Mit jelent Bahmut eleste?

Az ukránok részéről már csak szépítés, hogy Bahmutban továbbra is ott vannak az egységeik − fogalmazott a Magyar Nemzetnek Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértőt a közel egy éve ostrom alatt álló város körül az elmúlt napokban felmerülő ellentmondásos hírekről, valamint a következő hetek lehetséges harci tevékenységeiről kérdezték.

− fogalmazott lapunk megkeresésére Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértőt a Bahmut elfoglalása − vagy el nem foglalása − körüli hírekről kérdeztük. Ennek kapcsán elmondta, hogy az ukránok részéről már csak szépítés, hogy Bahmutban még továbbra is ott vannak az ukránok. 

Kis-Benedek József ugyanakkor hangsúlyozta, a bahmuti ostrom kimenetele inkább szimbolikusnak mondható, mintsem stratégiailag kiemelten fontosnak, hiszen egyfajta presztízskérdést csináltak az egészből. Mint mondta,

Ellentmondásos hírek Bahmut körül

A Bahmutért folyó harc már majdnem egy éve tart, és a város egyszerre vált az ukrán ellenállás és az orosz vezetők elszántságának szimbólumává. Éppen ezért volt váratlan és bombaként robbant a hír szombaton, miszerint az oroszok elfoglalták Bahmutot. − Ma délben teljesen elfoglaltuk az egész várost. Teljes egészében, házról házra bevettük az egész várost – jelentette ki a Telegram-csatornáján közzétett videóüzenetében Jevgeyij Prigozsin, a hírhedt Wagner-csoport vezetője.

Ezt követően Vlagyimir Putyin orosz elnök is gratulált a katonáknak és bejelentette, hogy állami kitüntetésben részesülnek majd a várost ostromlók. A Wagner-vezér állításait azonban röviddel ezután megcáfolta Szerhij Cserevatij, a keleti országrészben harcoló ukrán haderő szóvivője, aki elmondta, hogy a zsoldoscsapat hazudik, az ukránok márpedig még tartják a várost.

Vasárnap ismét előtérbe került Bahmut sorsa, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Japánban részt vett a G7-csoport csúcstalálkozóján, ahol egy sajtótájékoztató közben elszólta magát és lényegében beismerte, hogy Bahmut elveszett. Az ukrán elnököt arról kérdezték, hogy a város továbbra is Kijev ellenőrzése alatt áll-e, mire az államfő úgy reagált:

Később az elnök szóvivője, majd maga Zelenszkij is magyarázkodni kezdett, azt állítva, hogy nem is arra a kérdésre válaszolt, és hogy Bahmutot még mindig tartják az ukrán védők. 

A biztonságpolitikai szakértő ezzel kapcsolatban elmondta: az sem kizárt, hogy az ukrán elnök nem volt teljesen tisztában a hétvége folyamán Bahmutban kialakult helyzettel, amikor elismerte, hogy nincs mit tenni a városért, hiszen az elnök több országban is megfordult néhány nap alatt.

A következő lépés

Kis-Benedek József szerint nem valószínű, hogy az ukránok megpróbálják visszafoglalni a várost, hiszen akkor máshonnan kellene átcsoportosítani egységeket és felszerelést.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója úgy véli, hogy a város elfoglalásában oroszlánrészt vállaló Wagner-csoport egységei ezt követően délre vehetik az irányt, a következő hónapokban ugyanis minden bizonnyal a Krímre fog koncentrálni az ukrán haderő.

– mondta Kis-Benedek József.

Mostanra minden épület kiégett rommá vált a Donyeck megyei Bahmutban. Az oroszok tavaly márciusban kezdték meg a város ostromát, de komolyabb harcok csak októberben törtek ki a környéken. Miután nem sikerült körbezárni a települést, a Wagner orosz zsoldoscsoport frontális támadásokkal szorította vissza az ukrán erőket. Hétvégén az egykor hetvenezres város teljes elfoglalását jelentette be a csoport vezetője, amelyet a tervek szerint júniusig átadnak az orosz hadseregnek.

„Védelmi vonalakat állítottunk fel Bahmut nyugati peremén, így a Wagner-csoport május 25-től június 1-jéig elhagyja a város területét. Ha nincs elég embere a moszkvai védelmi minisztériumnak, akkor nekünk több ezer katonánk van” – mondta Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője.

Az ukrán hadsereg azonban azt állítja: lassan bekerítik a várost, ezért akarja a Wagner-csoport vezetője mielőbb átadni pozícióit az orosz csapatoknak.

„Jevgenyij Prigozsin állításai arról, hogy elfoglalták a várost, nem igaz, ahogy a kijelentései általában. Bahmuti egységeink néhány épületet ellenőrzésük alatt tartanak, és megerősített állásokkal rendelkeznek a város délnyugati részén” – nyilatkozta Szerhij Cserevatij, a keleti ukrán haderő szóvivője.

Közben az oroszországi Belgorod régió kormányzója arról számolt be, hogy ukrán páncélozott járművek átlépték az orosz határt és elfoglaltak egy falut Grajvoron térségében. Az orosz elnöki szóvivő azt mondta: Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a szabotázsakcióról, a határ menti területen pedig elég egység állomásozik a támadás visszaverésére.

Kijev közölte, nem felelősek a támadásért. Ukrajna egy félkatonai csoportot vádol az incidenssel, amely korábban az ukrán oldalon harcolt, de azóta átállt az oroszokhoz.

