Lavrov: Már Oroszország feldarabolásáról beszélnek

Az ukrajnai konfliktus elfogadhatatlan eszkalációjának nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap a nyugati országoknak azt a tervét, hogy F–16-os vadászgépeket szállítanak Ukrajnának.

„Természetesen ez elfogadhatatlan eszkaláció. Úgy gondolom ennek ellenére, hogy vannak még értelmes emberek Nyugaton, akik ezt megértik, ám mindent Washington, London és az ő Európai Unión belüli szatellitjeik, elsősorban a balti államok, Lengyelország diktálnak, akik közvetlenül a terepen hajtják végre az Egyesült Államok által kitűzött feladatot: Oroszország meggyengítését, azt, hogy stratégiai vereséget okozzanak neki” – mondta az orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy nyugati politológuskörökben már Oroszország „dekolonizációjáról” beszélnek.

„Országunk feldarabolását értik ez alatt. A tűzzel játszanak. Efelől nem lehet kétség”

– tette hozzá.

Lavrov kifejezte reményét, hogy a józan emberek kezdenek majd eltávolodni a Nyugat által létrehozott „neonáci rezsim” támogatásától. „A terepen kialakult valóság megértéséhez az első lépésnek” nevezte, hogy Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – első hivatalos személyként – kijelentette: Ukrajna nem számíthat arra, hogy belátható időn belül visszakapja az 1991-es határokon belüli összes területét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azt hangoztatta, hogy a nyugati országok „tágabb értelemben” háborút folytatnak Oroszország ellen.

„Minden fronton háború folyik ellenünk: legyen szó a gazdaságról, az államközi kapcsolatokról, a tulajdonviszonyokról”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a nyugati államok szerinte „semmitől sem riadnak vissza”.

Úgy vélekedett, hogy Oroszország ennek ellenére nem engedhet az indulatainak, összeszedettnek és erősnek kell maradnia, a saját érdekei szerint kell cselekednie és álláspontját világossá kell tennie a Nyugat számára. Leszögezte, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” céljai továbbra sem változtak.

Peszkov reagált Lindsay Graham amerikai republikánus szenátor Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében pénteken elhangzott kijelentésére, amely szerint az oroszok halála a legjobb befektetés az Egyesült Államok számára. Az orosz elnöki szóvivő szerint

„nehezebb elképzelni nagyobb szégyent egy ország számára annál, mint azt, hogy ilyen szenátorai legyenek”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy az amerikaiak egyik beruházása „a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezetett el”. Emlékeztetett rá, hogy amerikai cégek sora működött a náci Németországban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a múlt heti hirosimai G7-csúcstalálkozón megvitatott és elfogadott határozatok célja Oroszország és Kína feltartóztatása.

„A feladatot jól hallhatóan és nyíltan közölték: legyőzni Oroszországot a harctéren, de azon túlmenően is el kell pusztítani mint geopolitikai versenytárs” – fogalmazott az orosz külügyminiszter egy konferencián felszólalva, és hozzátette, hogy a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) csúcstalálkozóján elfogadott határozatok célja Oroszország és Kína „kettős feltartóztatása”.

Lavrov megismételte Moszkva azon álláspontját, amely szerint a Nyugat Ukrajnát eszközként használja arra, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra.

Peking is tiltakozását fejezte ki a G7-csúcstalálkozón az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Királyság által szombaton elfogadott közleménnyel kapcsolatban, amellyel Peking szerint Kína aggodalmait figyelmen kívül hagyva beavatkoznak az ország belügyeibe, miután a G7-országok aggodalmukat fejezték ki a Tajvani-szorosban megnövekedett feszültség miatt és az emberi jogok helyzetét illetően Tibetben és az északnyugat-kínai Hszincsiangban.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban pedig a G7-közleményben arra kérték Kínát, hogy „gyakoroljon nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy az hagyjon fel az agresszióval”.

A kínai külügyi szóvivő erre reagálva arra panaszkodott, hogy Peking meglátása szerint a G7-országok ragaszkodnak ahhoz, hogy „manipulálják a Kínával kapcsolatos kérdéseket, illetve hogy lejárassák és támadják az országot”. Peking emiatt határozott tiltakozását fejezi ki, és hivatalosan is panaszt tesz az ügyben a csúcstalálkozónak otthont adó Japánnál, illetve a többi érintett országnál.

Oroszország elkötelezett az ukrajnai konfliktus politikai és diplomáciai rendezése mellett, de az ukrán fél és nyugati támogatói komoly akadályokat gördítettek a béketárgyalások újraindítása elé – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta Li Huit, a kínai kormány eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottját.

A tárgyalásról az orosz külügyminisztérium által kiadott közlemény szerint Lavrov köszönetét fejezte ki azért a „kiegyensúlyozott álláspontért”, amelyet a kínai fél képvisel az ukrán válság ügyében. Egyúttal méltatta Peking készségét arra, hogy pozitív szerepet vállaljon a rendezésében.

Nagyra értékelte Li személyes hozzájárulását az orosz-kínai átfogó stratégiai együttműködés megerősítéséhez, és üdvözölte, hogy új minőségében érkezett Moszkvába, ahol 2009 és 2019 között hazája nagykövete volt.

A felek egyebek mellett kifejezték készségüket az orosz-kínai külpolitikai együttműködés további erősítésére, aminek célja a moszkvai tájékoztatás szerint mindig is a béke és a stabilitás fenntartása volt a régióban és az egész világon. Az ukrajnai válság politikai rendezésére meghirdetett kínai béketerv ügyében tárgyalva Li a hónap közepén Kijevet kereste fel.

Vlagyimir Putyin erősebb biztonsági intézkedéseket rendelt el Oroszország határai körül, miután az országon belül megszaporodtak a támadások – írja a Sky News.

