Moszkva kemény megtorlást helyezett kilátásba

Az orosz hadsereg rendkívül keményen fog reagálni a Belgorod megye elleni támadáshoz hasonló további ukrán diverziók esetén – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított tárca szerdai vezetői tanácskozásán.

„Több mint hetven ukrán terroristát, valamint jármű- és páncélozott járműtechnikát semmisítettek meg. Az ukrán fegyveresek ilyen akcióira azonnal és mindenekelőtt rendkívül keményen fogunk reagálni” – hangsúlyozta Sojgu.

A miniszter szerint az orosz nyugati katonai körzet légiereje, tüzérsége és a határőrséget támogató egységei közös akcióinak köszönhetően a diverzánsokat feltartóztatták és legyőzték, a maradékait pedig visszaszorították ukrán területre, ahol a teljes felszámolásukig tűz alatt tartották őket.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is kilátásba helyezte Kijev minden „terrortámadásának” kemény büntetését.

„A kijevi rezsim és patrónusainak terrorista természetéről pedig nem is kell tovább beszélni – a bizonyítékok szemmel láthatóak” – fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján.

Zaharova szerint a Belgorod megye ellen végrehajtott ukrán fegyveres akcióval Bahmut elvesztését akarták feledtetni, és az az ukrán fegyveres erők harcképességét is hivatott lett volna bizonyítani, de kudarcot vallott.

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója szerda reggel azt közölte, hogy a támadás következtében egy civil életét vesztette, 13 pedig megsebesült. Közülük kilencen maradtak kórházban, hárman az intenzív osztályon. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint több mint ötszáz épületben keletkezett kár.

Gladkov szerint az éjszaka folyamán a régió több településére az ukrán fél nagyszámú drónnal próbált meg csapást mérni, amelyek nagy részét a légvédelem megsemmisítette. A támadások következtében anyagi kár keletkezett ugyan, de személyi sebesülés nem történt.

A kormányzó délután is beszámolt egy drón lelövéséről.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogy Moszkvát nem aggasztják-e a Belgorod megye elleni nem szűnő ukrán támadások, újságíróknak kijelentette: „katonáink, határőreink és az illetékes szolgálataink teszik a dolgukat”.

A kormányzónak azt a kijelentését kommentálva, hogy a diverzánsok betörésével kapcsolatban számos, a védelmi minisztériumnak felteendő kérés fogalmazódott meg benne, arról beszélt, hogy a „különleges hadművelet” végrehajtása nagyon nehéz és feszültségekkel teli munka, amelynek során „folyamatosan merülnek fel munkajellegű kérdések, amelyeket feltesznek és amelyeket megválaszolnak.” Ez „normális helyzet” – fogalmazott.

Megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy mekkora tényleges erősítést jelentene az ukránok számára a vélhetően korlátozott számú F–16-os vadászgép, ami eljuthat a háborúban álló országba. Ettől függetlenül az ukrán vezetés régóta szeretne magáénak tudni modern nyugati vadászgépeket, melyek csak nem akarnak megérkezni. Hiába az amerikai zöld lámpa, hiába a pilótaképzésekről szóló bejelentések, egyelőre úgy néz ki, egyetlen ország sem áll készen arra, hogy ténylegesen repülőgépeket szállítson Ukrajnába.

hónapokig tartó ukrán lobbizás után az amerikai kormány múlt pénteken megadta az engedélyt az európai szövetségeseknek, hogy F–16-os vadászrepülőgépeket szállítsanak Ukrajnába. Napok teltek el azóta, de az továbbra sem világos, hogy melyik ország fogja magához ragadni a kezdeményezést a vadászgépek küldésében. A korábban hangadónak számító országok is egyelőre csak az ukrán pilóták kiképzését vállalták, de vonakodtak további ígéreteket tenni.

„Gondoskodjunk arról, hogy most a lehető legtöbbet hozzuk ki a kiképzési tevékenységből” – mondta Wopke Hoekstra holland külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. „Hogy aztán mit tartogat számunkra a jövő, azt majd meglátjuk” – tette hozzá.

Néhányan, mint például Belgium, egyenesen azt is mondták, hogy nem állnak rendelkezésre F–16-osok.

„Örülök, hogy több országban, például Lengyelországban végre megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az F–16-os vadászgépek vezetésére, ez a folyamat időt vesz igénybe, de minél hamarabb kezdődik, annál jobb, mert ez megnyitja majd az utat ahhoz, hogy az ukrán erők megkapják a védelmükhöz szükséges vadászgépeket” – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője kedden Brüsszelben.

A Politico felidézi, hogy

a fegyverek szállítása Ukrajnába mindig egyfajta minta szerint történik.

