Mégsem ad Nagy-Britannia harci repülőket Ukrajnának

Nagy-Britannia nem készül harci repülőgépek átadására Ukrajnának – erősítette meg a brit kormányfő szóvivője, miután Rishi Sunak fogadta hétfőn a rövid látogatáson Nagy-Britanniában tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Sunak és Zelenszkij Chequersben, a brit miniszterelnökök Londontól 65 kilométerre északnyugatra lévő vidéki rezidenciáján ült tárgyalóasztalhoz.

Rishi Sunak londoni hivatala közölte a találkozóról kiadott közleményében, hogy Nagy-Britannia további több száz légvédelmi rakétát, illetve pilóta nélküli légi eszközt ad át Ukrajnának.

A Downing Street ismertetése szerint az utóbbiak között új, 200 kilométert meghaladó hatótávolságú támadó drónok is lesznek.

A tájékoztatás szerint Sunak a hétfői találkozón részletesen is ismertette az új védelmi csomag tartalmát Zelenszkijjel.

Ezeket az eszközöket London a következő hónapokban szállítja. A felszerelések segítik majd a várt ukrán katonai előrenyomulást az orosz erőkkel szemben – fogalmazott hétfői tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal.

A brit kormány már a múlt héten bejelentette, hogy hosszú hatótávolságú rakétákkal is ellátja az ukrán fegyveres erőket.

Ben Wallace védelmi miniszter a londoni alsóház képviselőinek adott tájékoztatásában elmondta: a brit védelmi tárca Storm Shadow típusú rakétákat szállít Ukrajnának.

A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer.

Wallace ismertetése szerint e rakétatípus kizárólag hagyományos töltetek szállítására alkalmas, hosszú hatótávolságú precíziós eszköz, amely kiegészíti az Ukrajnának már korábban átadott hasonló fegyverek, köztük a HIMARS és a Harpoon rakéták nyújtotta védelmi képességeket.

Az Európai Unió támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját, azonban úgy gondolja, hogy kizárólag Ukrajna dönthet arról, hogy mikor kezd béketárgyalásokat – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a világ hét legfejlettebb országának (G7) hét végére tervezett hirosimai csúcstalálkozóját megelőzően hétfőn.

Charles Michel, aki Ursula von der Leyenel, az Európai Bizottság elnökével tartott sajtótájékoztatót, hangsúlyozta: az Európai Unió szankciói szükségesek és igazoltak. Az ezt cáfoló orosz propaganda hazugságra és összeesküvés-elméletekre épül, a tények és az adatok ezeknek ellent mondanak.

„Összefogásra van szükség a háborús bűncselekmények elkövetőinek elszámoltatására, minden ezirányú erőfeszítést, valamint a keletkezett károkat összesítő regiszter elkészítését az Európai Unió minden erejével támogatja”

– fogalmazott.

Kijevnek a lehető leggyorsabban még több katonai támogatásra van szüksége az orosz agresszor visszaszorítására – tette hozzá az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.

A Downing Street hétfői tájékoztatása szerint a London által átadott katonai felszerelések hatékonyságát kiképzési programokkal és gazdasági támogatással is növelni kell.

A londoni kormányfői hivatal felidézi, hogy a brit fegyveres erők tavaly 15 ezer ukrán katonának nyújtottak hadszíntéri képességfejlesztő képzéseket.

Nagy-Britannia új képzési programot is kidolgoz ukrán pilóták számára, ezzel is elősegítve, hogy Ukrajna új, NATO-szabványoknak megfelelő, F-16-os harci repülőgépekből álló légierőt építhessen ki – áll a Downing Street hétfői ismertetésében.

Brit hivatalos forrásból most tettek először konkrét említést arról, hogy Ukrajna F-16-os repülőgépeket kaphat.

A Downing Street úgy fogalmaz hétfői tájékoztatásában, hogy Nagy-Britannia a nyáron alapszintű repülési képzést indít ukrán pilótáknak, és London e programmal párhuzamosan együttműködésre törekszik „más országokkal” F-16-osok szállítása érdekében.

Az ismertetés nem tér ki arra, hogy ezeket a repülőgépeket mely országok adnák át Ukrajnának, és mikor.

A brit királyi légierő (RAF) állományában nincsenek F-16-os harci repülőgépek.

