Légiriadót rendeltek el hétfőn egész Ukrajnában

Robbanások hallatszottak hétfő hajnalban Kijev, Dnyipropetrovszk és Szumi régiókban – jelentette az ukrán média.

„A légvédelmi rendszerek bevetésre kerültek. Maradjanak nyugodtak! Maradjanak az óvóhelyeken, amíg a légiriadó véget nem ér!” – írták a kijevi területi közigazgatás hivatalos a Telegram-oldalán.

Az ukrán állami katasztrófavédelem tájékoztatása szerint az oszág egész területére légiriadót rendeltek el.

Tovább folynak a harcok Ukrajnában. Az oroszok szerint az ukránok nagy hatótávolságú rakétákkal lőtték Donyeck városát. Közben mindkét oldal ellátási zavarokkal küzd. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben azt mondta, nyugati vadászgépek nélkül is megindulhat az ukrán offenzíva.

Öt rakéta csapódott be az éjszaka folyamán a keleti Donyecki területen fekvő Kramatorsk város területére – közölte a régió kormányzója, melyről a Sky News számolt be.

Pavlo Kijrilenko a Telegramban tett nyilatkozatában azt mondta, hogy két rakéta a városon kívül egy mezőn, kettő egy ipari övezetben, egy pedig egy magánterületen csapódott be.

A jelentések szerint nem voltak áldozatok.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök vasárnap telefonon egyeztettek Ukrajna katonai szükségleteiről – adta hírül a Sky News brit hírportál.

Egy esti videóbeszéd során Zelenszkij elmondta, hogy egyeztették álláspontjukat a háborúval kapcsolatban, és megköszönte Franciaországnak, hogy megígérte, hogy fegyvereket küld Ukrajnának.

A francia elnökség közölte, hogy Macron megerősítette Zelenszkijnek Franciaország Ukrajnának nyújtott támogatását, és tájékoztatott az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség európai koordinációjáról.

A brit hírportál cikke szerint a két ország vezetője arról is beszélt, hogy hogyan lehetne véget vetni Ukrajna Oroszországgal vívott háborújának.

Csehország szövetségeseivel együtt keresni fogja a lehetőségét annak, hogyan növeljék a lőszerszállításokat Ukrajnába – jelentette ki a cseh államfő vasárnap Prágában.

Az elnök szerint Ukrajnában komoly lőszerhiány van, ami akadályozza Kijevet, hogy ellentámadást indítson az orosz megszállók ellen az ukrán területek feletti ellenőrzés visszaszerzésére.

„Ukrajnának jelenleg leginkább lőszerre van szüksége. A lőszerből kritikus hiány van, s ez korlátozza Ukrajna képességét, hogy hatékonyan védekezzen és sikeres ellentámadást indíthasson” – mondta Petr Pavel újságíróknak a prágai katonai repülőtéren. Az elnök úgy látja, hogy az oroszok naponta négyszer-ötször több lőszert használnak fel, mint az ukránok.

„Keresni fogjuk az utat, hogyan növeljük a lőszerszállítást saját forrásainkból” – jelentette ki Petr Pavel. Hozzátette, hogy a szövetségesekkel is tárgyalni akar, mert ugyan nagyon hatékony fegyvereket szállítanak az ukránoknak, de csak minimális mennyiségű lőszert. „Ennek így nincs értelme” – szögezte le a cseh államfő.

A régebbi szovjet gyártmányú fegyverekben használatos lőszer ugyan Csehországban már nem hozzáférhető, de más országokban még van elég – fejtette ki az elnök. „Ezek a lőszerek gyakran olyan országokban találhatóak, amelyek korábban szovjet fegyvereket használtak” – mutatott rá Petr Pavel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben arról biztosította Petr Pavel és Zuzana Caputovát, hogy Ukrajna kész teljesíteni az uniós csatlakozás minden feltételét. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások még az idén megindulhassanak” – hangsúlyozta a cseh államfő a sajtótájékoztatón.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szombaton az uniós pénzügyminiszterek találkozóján kijelentette, Ukrajna 2024-ben is igényt tart arra a 18 milliárd euróra (mintegy 6400 milliárd forint), amit az Európai Unió 2023-ra megszavazott az országnak.

A tárcavezető úgy fogalmazott, Ukrajnának jövőre drasztikusan csökkentenie kell kiadásait, ami természetesen nagyban függ az esedékes katonai hadjárattól és annak sikerétől is. Ami szerinte mindenesetre biztos, hogy az uniós támogatás nélkül a háborúban álló ország összeomlana.

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa úgy válaszolt Marcsenko felvetésére, hogy az unió vezetői erről akkor tárgyalhatnak, amikor legközelebb a költségvetéséről egyeztetnek. Hozzátette: „Bizonyos, hogy Ukrajnát úgy fogjuk támogatni, ahogy azt az előző években is tettük.”

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója egy orosz katonai blogger által feltöltött videóban beszélt arról, hogy véleménye szerint olyan rossz helyzetben van alakulata, hogy akár a megszűnés veszélye is fenyegetheti – írja a Reuters. „Ha nem kapunk lőszert, a Wagner rövid időn belül megszűnik létezni. Történelem leszünk, de nincs miért aggódni, ilyen dolgok megtörténnek néha” – fogalmazott a zsoldosvezér.

