Megkezdődött az atomfegyverek átszállítása Oroszországból Fehéroroszországba

Megkezdődött az atomfegyverek átszállítása Oroszországból Fehéroroszországba – jelentette be csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség híradása szerint Minszk és Moszkva a nap folyamán megállapodást írt alá arról, hogy a nukleáris tölteteket egy különleges létesítményben fogják tárolni, amely körülbelül egy hónap múlva készül el.

Oroszország folyamatosan terrorizálja Ukrajnát éjszakai támadásaival – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, leszögezve, hogy csak az elmúlt éjszaka 36 orosz drónt lőttek le.

„Moszkva továbbra is terrorizálja, és 36 drónnal támadta Ukrajnát” – írta az elnök a Telegramon. „Egyik sem érte el a célját” – tette hozzá, köszönetet mondva az ukrán légvédelemnek a „100 százalékos teljesítményért”.

Az ukrán légerő jelezte, hogy az oroszok iráni gyártmányú, Sahíd 136 és 131 típusú, pilóta nélküli légi eszközökkel indítottak támadást északi és déli irányból.

„Az ellenség kétségkívül kulcsfontosságú infrastruktúrákat és katonai létesítményeket vett célba az ország nyugati régióiban” – írták a légierő Telegram-csatornáján.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást, amelyet az ukrán titkosszolgálatok május elején, a győzelem napjának előestéjén kíséreltek meg elkövetni úgy, hogy aláaknázzák a leningrádi és a kalinyini atomerőmű távvezetékeinek több mint harminc oszlopát. A tájékoztatás szerint a cél a reaktorok működésének leállítása volt.

Az FSZB három ukrán diverzánst őrizetbe vett, két orosz cinkosukkal együtt, egy negyedik ukrán ellen pedig, aki jelenleg Belgiumban tartózkodik, körözést adott ki. A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak felrobbantották a leningrádi erőmű-távvezeték egyik tartóoszlopát, további négyet pedig aláaknáztak. A kalinyini létesítmény esetében hét oszlopra rögzítettek robbanószerkezetet.

Az orosz hatóságok különböző rejtekhelyeken 36,5 kilogramm C-4 műanyag robbanóanyagot, 61 külföldi gyártmányú elektromos detonátort, 38 időzítőt és két Makarov pisztolyt foglaltak le, lőszerrel együtt. Az FSZB szerint az ukrán titkosszolgálatok a robbanóanyag becsempészéséhez egy Lengyelországot, Litvániát és Fehéroroszországot érintő nemzetközi kamionos útvonalat használtak.

Az orosz atomfegyverek fehéroroszországi tárolásáról szóló dokumentumokat látta el kézjegyével csütörtökön Minszkben Szergej Sojgu orosz és Viktar Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter. A dokumentumok meghatározzák az orosz nem hadászati nukleáris fegyverek fehérorosz területen történő tárolásának rendjét.

A tárcavezető szavait a helyi védelmi tárca sajtószolgálata idézte. Hrenyin hangsúlyozta, hogy „ez hatékony válasz lesz a barátságtalan országok agresszív politikájára, és reményeink szerint elgondolkoztatja vezetésüket arról, hogy megengedhetetlen a helyzet további eszkalációja a térségben”. A miniszter hozzátette: Minszk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a fegyveres erők készen álljanak feladataik ellátására, beleértve az állam nyugati határainak védelmét is. Kifejtette, hogy a két ország közötti katonai és haditechnikai együttműködés keretében intézkedéseket hoztak a fehérorosz–orosz regionális haderőcsoport harci potenciáljának növelése érdekében, beleértve új, modern fegyverrendszerekkel – például Iszkander-M műveleti-taktikai rakéta- és SZ–400-as föld–levegő rakétarendszerrel – való felszerelését.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig arról beszélt az aláírást követően, hogy Nyugat által vezetett, be nem jelentett háború folyik Moszkva és Minszk ellen. Úgy véli, hogy a NATO katonai tevékenysége „az utóbbi időben a legagresszívebb” – számol be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Ahogy fogalmazott:

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 25-én jelentette be, hogy Oroszország a fehérorosz fél kérésére taktikai nukleáris fegyvereket telepít a szomszédos köztársaságba, ahogyan az Egyesült Államok már régóta teszi ezt szövetségesei területén. Az orosz államfő szerint a taktikai atomfegyverek tárolására szolgáló létesítmény építése fehérorosz területen a tervek szerint július 1-jén fejeződik be.