A Chequersben tartott kétórás hétfői találkozó után Zelenszkij mindazonáltal kijelentette, hogy felvetette a brit kormányfőnek nyugati harci gépek ukrajnai szállítását. Az ukrán elnök szavai szerint ez nagyon fontos téma, mivel jelenleg Ukrajna nem tudja ellenőrzése alatt tartani légterét.

Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy várakozása szerint az ügyben hamarosan „nagyon fontos döntések” hangzanak majd el, „de ezen még egy kicsit dolgoznunk kell”.

A brit kormányfő szóvivője hétfőn mindazonáltal megerősítette azt a korábban is többször kinyilvánított londoni álláspontot, hogy Nagy-Britannia nem tervezi harci repülőgépek átadását Ukrajnának.

Rishi Sunak maga is úgy fogalmazott a tárgyalás után, hogy a katonai repülőgépek átadása „nem egyszerű ügy”.

Zelenszkij előzőleg februárban járt Londonban, és a brit parlament két házának tagjai előtt tartott akkori beszédében úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.

A londoni miniszterelnöki hivatal azonban akkor is meglehetősen tartózkodó módon reagált az ukrán elnök kérésére, hangsúlyozva: repülőgépek szállítása csak hosszútávú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövidtávon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.

Az ukrán elnök hétfőn, a Koppenhágában rendezett demokrácia-csúcstalálkozóra küldött videóüzenetében reményét fejezte ki, hogy „kedvező döntés” születik Ukrajna NATO-tagságáról a katonai szövetség júliusi, vilniusi csúcstalákozóján.

Ideje megszüntetni a legnagyobb biztonsági bizonytalanságot a kontinensen, vagyis jóváhagyni a pozitív politikai döntést a NATO-tagságunkról” – fogalmazott az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij egyúttal köszönetet mondott Dániának és a többi nyugati országnak, amiért segítik Ukrajna harcát az orosz erők ellen.

„Ha a demokráciák időben válaszolnak a fenyegetésekre, a diktároroknak nincs esélyük” – fogalmazott az elnök, hozzátéve: a demokráciáknak erősebbeknek kell lenniük azoknál, akik ellenük szegülnek.

Aláhúzta:

Finnország NATO-csatlakozása megmutatta, hogy a biztonsági garanciáknak tényleges következményei vannak.

A csúcson – ugyancsak videoüzenetben – felszólalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki elmondta, reméli, hogy Vilniusban sikerül megállapodásra jutni egy több éves, Ukrajna NATO-kompatibilitását célzó ütemtervvel kapcsolatban.

A program során abban segítenék Ukrajnát, hogy a szovjet időkből örökölt katonai szabványokat, illetve felszerelést a NATO előírásainak megfelelőkkel cserélje le.

„Ezen keresztül Ukrajna közelebb kerül a NATO-tagsághoz is”

– szögezte le a norvég politikus.

Egyúttal azt közölte, hogy tervei szerint októberben, mandátuma lejártával befejezi a szervezet élén végzett munkáját, emlékeztetve rá, hogy így is a tervezettnél csaknem kétszerte tovább maradt a NATO főtitkári posztján.

Az európai körúton lévő Zelenszkij hétfő reggel érkezett az Egyesült Királyságba, ahol Rishi Sunak brit miniszterelnökkel is egyeztet.

Elgondolkodtató, hogy még egyik fél sem cáfolta a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának tervét – mondta Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője hétfőn az M1-en.

Volodomir Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy csapást mérjen Magyarországra – írta a The Washington Post a Pentagonból kiszivárgott titkos hírszerzési iratok alapján – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az ügyről kérdezték Palóc Andrét, aki az M1-en és a Kossuth Rádióban is kiemelte,

még egyik fél sem cáfolta a The Washington Post értesülését, ami titkosszolgálati anyagokra épült.

Úgy vélte, adódik a felvetés, hogy valóban megfontolt politikai lépés és vezetés e az, ahol ilyen típusú döntéseket próbálnak meg előkészíteni.

Ráadásul az is fontos, hogy Magyarország mint szomszédos ország a háború kitörése pillanatától kezdődően nyújtott segítséget, és azonnal menekülteket fogadott be Ukrajna területéről, kérés nélkül – mondta.