Megjegyezte, azt tervezi, hogy kivonja csapatait Bahmutból, ugyanis már csak néhány napra elegendő lőszer áll rendelkezésükre. A Reuters emlékeztet, a „harcias stílusáról és ironikus humorérzékéről” ismert Prigozsin a héten egyszer már szenzációt keltett azon kijelentésével, miszerint csapatai a Moszkva által nyújtott támogatás hiánya miatt szenvednek súlyos veszteségeket Ukrajnában.  Később erről azt mondta, csak viccelt.

Szolgálatba állították az ukránok az Egyesült Államoktól kapott APKWS rakétarendszert (AGR-20 Advanced Precision Kill Weapon System), amiről videófelvétel is tanúskodik.

A rendszer azért különleges, mert 70 kilométeren belül képes precíziós lövéseket leadni, mégis nagyságrendekkel költségkímélőbb, mint a szintén amerikai, az ukránok által is előszeretettel használt HIMARS rakétarendszer. Sajtóhírek szerint Ukrajna a 37-es számú tengerészgyalogos dandárt szerelte fel a fegyverrendszerrel, és egy Humvee típusú 4×4-es katonai járműről indítják a rakétákat.

Áramszolgáltatás nélkül maradt öt falu szombaton az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régióban egy ukrán tüzérségi támadás miatt – írta Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó a Telegramon.

Az ukránok Novaja Tavoljankát lőtték, ahol több távvezeték megsérült, ezért négy másik közeli településen – Arhangelszkojében, Muromban, Haminóban és Ziborovkban – sem volt áram.

Úgy tudni, hogy senki sem sebesült meg a támadásban, de több lakóépület megrongálódott.

Belgorodban gyakoriak a hasonló támadások.

Eközben Mihail Razvozsajev, az Oroszország által annektált Krím félszigeten található Szevasztopol kormányzója közölte, hogy sikerült megfékezni a tüzet abban az olajraktárban, amelyet dróntámadás ért szombatra virradóan. A tisztségviselő szerint négy olajtartály gyulladt ki. Két drónnak sikerült eltalálnia egy-egy célpontot, a harmadikat még a levegőben lelőtték, egy negyediket pedig rádióelektronikai úton deaktiváltak.

Ezzel szemben Andrij Juszov ukrán hírszerzési szóvivő azt állította, hogy a raktárban több mint tíz, olajszármazékokat tartalmazó tartály semmisült meg, amelyek összkapacitása mintegy negyvenezer tonna volt. Az olajat a fekete-tengeri orosz flottának szánta az orosz hadvezetés.

Ukrajna egyelőre nem közölte hivatalosan, hogy hadereje követte volna el a támadást.

Tömeges evakuálási tervek készülnek a déli Herszon régióban, mivel az orosz erők tovább fokozzák a térségben az ágyúzások mértékét – írja a Sky News.

Olekszandr Prokudin, a régió kormányzója a Telegramon közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy az orosz csapatok „nemcsak Herszonban, hanem egész Ukrajnában fokozták az ágyúzások mértékét”.

A továbbiakban azt mondta, hogy a fokozott ágyúzás volt az oka annak, hogy utasítást adtak arra, hogy „előre dolgozzák ki a polgári lakosság evakuálásának módját a régió tömeges ágyúzása esetén”.

Nem a levegőbe beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, amikor azt mondta, hogy Ukrajna megkapta a nyugati szövetségesek által ígért harci eszközök 98 százalékát. Legutóbb a kanadai haderő német gyártmányú harckocsiját kapták lencsevégre keleti szomszédunknál, de mostanság kellett befutniuk a spanyolok által elküldött Leopardoknak is.

Megérkeztek Ukrajnába az első kanadai Leopard 2A4 típusú harckocsik. Kanada összesen nyolc darab ilyen páncélost küldött az ukránoknak, melyek a jelek szerint már bevethető állapotban vannak. A képen az is látható, hogy egyelőre semmilyen módosítást nem eszközöltek a Leopardokon, azokat továbbra is a kanadai haderő festései díszítik.

A napokban kellett megérkezniük a Spanyolország által felajánlott, szintén Leopard 2-es típusú tankoknak is, legalábbis Margarita Robles spanyol védelmi miniszter egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy hat darab ilyen harci eszközt bocsátottak útra Ukrajna felé húsz nehéz szállítójárművel együtt a spanyolországi Santander kikötővárosból.

A miniszter akkor azt mondta, a tengeren keresztül történő utazás várhatóan öt-hat napot vesz majd igénybe. „Hat nap alatt, egy másik országon keresztül haladva, Ukrajnában lesznek” – fogalmazott Robles.

Margarita Robles spanyol védelmi miniszter (j) fogadja Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert a kétoldalú megbeszélésük előtt Madridban 2023. április 12-én. (Fotó: MTI/EPA/EFE/J. J. Guillen)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a szövetséges országok szinte az összes ígért harci járművet átadták Ukrajnának, az ország most rendelkezik a területei visszafoglalásához szükséges katonai képességekkel. Ez a főtitkár szerint 230 harckocsit és 1550 egyéb páncélozott járművet jelent. Stoltenberg kijelentette:

Ukrajnának megvan a szükséges katonai ereje ahhoz, hogy egyértelmű üzenetet küldjön Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arról, hogy Oroszország nem fog győzni a harctereken.