Moszkva már átadta Minszknek az atomfegyver hordozására képes Iszkander rakétarendszert, és segítséget nyújtott a fehérorosz repülőgépek speciális lőszerek használatára való átalakításához. A fehérorosz katonák az Oroszországi Föderációban kaptak ehhez megfelelő kiképzést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tehát márciusban jelentette be, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba. Putyin különösebb indoklást nem fűzött a döntéshez, csupán megjegyezte: „ebben nincs semmi szokatlan. Az Egyesült Államok évtizedek óta ezt csinálja”.

A kisebb töltetű taktikai atomfegyvereket a harcmezőn vetik be, a stratégiai atomfegyver viszont olyan pusztító erejű, hogy azt városok, települések megsemmisítésére is lehet használni.

A szakértő a Mandiner által szemlézett interjúban elmondta, hogy a Belarusz területére szánt fegyverek csupán robbanófejek, amelyeket önmagukban nem lehet hasznosítani, a hozzájuk tartozó hordozórakétákat viszont nem küldik át jelen állás szerint a határ túloldalára. 

− Ebben nincs semmi szokatlan. Az Egyesült Államok évtizedek óta ezt csinálja − hangsúlyozta Vlagyimir Putyin.

Az USA külügyminisztériuma egyébként viszonylag higgadtan reagált az orosz bejelentést követően.

– Nem láttunk okot arra, hogy kiigazítsuk saját stratégiai nukleáris álláspontunkat, és arra sem, hogy Oroszország nukleáris fegyver bevetésére készülne – mondta Vedant Patel külügyminisztériumi szóvivő a CNN-nek.

A kommunikációs vezető szerint annak sem látták jelét, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a taktikai nukleáris eszközök fehéroroszországi telepítéséről tett bejelentése olyan döntéssel is járt volna, hogy Oroszország taktikai atomfegyvert szándékozna bevetni Ukrajnában.

Belarusz azért döntött az orosz taktikai atomfegyverek befogadása mellett, mert az Egyesült Államok és szövetségesei évek óta nyomást gyakoroltak rá belpolitikai rendszerének és geopolitikai irányultságának megváltoztatása érdekében – közölte a belarusz külügyminisztérium. 

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a fegyverek Moszkva ellenőrzése alatt maradnak.

– idézte az Interfax orosz hírügynökség a minszki aláírási ceremónián részt vevő Sojgut.

„Ma a kollektív Nyugat példátlan nyomást gyakorol Belaruszra és Oroszországra egyaránt a nemzetbiztonság minden vonatkozásában” – közölte Viktar Hrenyin belarusz védelmi miniszter. Hozzátette, hogy Minszk ezért a partnerség elmélyítésében érdekelt Moszkvával. Szvjatlana Cihanouszkaja, emigrációba kényszerült ellenzéki vezető szerint a hazájába telepített orosz nukleáris fegyverek egész Európára veszélyt jelentenek. „Amikor taktikai nukleáris fegyverekről van szó, úgy a legtöbbje ezeknek legalább olyan erővel bír, mint amely 140 ezer embert ölt meg Hirosimában” – hangoztatta Cihanouszkaja. Az úgynevezett taktikai nukleáris fegyverek jelentős károkat képesek okozni, de kisebb hatósugárban pusztítanak a stratégiai nukleáris fegyverekhez képest.