„Ha az egész képet így összerakjuk, és ehhez képest az derül ki, hogy elhangozhattak olyan típusú ötletelések ukrán részről, hogy érje a Barátság vezetéket ilyen típusú támadás, az mindenképpen elgondolkodtató, hiszen stratégiai jelentőségű infrastrukturális vezetékről van szó, amely lényegében biztosítja hazánk kőolajellátását”

– fogalmazott a tudásközpont vezető elemzője.

A szakértő a Kossuth Rádióban elmondta, információk szerint arra készült Ukrajna, hogy egy NATO-országnak ártson. Az az Ukrajna, amelynek az egyik legfőbb zászlajára tűzött ügye, hogy belépjen a NATO-ba, „szóval, ha a kettőt összerakjuk, nehéz úgy egy szövetségi rendszert értelmezni” – vélte Palóc André.

Arra is rámutatott, nemcsak az orosz fél jár jól, amikor vásárol tőle bárki vezetéken keresztül nyersanyagot, hanem mint tranzit ország, Ukrajna is. Az ukrán háborús cselekményeket jelentős részben úgy tudták tavaly finanszírozni, hogy a tranzitdíjakból jelentős bevételekre tettek szert.

A Barátság kőolajvezeték felrobbantását tervezgette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy amerikai lap szerint. A The Washington Post kiszivárgott titkosszolgálati iratokra hivatkozva azt írta: az ukrán elnök így akarta tönkretenni az orosz olajra épülő magyar ipart és megbüntetni a magyar kormányt. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egy kérdéssel reagált az ügyre: „Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen sző terveket?”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy csapást mérjen Magyarországra – írta a The Washington Post a Pentagonból kiszivárgott titkos hírszerzési iratok alapján.

Az ukrán elnök – az amerikai lap szerint – még február közepén, a miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy Ukrajna semmisítse meg a Magyarországot kőolajjal ellátó Barátság vezetéket, így Ukrajna tönkre tudná tenni a – szerinte – az orosz olajra épülő magyar ipart. A lehallgatásokat elemző titkosszolgálati megjegyzések szerint az ukrán elnök ezekkel a szavakkal a dühét fejezte ki Magyarországgal szemben, és ebből fakadóan túlzó, értelmetlen fenyegetéseket fogalmazhatott meg.

Máskor is fenyegette már az ukrán vezetés a Barátság kőolajvezetéket. Tavaly tavasszal Olena Zerkal, az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója beszélt arról, hogy akár valami történhet is a vezetékkel.

A titkos iratokból az is kiviláglik: az ukrán vezetésben felmerült az is, hogy orosz falvakat foglaljanak el és hogy a nyugatról beszerzett nagy hatótávú rakétákkal Oroszország határain belüli célpontokat támadjon.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Twitter oldalán egy kérdéssel reagált arra, hogy az ukrán elnök a Barátság kőolajvezeték felrobbantását fontolgatta.

„Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen sző terveket?” – írta.

Egy Európába energiát szállító másik orosz vezetékrendszer már megsemmisült. Napokig bugyogott az tengervíz tavaly szeptemberben miután terrortámadás érte az Északi Áramlat gázvezetékeit.

A gyanú azonnal az Egyesült Államokra terelődött, mert a háború kitörése előtt Joe Biden a vezeték megszűntetéséről beszélt.

„Ha Oroszország inváziót indít, tankokkal vagy katonákkal lépi át az ukrán határt, akkor nem lesz tovább Északi Áramlat. Véget vetünk neki” – mondta még tavaly februárban az amerikai elnök.

Idén márciusban a New York Times amerikai hírszerzőkre hivatkozva már arról írt: egy ukránbarát csoport volt felelős a gázvezeték felrobbantásáért.

Volodimir Zelenszkij kormánya cáfolja, hogy közük lenne az Északi Áramlat elleni támadáshoz. „Számomra ez egy elég furcsa történet, semmi közünk hozzá” – szögezte le Olekszij Reznyikov védelmi miniszter.

Csakhogy több német sajtóorgánum is arról írt, hogy a nyomok jelenleg Ukrajnába vezetnek. A nyomozást végző hatóságok ugyanis azonosították a szabotázsnál használt hajót, amelyet Lengyelországban bérelt ki egy ukrán tulajdonban lévő cég. Arról is írtak, hogy a robbantásokat egy hat emberből álló csoport hajtotta végre.

Szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az ukránok amerikai támogatás nélkül nem tudták volna végrehajtani a robbantást.