Londoni orosz nagykövet: Moszkva békét akar

Oroszország londoni nagykövete szerint Moszkva békét szeretne Ukrajnában, de ennek több feltétele van.

Andrej Kelin a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: az orosz kormány legfontosabb elvárásai közé tartozik, hogy Ukrajna ne fenyegesse Oroszországot, valamint az, hogy az Ukrajnában élő oroszok olyan bánásmódban részesüljenek, mint bármely más nemzetiség a világon, például „ahogy a francia emberek élhetnek Belgiumban”.

A nagykövet szerint Ukrajna az elmúlt években „a szélsőséges nacionalizmus legrondább formáját” alkalmazta: megtiltotta az orosz nyelv használatát és az orosz nyelvű oktatást, az oroszokat kiszorították a társadalmi életből.

Andrej Kelin „nagy, idealista tévedésnek” nevezte, hogy Ukrajna felülkerekedhet a konfliktusban. Oroszország tizenhatszor nagyobb Ukrajnánál, hatalmas erőforrásai vannak, „és még csak hozzá sem kezdtünk a komolyabb cselekvéshez”

– fogalmazott a londoni orosz nagykövet.

Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat az ukrajnai háború, Andrej Kelin úgy válaszolt: ez a NATO-országok, különösen Nagy-Britannia „eszkalációs erőfeszítéseitől” függ. Hozzátette: ez az eszkaláció előbb-utóbb „új dimenziót ölthet, amelyre nincs szükségünk, és nem is akarjuk”.

Kelin szerint az eszkaláció „új dimenziójának” formái közé tartozik például, hogy Nagy-Britannia nagy hatótávolságú rakétákat szállít Ukrajnának, és az, hogy az ukrán hadsereg harckocsikat, repülőgépeket kap.

A brit kormány május első felében jelentette be, hogy Storm Shadow típusú nagy hatótávolságú rakétákkal látja el az ukrán fegyveres erőket.

A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a rakéták szállítását bejelentő alsóházi tájékoztatásában elmondta: a Storm Shadow rakétatípus kizárólag hagyományos töltetek szállítására alkalmas, nagy hatótávolságú precíziós eszköz, amely kiegészíti az Ukrajnának már korábban átadott hasonló fegyverek, köztük a HIMARS és a Harpoon rakéták nyújtotta védelmi képességeket.

Oroszország londoni nagykövete a vasárnapi BBC-műsorban – az ukrajnai repülőgép-szállításokról szóló nyugati tárgyalásokra utalva – kijelentette: Oroszország nem fél a repülőgépektől, az orosz fegyveres erők eddig 430 ukrán harci repülőgépet lőttek le, és ha Ukrajna további gépeket kap, „ez a szám csak növekedni fog”.

Andrej Kelin kijelentette: „már holnap” békét lehetne teremteni, ha az ukrán fél kész lenne a tárgyalásokra, és ha a Nyugat leállítja az ukrajnai fegyverszállításokat, „ez az egész már holnapután véget érhet”.

Az orosz erők elfogtak két nagy hatótávolságú Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, amelyeket Ukrajna Nagy-Britanniától kapott – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.

A tárca hozzátette: az elmúlt huszonnégy órában rövidebb hatótávolságú, amerikai gyártmányú HIMARS- és HARM-rakétákat, valamint tizenkét drónt is megsemmisítettek. Az orosz védelmi minisztérium nem pontosította, hogy mindez hol történt, az ukrajnai hadi eseményekről szóló napi közleményében tett róla bejelentést.

Az ukrán védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta az értesülést. Kijevi tisztviselők korábban azt mondták, hogy a Nyugatról szállított fegyvereket kizárólag az Ukrajnán belül állomásozó orosz erők ellen vetik be, Oroszország területén nem.

Dróntámadások Oroszország területén belül is történtek szombaton, például találat ért egy olajvezetéket. Moszkva rendszerint Kijevet okolja ezekért a támadásokért, bár Ukrajna nem ismerte el nyilvánosan, hogy Oroszországon belüli célpontok ellen is indított támadásokat.

Az ukrajnai konfliktus elfogadhatatlan eszkalációjának nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap a nyugati országoknak azt a tervét, hogy F–16-os vadászgépeket szállítanak Ukrajnának.

