélyes helyzetbe, hiszen ha egy háború eszkalálódik, akkor nem 1000 kilométerrel odébb eszkalálódik először, hanem a közvetlen szomszédságban” – mondta Szijjártó Péter.

Norvégiával közösen fog dolgozni a békéért Kína – jelentette ki Csing Kang kínai külügyminiszter Oslóban. Az észak-európai ország évtizedek óta a közvetítő szerepét tölti be a háborús konfliktusokban, s most Kína is erre a szerepre vállalkozik Ukrajnában. A pekingi diplomata kijelentette:

hamarosan megérkezik a kínai küldött Kijevbe, aki a norvég diplomáciával összhangban igyekszik megteremteni az orosz-ukrán béketárgyalások lehetőségét.

Az orosz katonák már készen állnak a kudarcra – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken. Elismételte:

addig nem lesz béke, amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajnából.

Németország 2,7 milliárd euró értékben állít össze új katonai felszerelés-szállítmányt Ukrajna számára, ami értékét tekintve a legmagasabb az orosz invázió óta – erősítette meg a Der Spiegel értesülését Boris Pistorius német védelmi miniszter és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szombaton.

A német védelmi tárca vezetője megjegyezte: Berlin a legújabb fegyvercsomaggal azt akarja jelezni, hogy Németország „komolyan támogatja” Ukrajnát. Németország minden segítséget megad, ameddig csak kell – tette hozzá.

A csomag 20 Marder gyalogsági harcjárművet, 30 Leopard 1 harckocsit, 15 Gepard légvédelmi páncélos járművet, 200 felderítő drónt, négy Iris-T légvédelmi rendszert, továbbá lőszert, tüzérségi lőszert és több mint 200 páncélozott harci és logisztikai járművet tartalmaz. A szállítás „a következő hetekben és hónapokban” történik.

Az új segélycsomagot Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi aacheni Nagy Károly-díjjal való kitüntetése előtt jelentették be. Azt nem tudni biztosan, hogy a szombaton Rómában tartózkodó ukrán államfő személyesen veszi-e át a német díjat.

A német kormány az idei első negyedévben csaknem 497 millió euró értékű katonai felszerelés szállítását hagyta jóvá Ukrajnának.

Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint.

A szociáldemokrata politikus pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban, kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa „identitárius” elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és „imperialista agressziót” követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.

Ezért meg kell akadályozni a „békediktátumot”, vagy azt, hogy „befagyasszák” a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak „imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét”.

Mindez azt jelenti, hogy „Ukrajna nem veszíthet és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása”

– mondta Olaf Scholz.

Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, kifejtette: Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez.

Mint mondta, nem is igen örvend az arról szóló „tanácsoknak”, hogy milyen engedményeket kellene tennie Ukrajnának a békéért. Nagy visszafogottságra van szükség ebben az ügyben, és inkább világossá kell tenni, hogy „mindent megteszünk azért, hogy fenntarthassuk támogatásunkat, amíg csak szükséges”.

Ez fontos vállalás, hiszen „előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is eltart még a háború, és nagyon megterhel mindannyiunkat”

– tette hozzá Olaf Scholz.

Szólt a többi között kormányának azokról a törekvéseiről is, hogy az „irreguláris migrációt” úgynevezett migrációs partnerségi megállapodásokra alapozva szorítsák vissza.

Itt hangot adott annak a véleményének, hogy tehetnek a menekültekről „borzalmas” kijelentéseket egyes politikusok, mint Donald Trump volt amerikai elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök vagy mások, a maradásra nem jogosult menedékkérőkkel ők sem tudnak mit kezdeni, ha az adott ország nem fogadja vissza ezeket az embereket.

A megoldás „egyetlen reális esélye” szerinte a migrációs partnerségi megállapodás a származási országokkal és a tranzitországokkal. Ezekben a megállapodásokban Németország megnyitja a munkavállalási célú szabályozott, legális bevándorlás lehetőségét a Németországban tartózkodásra nem jogosult emberek visszafogadásáért cserébe – fejtette ki Olaf Scholz.