Kissinger: A harmadik világháborút el kell kerülni!

Május 27-én lesz százesztendős Henry Kissinger, az amerikai külpolitika legendája. Kissinger aggasztónak tartja, hogy mind Kína, mind az Egyesült Államok meg van győződve róla, hogy a másik stratégiai veszélyt jelent számára, szerinte a két nagyhatalomnak meg kell tanulnia egymás mellett élni, hogy el lehessen kerülni az összecsapást.

A mesterséges intelligencia újabb lökést adhat az Egyesült Államok és Kína rivalizálásának, mutatott rá Kissinger, aki egyébként könyvet is írt a témáról. Világszerte olyan gyorsan változnak az erőviszonyok, hogy az országoknak nincs olyan szilárd alapelvük, amely alapján rendet tudnának teremteni, ez pedig erőszakhoz vezethet. 

– idézi Kissingert a The Economist londoni lap.

Kissinger szerint az emberiség sorsa attól függ, hogy Amerika és Kína meg tud-e barátkozni egymással, és különösen a mesterséges intelligencia gyors fejlődése miatt csak öt-tíz évük maradt arra, hogy megtalálják ennek módját.

A béke fenntartásának érdekében először is elemezni kell Kína növekvő nyugtalanságának okait. Kissingert sokan tartották túl engedékenynek az ázsiai országgal kapcsolatban, azt ő is elismeri, hogy több kínai gondolkodó szerint Amerika lefelé ívelő pályára került, és „ezért egy történelmi fejlődés eredményeként végül ki fognak minket szorítani”.

A hajdani külügyminiszter egy korábbi interjúban az ukrajnai háborúról is kifejtette a véleményét. Szerinte fordulóponthoz közeledik a konfliktus. „Most, hogy Kína is beszállt a tárgyalásokba, szerintem az év végére csúcsosodik ki a helyzet. Tárgyalási folyamatokról, sőt tényleges tárgyalásokról fogunk beszélni” − mondta Kissinger.

Henry Kissinger, az Egyesült Államok hajdani külügyminisztere ritka interjúban nyilatkozott az amerikai CBS hírcsatornának.

A 99 esztendős Kissinger, bár hallásproblémái vannak, egyik szemére megvakult és több szívműtéten is átesett, saját bevallása szerint máig napi 15 órát dolgozik, és nagyon is figyelemmel kíséri a világpolitika alakulását. Hosszú karrierje során több elnököt szolgált külügyminiszterként illetve tanácsadóként, és komoly tekintélynek örvend a világ vezető politikusai között.

Nem csoda, hogy amikor a CBS riportere megkérdezte, hogy Hszi kínai elnök vagy Putyin orosz elnök felvenné-e neki a telefont, Kissinger mindkét esetben „valószínűleg igen”-nel felelt. A riporter kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy ha felkérnék, hogy utazzon Moszkvába egy Putyin elnökkel való tárgyalásra, vállalná a feladatot, „de csak tanácsadóként, nem aktív tárgyalóként.”

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta, hogy szerinte fordulóponthoz közeledik a konfliktus. 

− mondta Kissinger.

Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter ismét az ukrajnai háború tárgyalásos rendezését sürgette, és arra figyelmeztetett, hogy az egész világ veszélyben van, mivel az atomfegyverekkel rendelkező szuperhatalmak egyre közelebb kerülnek a katasztrofális közvetlen konfrontációhoz.

A diplomata „Hogyan kerülhetünk el egy újabb világháborút” címmel írt egy esszét a The Spectator új számába, amelyben kifejtette, hogy a Nyugat Oroszország szétverésére irányuló törekvése valószínűleg nukleáris káoszt idézne elő. „Közeleg az idő, hogy a már megvalósult stratégiai változásokra építsünk, és azokat egy új struktúrába integráljuk a tárgyalásos béke elérése felé” – írta Kissinger.

„A békefolyamathoz Ukrajnát a NATO-hoz kell kapcsolni. A semlegesség alternatívája már nem értelmes” – hangsúlyozta. Figyelmeztetett, hogy az Oroszország „impotenssé” tételére irányuló további kísérletek egy ellenőrizhetetlen és kiszámíthatatlan spirálhoz vezethetnek – olvasható a Zero Hedge cikkében.

Leszögezte, hogy Oroszország „felbomlásával” óriási hatalmi vákuum keletkezne, amelyet a nagyobb hatalmak betöltetnének, és az egész világot érintő új fenyegetések bukkannának fel.

„A versengő társadalmak úgy dönthetnek, hogy vitáikat erőszakkal rendezik. Más országok megpróbálhatnák erőszakkal kiterjeszteni igényeiket. Mindezeket a veszélyeket súlyosbítaná a több ezer nukleáris fegyver jelenléte, amely Oroszországot a világ két legnagyobb atomhatalmának egyikévé teszi” – fejtette ki.

A 99 éves államférfi tavaly sokakat feldühített, amikor azt merte javasolni, hogy Ukrajna ismerje el a Krímet Oroszország alá tartozó területnek, cserébe pedig az orosz erők vonuljanak vissza a február 24-i invázió előtti vonalaikra.

Korábban azt mondta, hogy „nem volt bölcs amerikai politika Ukrajnát megpróbálni felvenni a NATO-ba.” Kissinger legújabb javaslata máris hasonlóan heves visszatetszést vált ki – annak ellenére, hogy egyértelműen kifejezte támogatását Ukrajna militarizálása mellett.

Az új Kissinger-írás legvitatottabb sorai minden bizonnyal azok a részek, amelyekben „nemzetközileg felügyelt népszavazásokat” javasol az önrendelkezésről az Oroszország által megszállt, és még most is heves harcok tárgyát képező keleti területeken.

Kissinger ezután hangsúlyozza: „A békefolyamat célja kettős lenne: Ukrajna szabadságának megerősítése és egy új nemzetközi struktúra meghatározása, különösen Közép- és Kelet-Európa számára. Végül Oroszországnak helyet kell találnia egy ilyen rendben.”

Kritikusai és maga Ukrajna is biztosan elutasítja a Kissinger-tervet, tekintve, hogy felvetette a népszavazás lehetőségét azokon a vitatott területeken, „amelyek az évszázadok során többször is gazdát cseréltek” (különösen a Donbasz). Ez már el is kezdődött, egyesek egyenesen „téveszmének” minősítették a béketervét.

Kétségtelen, hogy a közeljövőben is lesznek olyan vélemények, hogy Kissinger „Kreml-párti” lett.

A nukleáris katasztrófa fenyegetése kapcsán pedig az egykori külügyminiszter megjegyezte: „Oroszország katonai kudarcai nem szüntették meg globális nukleáris hatókörét, amely lehetővé teszi számára, hogy Ukrajnában eszkalációval fenyegetőzzön.”