„Természetesen ez elfogadhatatlan eszkaláció. Úgy gondolom ennek ellenére, hogy vannak még értelmes emberek Nyugaton, akik ezt megértik, ám mindent Washington, London és az ő Európai Unión belüli szatellitjeik, elsősorban a balti államok, Lengyelország diktálnak, akik közvetlenül a terepen hajtják végre az Egyesült Államok által kitűzött feladatot: Oroszország meggyengítését, azt, hogy stratégiai vereséget okozzanak neki” – mondta az orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

„Országunk feldarabolását értik ez alatt. A tűzzel játszanak. Efelől nem lehet kétség”

– tette hozzá.

Lavrov kifejezte reményét, hogy a józan emberek kezdenek majd eltávolodni a Nyugat által létrehozott „neonáci rezsim” támogatásától. „A terepen kialakult valóság megértéséhez az első lépésnek” nevezte, hogy Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – első hivatalos személyként – kijelentette: Ukrajna nem számíthat arra, hogy belátható időn belül visszakapja az 1991-es határokon belüli összes területét.

mitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azt hangoztatta, hogy a nyugati országok „tágabb értelemben” háborút folytatnak Oroszország ellen.

„Minden fronton háború folyik ellenünk: legyen szó a gazdaságról, az államközi kapcsolatokról, a tulajdonviszonyokról”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a nyugati államok szerinte „semmitől sem riadnak vissza”.

Úgy vélekedett, hogy Oroszország ennek ellenére nem engedhet az indulatainak, összeszedettnek és erősnek kell maradnia, a saját érdekei szerint kell cselekednie és álláspontját világossá kell tennie a Nyugat számára. Leszögezte, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” céljai továbbra sem változtak.

Peszkov reagált Lindsay Graham amerikai republikánus szenátor Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében pénteken elhangzott kijelentésére, amely szerint az oroszok halála a legjobb befektetés az Egyesült Államok számára. Az orosz elnöki szóvivő szerint

„nehezebb elképzelni nagyobb szégyent egy ország számára annál, mint azt, hogy ilyen szenátorai legyenek”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy az amerikaiak egyik beruházása „a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezetett el”. Emlékeztetett rá, hogy amerikai cégek sora működött a náci Németországban.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét több mint 540 főben nevezte meg. Mint mondta, elérte a 340-et azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezte meg külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes szállását a Harkiv megyei Bohoduhivban, valamint két vezetési- és megfigyelőpontot, továbbá négy lőszerraktárt.

A NATO-országok de jure részesei az ukrajnai konfliktusnak, ami növeli az atomhatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy Moszkva közelében megrendezett nemzetközi biztonsági találkozón.

„Ténylegesen és de jure a NATO-országok közvetlenül részt vesznek a konfliktusban Kijev oldalán. Ez a felelőtlen irányvonal lényegesen megnöveli a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét” – mondta Lavrov az orosz biztonsági tanács által megrendezett fórumon.

Az orosz külügyminisztérium jelezte a nyugati kormányoknak, hogy egy ilyen eshetőségnek nem szabad megtörténnie, de ezeket „vagy figyelmen kívül hagyják, vagy propagandisztikus célokból elferdítik őket” – tette hozzá.

Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a NATO „kíméletlen keleti terjeszkedése lényegében ugyanazokat a szándékokat tükrözi, mint amelyek Hitler Drang nach Osten politikájának alapját képezték. A valódi szándékok már 2021 decemberében nyilvánvalóvá váltak, mert a nyugati országok elutasították, amikor Oroszország jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat követelt – jelentette ki.

Az orosz diplomácia vezetője szerint a nyugati országok a G7-csoport minapi hirosimai csúcstalálkozóján megmutatták, hogy Oroszországot és Kínát stratégiai, a dominanciájuk szempontjából szinte egzisztenciális fenyegetést jelentő stratégiai ellenfélnek tekintik.

„Oroszország mellett sok más államot is fenyegetnek és zsarolnak. Láthatjuk, hogy az indiai-csendes-óceáni stratégiák keretében az Egyesült Államok céltudatosan eszkalálja a helyzetet Tajvan körül” – mondta a tárcavezető. „Washington nemcsak európai, hanem távol-keleti szatellitáit is bevonja destruktív terveibe az ázsiai-csendes-óceáni térségben” – tette hozzá Lavrov