Különleges alakulatok az orosz-ukrán fronton

Ugyan gyakran hallani az orosz Wagner zsoldoscsoportról, amely egy magán katonai hadsereg (PMC), ám arról keveset, hogy milyen hasonló szervezetek működnek Oroszországban. 

Noha a PMC-k hivatalosan illegálisak Oroszországban, hiszen tilos a zsoldosok toborzása, kiképzése és finanszírozása, mégis ezek jellemzően a Kreml jóváhagyásával működnek, sőt jelentős az összefonódásuk az orosz titkosszolgálattal is. Az Euronews cikkét a Magyar Nemzet szemlézte.

A zsoldos hadseregek fenntartása – valamennyi állam számára – azért számottevő, mert a hagyományos hadseregekkel ellentétben ez a terület jóval szabályozatlanabb, ami jelentős mozgásteret biztosít a bűncselekmények elkövetésére.

Oroszországban számos tehetős és befolyásos személynek van saját katonai magánhadserege, sőt folyamatosan újabbak bukkannak fel – hívta fel a figyelmet az Euronews. A hírportál rámutatott, a zsoldosok – akik bevetésenként két-háromezer, de akár öt-hatezer dollárt is kaphatnak – jellemzően a különleges erők korábbi katonáiból, rabokból, szélsőségesekből, vagy éppen adrenalinfüggőkből áll.

– monda Anton Sehovcsov, a Centre for Democratic Integrity igazgatója az Euronews-nak. Hozzátette: Azért a Wagner-csoport a legnagyobb közülük, mert a legjobb pénzügyi és politikai védelemmel is ők rendelkeznek.

Állítása szerint amíg a zsoldosokat „csak a pénz érdekli”, addig a Kreml is „örömmel szabadul meg tőlük” – utalva arra, hogy a zsoldosok, különösen a korábbi fogvatartottak és a szélsőségesek rendszerint a legvéresebb harcokban vesznek részt, ahol magas a halálozási arányuk.

Sehovcsov szerint az energiaipari óriás, a Gazprom már két magánhadsereget is létrehozott, Fakel (fáklya) és Plamya (láng) néven, amelyek feladata a külföldi eszközök védelme, például Szíriában. Mindeközben Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője „TikTok-harcosokból szervezne magánhadsereget”, akik feladata nem a fronton, hanem a „hátországban” lenne a morál fenntartására és a további jelentkezők bevonására.

De nem csak az elitnek, hanem az Euronews szerint az orosz ortodox egyháznak is van magánhadserege. Az Ortodox Testvériség zsoldoscsoport a portál szerint Ukrajnában az orosz keresztények védelmezéséért felel. Szintén orosz szervezet az ENOT, mely szélsőséges, ultranacionalista nézeteiről vált ismertté: a zsoldossereget 2019-ben alapították és már számos ukrajnai mészárlásért volt felelős.

A zsoldosok hatékonysága a háborúban azonban még nem egyértelmű: a washingtoni hadtudományi intézet (Institute for the Study of War, ISW) szerint a zsoldosok „eddig még nem mutattak érdemi eredményeket”.

Stephen Hall, a brit Bath Egyetem orosz politika oktatója szerint az orosz zsoldosseregek „aggodalomra” adhatnak okot.

– hívta fel a figyelmet Hall.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője visszautasította a The Washington Post című napilap állítását, amely szerint Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője felajánlotta, hogy információkat árul el orosz katonai állásokról Ukrajnának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elutasította a The Washington Post című napilap értesülését, amely szerint Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője felajánlotta, hogy információkat adna át Ukrajnának orosz katonai állásokról, ha Ukrajna kivonja erőit a keleti Bahmut városából. A jelentést, amely titkos amerikai hírszerzési aktákon alapul, Peszkov „újabb átverésnek” nevezte. 

− Nem tudom kommentálni, de úgy néz ki, hogy ez egy újabb átverés − mondta Peszkov egy újságírói kérdésre válaszolva. − Sajnos az elmúlt években még ez a tekintélyes kiadvány is megengedte magának, hogy ilyen átveréseket közöljön – tette hozzá.