Vagyis eleinte a nyugati országok mindig tétováznak, majd az egyik nagyhatalom – gyakran az Egyesült Államok – megteszi az első lépést, később pedig az európai nemzetek koalíciója következik, melyek nagyjából együtt „mozognak.” Ahogy az lenni szokott, egyelőre senki sem áll készen arra, hogy elküldje az első repülőgépet. Idővel azonban ez biztosan változni fog.

„Az F–16-osok Ukrajnába szállítása valóban változást fog hozni, de csak hónapok múlva” – mondta Ben Hodges tábornok, az amerikai haderő volt európai parancsnoka.

A lassú döntéshozatal hátterében politikai és technikai megfontolások húzódnak meg. Kevés ország rendelkezik „elfekvő” F–16-osokkal, és a modern gépek jelentős kiképzést és logisztikát igényelnek.

Jurij Sak, Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter tanácsadója ki is jelölte azt az országot, amelynek szerinte elsőként kellene beadnia a derekát. „Hollandia van abban a helyzetben, hogy az első ország legyen, amely vadászgépeket ajándékoz” – fejtette ki.

A holland légierőnek jelenleg 24 bevethető F–16-os vadászrepülője van, és 2024-ig biztosan szolgálni fognak a holland védelmi minisztérium szóvivője szerint. Ezt követően valószínűleg eladásra kerülnek. Az országnak ezenkívül van 18 bevetési céllal már nem használható repülőgépe. Ebből tizenkettőt eredetileg egy magáncégnek akartak volna átadni, de ezt nemrég elhalasztották.

Korábban az amerikaiak határozottan elutasították, hogy saját hatalmas flottájukból adjanak Ukrajnának, azonban arra a kérdésre, hogy van-e esély arra, hogy az Egyesült Államok gépeket adjon, Frank Kendall, az amerikai légierőért felelős miniszter azt mondta hétfőn az újságíróknak: „Nem tudom. De szerintem számos lehetőség van.”

„A legjobb esetben is több hónapba telik, mire hozzájutnak az eszközökhöz, és sok részletet kell még tisztázni” – folytatta Kendall. Majd hozzátette, a negyedik generációs vadászgépek sokat javíthatnak ugyan az ukránok harci képességein, ám drámai változást aligha hoznak majd.

A britek a legharcosabbak a nyugati vadászrepülőgép-koalíció tagjai közül, ami annak fényében érdekes, hogy nekik egyáltalán nincsenek F–16-osaik, amelyeket eladományozhatnának.

Más országok azt jelezték, hogy csak a kiképzésig hajlandók elmenni. A már említett Belgium mellett Lengyelország is így tett. Andrzej Duda lengyel elnök nemrég kijelentette, hogy Varsó nem fogja odaadni modernebb repülőgépeit – a lengyelek 48 F–16-osból álló flottát tartanak fenn –, és arra hivatkozott, hogy ők már korábban adományoztak szovjet gyártmányú MiG–29-eseket.

A németek, akiknek nincsenek ilyen gépeik, szintén azt hangsúlyozták, hogy rendelkezésre tudják bocsátani a spangdahlemi és a ramsteini légibázisokat,

ahol az Egyesült Államok F–16-osokat állomásoztat, és amelyek a kiképzések helyszínei lehetnek.

Sokan nem elégedettek a nyugati szövetségesek elkötelezettségével. A már idézett Ben Hodges szerint az amerikai kormányzat nehézkes döntéshozatala aláássa azt a hatalmas munkát, amit már elvégeztek. „Ha az (amerikai) kormány úgy döntene, hogy azt akarja, hogy Ukrajna valóban megnyerje ezt a háborút, akkor kifogások helyett döntések születnének, és a nyugati támogatás a háború lehető leggyorsabb sikeres lezárását eredményezné” – fogalmazott a tábornok.

A Politico arra is emlékeztet, hogy

míg a konfliktus korábbi szakaszában általános volt a meggyőződés, miszerint a fejlett nyugati vadászrepülőgépek biztosítása eszkalációhoz vezethet, mára a tisztviselők úgy tűnik, hogy eloszlatták ezeket az aggodalmakat. Akárcsak mondjuk a harckocsik esetében is tették.

Egy F–16-osokkal rendelkező európai ország diplomatája szerint Ukrajna különböző módon használhatná a gépeket, többek között pusztán a légtér felügyeletére és védelmére, és minden bizonnyal kötelezettséget vállalna arra, hogy nem indít légitámadásokat orosz területek ellen.