Behatolt egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport az oroszországi Belgorod megye Grajvoroni járásának területére – közölte hétfőn Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója a Telegram-csatornáján. Bejelentette, hogy emiatt bevezette a „terrorelhárítási műveleti állapotot”.

„Az ukrán fegyveres erők egy diverzáns- és felderítőcsoportja hatolt be a Grajvoroni járás területére. Az orosz fegyveres erők a határőrséggel, az FSZB-vel (a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal) és az orosz nemzeti gárdával együtt megteszik a szükséges intézkedéseket az ellenség visszaverésére” – írta Gladkov. Később közölte, hogy Belgorodnál a légvédelem lelőtt egy drónt, és hogy a megyében bevezették a „terrorelhárítási műveleti állapotot”. Ötre nőtt azoknak a sebesült civileknek a száma, akiket a határtól körülbelül öt kilométerre fekvő, mintegy hatezer lakosú Grajvoron városban kórházba kellett szállítani – tette hozzá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnököt tájékoztatták a történtekről. Mint mondta, a helyi biztonsági erők elegendő eszközzel rendelkeznek a behatolók kiszorítására.

Peszkov szerint az akció célja, hogy minimálisra csökkentse a Bahmut elvesztése okozta politikai hatást Ukrajna számára. Az augusztus óta ostromlott város bevételéről vasárnap tett bejelentést az orosz védelmi tárca.

Az RT orosz állami hírportál helyi hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy a behatolók elfoglalták Gora-Podol község kultúrházát, de aztán ott bekerítették őket. A beszámoló szerint az orosz fegyveres erők megsemmisítették a behatoló csoport több haditechnikai eszközét, és több támadó elmenekült. A Rigában szerkeszett Meduza orosz ellenzéki hírportál és a BBC híroldala szakosodott Telegram-csatornákra hivatkozta azt közölte, hogy több településnél voltak harcok.

Az RT szerint az akció mögött az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) áll. Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió a híroldalán azt állította, hogy a támadás végrehajtóiként az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió nevű szervezet jelentkezett.

A TASZSZ hírügynökségnek az orosz katonai tárcára hivatkozó háttéranyaga szerint az Oroszország által Ukrajnától újonnan elcsatolt négy régióban rendszeresek az ukrán diverzánsakciók.

Orosz területre, Brjanszk megyébe március 2-án törtek be fegyveresek, és meggyilkoltak két férfit, valamint megsebesítettek egy gyereket. Putyin a történteket terrorcselekménynek minősítette akkor.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve egyebek között elmondta, hogy az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel csoportos csapást mértek a dnyiprói repülőtérre, és megsemmisítettek fegyver- és lőszerraktárként használt hangárokat, légi eszközöket és egy „rakétaelőkészítő pozíciót”.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán több mint 550 fő volt, akik közül elérte a 270-et azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. Konasenkov a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök közé sorolt két lőszerraktárt és egy Mi-8-as helikoptert.

Mindenki azt kívánja, hogy az ukrajnai háború minél előbb véget érjen, az egyedüli, aki ezt nem akarja, az Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ukrajnánál senki sem akarja jobban a békét, ezért támogatnunk kell Volodimir Zelenszkij elnök igazságos békére vonatkozó formuláját – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Borrell felhívta a figyelmet, hogy aki a béke mellett van, nem kezelheti egy diplomáciai szinten az agresszor államot a megtámadott országgal, mert ez olyan békéhez vezetne, amely nem lenne igazságos és méltányos, és amely nem garantálná az ukrajnai emberek jogait.

A főképviselő szerint továbbá az ukrán védelem sikere és eredményei nem csak az ukrán katonák és a lakosság bátorságától függnek, hanem attól is, hogy milyen ütemben áll a lőszer és fegyver rendelkezésükre, ezért az uniós katonai támogatásnak szükségszerűen folytatódnia kell.

„A késlekedő szállítmányok elveszett emberéleteket eredményeznek nap mint nap. Itt nem pénzről van szó, hanem emberéletekről, ezért arra kérek minden tagállamot, hogy gyorsítsák fel a szállításokat, és vegyenek részt az Ukrajnába szállítandó lőszerek közös beszerzésére irányuló munkában”

– hangsúlyozta Borrell.

A főképviselő arra is felszólította a tagállamokat, hogy vessenek véget az Oroszország ellen már hatályban lévő szankciók kijátszásának, mert ellenkező esetben a büntetőintézkedéseik hatása gyengülni fog. A tanácskozáson a külügyminisztereknek egyelőre nem sikerült az ezzel összefüggő legújabb szankciócsomagról egyezségre jutniuk.

Borrell arról is beszámolt, hogy

a találkozón a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei is részt vettek, velük a térségben tapasztalható orosz befolyásról tanácskoztak.

Üdvözölte ezen országok némelyikének „bátor és stratégiai döntését” miszerint teljes mértékben igazodnak az uniós külpolitikához és az Oroszország elleni szankciórendszerhez. Rámutatott, továbbá Szerbia túl szoros kapcsolatokat tart fent Moszkvával „ami nem egyeztethető össze az EU-csatlakozási folyamattal.”

„Az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok, károsak lehetnek saját nemzeti érdekeikre, hiszen mindannyiunk célja, hogy előrelépjünk a bővítési folyamatban. Világos üzenetet küldtünk, hogy ragadják meg a lendületet, amelyet Ukrajna gyors előrehaladása teremtett, és amellyel nekik is lépést kell tartaniuk” – jelentette ki az uniós főképviselő.