Tegnap tisztviselők közölték, hogy három ember megsérült ukrán lövésekben Belgorodban – egy olyan régióban, amely a hét elején is ukránbarát erők célpontja volt.

Az Ukrajnával határos Kurszk és Belgorod orosz régiók voltak a leggyakoribb célpontjai a támadásoknak.

Az orosz elnök szerint a biztonság megerősítésére tett lépés célja a „gyors” katonai és polgári mozgások biztosítása az immár Moszkva ellenőrzése alá került ukrajnai régiókba.

Putyin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ágához, a határszolgálathoz intézett üzenetében azt mondta, hogy a feladatuk az, hogy „megbízhatóan fedezzék” a harci övezet közelében lévő vonalakat.

„Biztosítani kell mind a katonai, mind a polgári járművek és a szállítmányok gyors mozgását, beleértve az (Orosz) Föderáció új alattvalóinak küldött élelmiszert, humanitárius segélyt, építőanyagokat” – mondta Putyin a Kreml Telegram-csatornáján közzétett üzenetében.

Az ukrajnai konfliktus elfogadhatatlan eszkalációjának nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap a nyugati országoknak azt a tervét, hogy F–16-os vadászgépeket szállítanak Ukrajnának.

„Természetesen ez elfogadhatatlan eszkaláció. Úgy gondolom ennek ellenére, hogy vannak még értelmes emberek Nyugaton, akik ezt megértik, ám mindent Washington, London és az ő Európai Unión belüli szatellitjeik, elsősorban a balti államok, Lengyelország diktálnak, akik közvetlenül a terepen hajtják végre az Egyesült Államok által kitűzött feladatot: Oroszország meggyengítését, azt, hogy stratégiai vereséget okozzanak neki” – mondta az orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy nyugati politológuskörökben már Oroszország „dekolonizációjáról” beszélnek.

„Országunk feldarabolását értik ez alatt. A tűzzel játszanak. Efelől nem lehet kétség”

– tette hozzá.

Lavrov kifejezte reményét, hogy a józan emberek kezdenek majd eltávolodni a Nyugat által létrehozott „neonáci rezsim” támogatásától. „A terepen kialakult valóság megértéséhez az első lépésnek” nevezte, hogy Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – első hivatalos személyként – kijelentette: Ukrajna nem számíthat arra, hogy belátható időn belül visszakapja az 1991-es határokon belüli összes területét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azt hangoztatta, hogy a nyugati országok „tágabb értelemben” háborút folytatnak Oroszország ellen.

„Minden fronton háború folyik ellenünk: legyen szó a gazdaságról, az államközi kapcsolatokról, a tulajdonviszonyokról”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a nyugati államok szerinte „semmitől sem riadnak vissza”.

Úgy vélekedett, hogy Oroszország ennek ellenére nem engedhet az indulatainak, összeszedettnek és erősnek kell maradnia, a saját érdekei szerint kell cselekednie és álláspontját világossá kell tennie a Nyugat számára. Leszögezte, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” céljai továbbra sem változtak.

Peszkov reagált Lindsay Graham amerikai republikánus szenátor Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében pénteken elhangzott kijelentésére, amely szerint az oroszok halála a legjobb befektetés az Egyesült Államok számára. Az orosz elnöki szóvivő szerint

„nehezebb elképzelni nagyobb szégyent egy ország számára annál, mint azt, hogy ilyen szenátorai legyenek”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy az amerikaiak egyik beruházása „a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezetett el”. Emlékeztetett rá, hogy amerikai cégek sora működött a náci Németországban.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét több mint 540 főben nevezte meg. Mint mondta, elérte a 340-et azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezte meg külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes szállását a Harkiv megyei Bohoduhivban, valamint két vezetési- és megfigyelőpontot, továbbá négy lőszerraktárt.

A NATO-országok de jure részesei az ukrajnai konfliktusnak, ami növeli az atomhatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy Moszkva közelében megrendezett nemzetközi biztonsági találkozón.

„Ténylegesen és de jure a NATO-országok közvetlenül részt vesznek a konfliktusban Kijev oldalán. Ez a felelőtlen irányvonal lényegesen megnöveli a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét” – mondta Lavrov az orosz biztonsági tanács által megrendezett fórumon.

Az orosz külügyminisztérium jelezte a nyugati kormányoknak, hogy egy ilyen eshetőségnek nem szabad megtörténnie, de ezeket „vagy figyelmen kívül hagyják, vagy propagandisztikus célokból elferdítik őket” – tette hozzá.

Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a NATO „kíméletlen keleti terjeszkedése lényegében ugyanazokat a szándékokat tükrözi, mint amelyek Hitler Drang nach Osten politikájának alapját képezték. A valódi szándékok már 2021 decemberében nyilvánvalóvá váltak, mert a nyugati országok elutasították, amikor Oroszország jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat követelt – jelentette ki.

Az orosz diplomácia vezetője szerint a nyugati országok a G7-csoport minapi hirosimai csúcstalálkozóján megmutatták, hogy Oroszországot és Kínát stratégiai, a dominanciájuk szempontjából szinte egzisztenciális fenyegetést jelentő stratégiai ellenfélnek tekintik.

„Oroszország mellett sok más államot is fenyegetnek és zsarolnak. Láthatjuk, hogy az indiai-csendes-óceáni stratégiák keretében az Egyesült Államok céltudatosan eszkalálja a helyzetet Tajvan körül” – mondta a tárcavezető. „Washington nemcsak európai, hanem távol-keleti szatellitáit is bevonja destruktív terveibe az ázsiai-csendes-óceáni térségben” – tette hozzá Lavrov.