„Zelenszkij egyértelműen megígérte, hogy nem fognak velük orosz légtérbe behatolni” – mondta Joe Biden amerikai elnök Japánban a G7-csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: „De ahol az orosz csapatok Ukrajna területén tartózkodnak, ott ezt megtehetik.”

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes arra figyelmeztetett, hogy a nyugati országok, amelyek F–16-osokat küldenek Ukrajnába, „kolosszális kockázatot vállalnának magukra nézve”. Kérdés, mennyire hatnak az ilyen nyilatkozatok elrettentő erővel, hiszen ehhez hasonló mondatok már korábban is elhangzottak a harckocsik, vagy éppen a nagy hatótávolságú rakéták esetében.

Az amerikai elnök elvileg megadta az engedélyt az Egyesült Államok által gyártott F–16-os vadászgépek Ukrajnába szállításához a szövetségi együttműködés keretében, mivel véleménye szerint megváltozott a katonai helyzet a háborúban álló országban.

Biden világossá tette: ha az ukrán csapatok sikeresen előre tudnak jutni a fronton, akkor előállhat olyan katonai helyzet, amelyben nagyobb hatósugarú fegyverekre lesz szükségük, mint amilyenekkel jelenleg rendelkeznek.

Hozzátette azt is, hogy egy jövőbeli orosz-ukrán békemegállapodás esetén az F–16-os vadászgépek növelhetik Ukrajna vezetésének önbizalmát arra az esetre, ha az orosz csapatok ismét megtámadnák az országot.

Az ukrán pilóták F–16-os vadászgépeken történő esetleges szövetséges kiképzési programja üzenet Oroszországnak, hogy még egy elhúzódó konfliktus esetén sem számíthat sikerre az Ukrajna elleni támadásban – mondta vasárnap Olaf Scholz német kancellár.

„A pilóták kiképzése egy hosszabb projekt” – mondta Scholz újságíróknak, mielőtt távozott volna a Hirosimában tartott csúcstalálkozó szombati programjáról. „Az Egyesült Államok még nem döntötte el véglegesen, hogy mi lesz a program vége. A projektnek van egy üzenete Oroszország számára: Moszkva nem számíthat győzelemre, ha a hosszú háborúra rendezkedik be.

Rishi Sunak brit miniszterelnök azt mondta, hogy országa Hollandiával, Belgiummal és Dániával együtt fog dolgozni azon, hogy Ukrajna megkapja a szükséges eszközöket.

Az amerikai gyártmányú repülőgépek kiképzése Európában fog történni, és időbe telik – mondták amerikai tisztviselők, becslések szerint legalább 18 hónapra van szükség a kiképzéshez és a szállításhoz.

Egy francia katonai tisztviselő, aki a G7-es találkozón tájékoztatta az újságírókat, óvatosan nyilatkozott a folyamatról, mondván, hogy Franciaország esetében az ajánlat a pilóták alapkiképzésére vonatkozik.

A Kijevvel folytatott tárgyalások folyamatban vannak, és jelenleg egyetlen ukrán pilótát sem képeznek Franciaországban – tette hozzá a tisztviselő.

Franciaországnak nincsenek F-16-os repülőgépei, csak francia gyártmányú Rafale és a korábbi generációs Mirage 2000-es típusúak vannak.

A tisztviselő elmondta, hogy egy embernek a nulláról kezdődő kiképzése egy NATO-gyártmányú harci gép üzemeltetésére akár négy évig is eltarthat, míg egy tapasztalt, ukrán repülőgépekhez szokott pilótának négy-kilenc hónapra lenne szüksége.

„Ukrajna számára nem ez a közvetlen prioritás. Egy ellentámadási szakaszban vagyunk, és ez a képzés nem a következő hetekben lesz kész, hanem hosszú távon” – hangsúlyozta a tisztviselő.

Szerinte az F-16-osokról szóló hírek a címlapokra kerültek, ahogyan korábban a német gyártmányú Leopard harckocsik ügye is, miközben hangsúlyozták, hogy a jelenleg csak pilóták kiképzéséről van szó.

„Ez egy kezdeményezés, ami a pilóták kiképzésére szól anélkül, hogy repülőgépet tennénk mögé” – fejtette ki a nyilatkozó a Reuters brit hírügynökség tudósítása szerint.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter üdvözölte a nyugati országok által létrehozott „vadászgép-koalíció” megalakulását, és arról számolt be, hogy az ukrán pilóták türelmetlenül várják a kiképzés kezdetét.

„Az ukrán pilóták alig várják, hogy megkezdődjön a kiképzés az F–16-os vadászrepülőkön. Ezután képesek lesznek támogatni fegyveres testvéreiket a szárazföldön és a tengeren, hogy megnyerjék ezt a háborút” – mondta az ukrán védelmi miniszter.