Prigozsin egy, a Telegram csatornáján közzétett hangfelvételben határozottan bírálta a The Washington Post írását, és tagadta, hogy találkozott volna az ukrán hírszerzés tisztviselőivel Afrikában, ahogyan azt egy hírszerzési dokumentum sugallja. Az Ukrajnának tett állítólagos ajánlatára vonatkozó információkat nem kommentálta. 

Mint arról korábban beszámoltunk, az ukrán tisztviselők azt állították, hogy Prigozsin többször is beszélt az ukrán katonai hírszerzési igazgatósággal és többször is felajánlást tett Bahmutra vonatkozóan. Kijev azonban nem bízott Prigozsinban, és elutasította a javaslatot. A kiszivárgott dokumentumok szerint az amerikaiak szintén kételkedtek Prigozsin szándékaiban.

A lap szerint az ajánlat még az év elején érkezett, amikor a Wagner-katonák „ezrével estek el” az ukrán városban.

A lap – a Discord csoportos csevegőplatformon kiszivárgott, korábban nem közölt amerikai hírszerzési dokumentumokra hivatkozva – hozzátette, hogy Prigozsin az ajánlatot az ukrán katonai hírszerzéssel közölte kapcsolatain és titkos kommunikációs csatornákon keresztül. Sőt a dokumentumok szerint egy titkos találkozóra is sor került Prigozsin és az ukrán katonai hírszerzés között Afrikában – ahol a Wagner több országban is tevékenykedik.

A Wagner-vezér korábban rendkívül ingerült hangú nyilatkozatot adott ki, amikor nem kapott elég lőszer- és fegyverutánpótlást, és „százával veszítette el az embereit” a frontokon. A kelet-ukrajnai Bahmutban zajlanak a háború legvéresebb harcai, az elmúlt hónapokban a városban és környékén zajló összecsapásokban az ukrán és az orosz erők egyaránt súlyos veszteségeket szenvedtek. Az persze kérdéses, hogy a Prigozsin és az orosz vezetés közötti nyilvános viszálykodás mennyire valóságos és mennyire a hibrid hadviselés velejárója, hiszen a panaszkodások ellenére a Wagner nem adta fel mások mellett Bahmutot sem.

Információk szerint két ukrán tisztviselő megerősítette, hogy Prigozsin többször is beszélt az ukrán hírszerzési igazgatósággal. Az egyikük szerint többször is kiterjesztette a Bahmutra vonatkozó ajánlatát, de Kijev azt elutasította, mert „nem bíznak Prigozsinban, és úgy gondolták, hogy az ajánlatai álságosak lehetnek”. Mint arra a The Washington Post is felhívta a figyelmet, az amerikai tisztviselők egyetértettek Kijevvel a zsoldosvezér szándékai nyomán felmerülő kételyekkel.

 – fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Washington Postnak adott e havi interjúban a Wagner-vezérrel való kapcsolatfelvételről. Az ukrán vezető egyébként kifogásolta a titkos információk nyilvánosságra kerülését, ugyanis szerinte a szivárogtatások az oroszoknak kedveznek.

Más kiszivárgott dokumentumokból – amelyek Prigozsin és olyan magas rangú tisztviselők, mint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter közötti hatalmi harcról is szólnak – az is kiderült, hogy az orosz védelmi minisztérium tisztviselői „töprengtek” a Prigozsin kritikájára adandó válaszon, ugyanis azt ők is elismerték, hogy a parancsnok „sérelmei nem alaptalanok”.

Ennek oka az lehetett, hogy így rábírhatja Moszkvát a Wagner utánpótlásának a növelésére, hiszen a 2014-ben annektált Krím félsziget Moszkva egyik legfontosabb stratégiai pontja.

A lap hozzáteszi: a Kreml nem válaszolt Prigozsin Ukrajnával folytatott kommunikációjával kapcsolatos megkeresésre.

Háborús időkben nem szokatlan, hogy a szemben álló felek valamilyen formában fenntartják a kommunikációt, sőt egy ukrán tisztviselő a kapcsolatfelvételről úgy fogalmazott: